Meddig normális, hogy az anyós beleszól az életetekbe?

Nem anyós szól az életetekbe, hanem a "vőlegényed" szimplán még nem nőtt fel és nem vált le.

És melletted se fog, ha pont úgy kommunikálsz vele, mint az anyja.

Komolyan megtiltottad, hogy játsszon? :) Nem érzed a problémát?

Felnőttek közt ez nem így megy! Hanem: "szívem, úgy érzem, hogy túl sok időt töltesz játékkal, ami rámegy a kapcsolatunkra. Ha fontosnak érzed a boldogságunkat, akkor kérlek, ne játssz ennyit"

Na erre hozhat egy döntést, ami vagy megfelel, vagy kivágod a francba.

De rég megette a fene azt a kapcsolatot, ahol tiltások vannak.

"A vészjel ott van, hogy "egyetért az anyjával"

Mi a jóbüdösfranc, hogy egy férfi már nem is érthet egyet az anyjával, nem lehet egy véleményen vele, mert kizárólag azt gondolhatja, amit a felesége mond, különben "nincs leválva"?

Az anyósodat szidod, közben tiszta kontrollmániás vagy és azt akarod, hogy a férjed azt csinálja, amit te jónak látsz. Mintha te lennél valami gyerek anyukája, azt csinálod, amit az anyósodban leszólsz.

Természetesen, zavarhat, ha a férjed sokat gépezik, engem is zavart anno, és mi is megbeszéltük, hogy visszavesz, de enfem nem foglalkoztatott, ha anyósokmak erről van véleménye. A te szüleidnek is van, ők is elmondják, csak neked nem tűnik fel, mert velük nőttél fel, és az ő kéretlen tanácsaik nem zavarnak, észre sem veszed őket, meg amúgy is elfogult vagy és a te szüleidnek lehet.

A heti egy találkozóval meg nem tudom, mi a gond, szerintem normalis, hogy ha van rá mód, lehetőség, akkor egy ember heti egyszer összefut a szüleivel. Nekem normális anyósomék vannak, mi is találkozunk heti egyszee hétvégén, pláne mióta unokák vannak. A férjem is beszél velük napi szinten 15 percet, en is szoktam anyósommal, igen, ilyenkor apróságokat beszélünk meg, kivel mi történt aznap, de mi ezzel a baj. Bárcsak nekem lennének olyan szüleim, akiket naponta felhívnék meg akiket szívesen látnék hetente...

A kajával se értem, mi a gond, szerintem a legtöbb szülő, ha fia van, ha lánya, visz néha kaját a gyerekének csak úgy, szeretetből. A te szüleid soha nem fözték meg a kedvenced, csak hogy jól essen neked?

Rajtad csak látszik, hogy nem szimpi az anyósod - a menyek 90&-a alapból így áll hozzá- , ezért mindent bántásnak, beszólásnak veszel. Meg az is zavar, hogy a férjes nem mindenben azt csinálja, amit te mondasz neki, nem tudod elfogadni, hogy ő külön ember saját akarattal, vágyakkal, igényekkel. Nem látod magadban azt, amit anyósodra ráhúzol?

Én férfi vagyok, de sok hozzászólóval ellentétben nem tudok szolidaritást vállalni a férjeddel. Nem is értem az egész történetet, hogy őszinte legyek.

Mi az, hogy kevesli a napi játék időt?? Emberek, egy 30-as fickó nyűgösködik, hogy keveset játszhat? Mi van??? Ez egy őrület. A játéknak 14-15 éves kor körül véget kell érnie. Mármint a szisztematikus, mindennapos rendszerű játék időnek. És mindegy, hogy nem homokvárat épitget mindennap, hanem számítógépezik. Ha 30 évesen nyűgösködik, hogy kevés 1 óra játèkidő naponta, akkor rúgd ki a p....ba, és keress magadnak egy normális férfit. Nirmális fèrfi az esetleg hébe hóba játszik fél órát..vagy alap esetben, mint jó apuka, játszik a gyerekével, és ennyi. De különben a játék mint okyan eszébe sem.jut.

Az már csak a hab a tortán, hogy naponta telefonál az anyjának fél órát... Ez nem szeretet, hanem egy olyan függőség, amit az anyja alakított ki benne. Anyós ügyesen manipulálja a fiát, az pedig engedelmesen mindent úgy csinál, ahogyan az anyja diktálja.

Menekülj az ilyen kapcsolatból, amíg nem késő, mert ahogy telik az idő, úgy fognak szaporodni a problémák is. Majd anyós fogja eldönteni azt is, hogy mikor születhet gyereketek, .... milyen nevet adni neki...hány gyereketek lehet ... hogyan kell majd a gyereket nevelni... hogyan kell nekik helyesen étkezni... s a rendszeres, állandó, mindennapos telefonos beszélgetések alatt szépen lassanként ellened neveli a fiát. Majd később a gyerekeiteket is. A napi telefon hívások témája most is te vagy. A fickó nem félórát magáról beszél. Hiszen minden áldott nem történik annyi esemény, hogy fél órába kerül megvitatni. Hanem rajtad rágódnak, azon, hogy kell téged a maguk képére formálniuk. Te vagy a napi team buildig állandó témája. Ez nem napi szeretet teljes beszélgetés anya és fia között. Ez audió tréning anyós részéről, "hogyan kell nevelni a feleség jelöltet" témában.

Majd probléma lesz az is, hogy te rosszul mosol, rosszul takarítasz, nem anyós ízkése szerint õltözködsz, stb., stb.

Ismétlem, menekülj, amíg nem késő! Mert egy játék- és anyafüggő nagyranőtt mamlasz oldalán próbálsz boldog lenni.

Én azt sem értem, hogy napi fél óra telefon beszélgetés, plusz bapi min. 1 óra játék idő az = 1 ès ½ óra / nap. Honnan van ennyi szabad ideje? Normális férfinek ha ennyi szabadideje van, akkor azt az otthona szépítgetésére fordítja, vagy sportol, esetleg aktívan pihen, a párját is bevonva.... nem azon nyűgösködik, hogy elégedetlen, mert keveset játszhat.

Két dolgot nem értek csak.

1. Hogy a hozzászólók ennyire a férj jelölt pártján állnak. Ennyire egy el....ott társadalomban élünk, hogy már a társadalom nagy része számára ez teljesen normális???

2. 2,5 éve vagytok együtt...4 hónapja jegyesek. Ha elfogadtad az ajánlatát, az azt jelenti, hogy 2 évig nem zavart ez az "anyuci pici fia" jelenség. Akkor most miért is kell ezt ország világgal megvitatni?

Egy biztos. Jó vége nem lesz a történetnek. Ez szakítással fog végződni. Csak ha sokáig hezitálsz, akkor plusszban majd 1-2-3 gyerekkel a hátatok mögött. Nna, majd azt nézd meg, hogy akkor mekkora harc kesz anyósoddal, mikor a kisfia számára zsarolja majd ki a kedvező feltételeket.

Kívánok sok sikert, sok erőt, kitartást az előtted álló küzdelemhez!

Élj boldogan! :)

Ebben a sztoriban mindhárom részről van, ami kivágja nálam a biztosítékot:

1. A férjed naponta hívja az anyját

2. Te megszabod a férjednek, hogy mit csinálhat, mintha a tinédzser fiad lenne

3. Az anyós is mindenbe beleszól

A férjed egy kamaszgyerek két anyával.