Meddig normális, hogy az anyós beleszól az életetekbe?

Azt hittem rosszabb dolgokat fogok olvasni.

Játékidő?

Hát, én nem lennék olyan kapcsolatban, ahol a társam beosztja mennyit tölthetek a hobbimmal.

Az ételhordó elsőre tök zavaró lehet, de ha belegondolsz, bakker egy gondot levesz a válladról, ha nem kell max kiöntöd:D

Ami nekem sok lenne, a napi telefonbeszélgetés és a heti 1 kötelező találkozás.

42, szerintem hogy most egyszer főzött valamit, amiről tudja, hogy szereti a fia és szívesen fogadná, ezért odarakta, nem gáz. Nem hiszen, hogy most a pasinak engedélyt kéne kérnie a feleségétől, hogy elfogadhat-e kaját az anyjától. Nyilvan van ooyan jó a kapcsolat anya-fia között, hogy az anya tudja, ezen nem huzza fel így magát a gyereke, hanem inkább örül neki.

Nyilván, ha minden héten főzne kérdés nélkül és a pasit is zabarná, de csak csinálná, azt lehet kontrollmániának nevezni, ja. De most hogy egyszer főzött valamit, hát istenem. Az ény anyósom is szokott random kaját hozni neha, eszembe se jutna megsértődni, mert nem látok ilyen hátsó szandékot möge, csak segíteni akar, hogy könnyebb legyen a gyerekének, ennyi.

Na a hisztirohamos szuka végre meggyűrűztette magát, innentől pedig joga van egyenesen megszabni a pasijának bármit.

Nem, nincs. Vagy ha igen, akkor az anyjának is. Amúgy edd meg, amit főztél, te mondtál igent egy tiniszintű járogatásra, miközben még együtt sem éltetek. Mondjuk nem csodálom, hogy nagy a sietség, épeszű ember úgyse venne el egy ilyen kontrollmániás hárpiát, hanem az első “neked ennyit KELL ezt és ezt csinálnod, mert ÉN ennyit engedek meg” mondatnál kivágna a francba.

"47"!

Ha nekigyűrkőznél még egyszer, és megpróbálnád úgy elmondani a véleményedet, hogy be bántsd meg az előtted szólót, az nagyon nagy fizikai fájdalmat okozna neked??

Kérdezem ezt azért, mert az üzeneted tartalma akár el is fogadható, de a kifejezésmódod az nagyon taszító.

Azt azért jó ha tudod, hogy mikor acsarogsz a külvilágra, akkor magadban is ilyen negatív energiákat indukálsz. Miattad írtam ezt, jó szándékból, de nem kell megköszönnöd. :)

"hogy nálam azok a szabályok vannak, aminek megbeszéltünk, az anyjánál meg mások,"

Mintha nem egy felnőtt emberről lenne szó, hanem egy gyerekről vagy kutyáról, akinek a nevelésén hajba kapnak a gondozói.

Némmá, csak nem megint foglalt az exem? A kor is stimmel, meg a mama is.

Nem véletlenül hagytam ott, mert nekem nem volt kóser az, hogy az ő anycikáját hetente KELL látogatni kötelezően mindkettőnknek, de az én apukám sose kerülhet szóba, minek írogatok neki annyit (hetente kétszer-háromszor messenger meg egyszer telefon volt). Hozzàteszem az én apukám messzebb volt, mint az anycikája. Igen, egy idő után kibukott, hogy ő így hívja az anyját. Anycikám így, anycika úgy. Idegőrlő volt.

A játék a másik. Egyszerűen képtelenség volt elszedni a képernyő elől. Egy idő után nem volt szex sem, mert hiába szóltam neki egyszer este nyolckor, egyszer este kilenckor, egyszer este tízkor. Ment a wow, lol, stb. Ja és ha nagy ritkán nem meredt a gép előtt, akkor ez volt a beszédtéma.

Mindegy volt, hogy mit főzök, az nem olyan jó anycika pici fiának, mert anycika nem úgy csinálná. A legjobb az volt, amikor engem, az orosz családi ággal rendelkezőt akart kioktatni arról, hogyan kell orosz kajákat főzni. Mert szerinte az úgy nem autentik káposztaleves, meg szerinte nem úgy kell gyúrni a csebureket. Hogynepersze.

Ha jót akarsz magadnak, akkor hazapaterolod anycinak a picifiút. Te ehhez a picikéhez túl önálló vagy.