Mit tegyek, ha egyszerűen nem bírom elviselni az anyósomat?
Adott egy anyós, akivel nagyon viharos a kapcsolatunk.
10 éve vagyunk együtt a kedvesemmel -a családi házukban élünk, két gyermekünkkel-, akinek az édesanyja majd 15 év után visszaköltözött "hozzánk" oda, amit egyszer itthagyott - itt hagyta apukát gyerekkel, új kapcsolat- ott meghalt a párja, stb.-.
Igazából cirka 5 km választott el eddig is Tőle, heti egyszer kereste a nagyobbik unokát (feltéve ha nem fújt a szél, esett az eső, hideg vagy meleg volt aznap -a pici 1.5 éves, de bő 2 éve itt van a házban "Mamika", így hozzá nem kellett külön jönnie..
Bármikor jött beszélgettünk, normálisan álltunk egymáshoz, de mióta vissza költözött, egy pokollá változott minden.
Egy kanyit nem fizet, minden rezsit mi fizetünk - spékelve egy komoly jelz.hitellel amit a másik gyerekének rántott fel valamikor.. csak elfelejtették fizetni.. és kopogtatott a végrehajtó, hogy vagy fizetünk vagy pakolhatunk..
Eleinte papucsba, kopogás nélkül benyitott, fittyet hányva mindenre. Meg mondta mit és hogyan kellene csinálnom.. - konkrétan a szoptatás definíciójától kezdve a fűnyírót miképp tologassam című fejezetig.
Mára már ott tartunk többszöri veszekedés után, hogy nem jön be hozzánk, nem szól hozzám, maximum köszön - ha épp nem bújkál előlem. . mert minden alkalommal megmondtam, hogy erre nincs szükségem és ha valami bajom van, nem hozzá fogok menni először, hanem a saját Édesanyámhoz!
A nagyobbik gyerekem sokszor igényli a társaságát, mivel itthon valamivel kevesebb figyelem jut rá, de akárhányszor átmegy hozzá tömi a hülyeséggel.. - "Anyád meg Ti nekem köszönhetitek, hogy itt lehettek és társai. Persze marhára elegem van és utálom ha a gyerek átmegy hozzá.. ebből adódóan kerekedett ismét egy vita, a fejemhez vágta, hogy feljelent mert nem engedem látni az unokáit! Elmondta, hogy egy senki vagyok a házában, és sz*rt sem jelent, hogy ide szültem két gyereket mert nem vagyunk házasok a fiával..
Nem vagyok egy besz*ri, mocsok nagy pofám van ha kell, és lassan eljutok arra a pontra, hogy nem érdekel a tisztelet amit eddig megadtam neki!
- a kedvesem sosem áll mellém.. - máramennyit hall és észlel ebből az egészből, mert reggeltől-estig dolgozik és talán 2-3 alkalmat kapott el amikor szóváltás volt köztünk.
Baromi aggasztó mert minden napom az állandósult viták körül forog.
Ha meglátom a kertbe a "plafonon vagyok."
Érzem, hogy emiatt romlik a kapcsolatunk is a párommal és ami a másik gondom, hogy egyre többször vezetem le a feszültséget a gyerekeken...
Meddig lehet ezt tűrni? - miért nem áll ki értem ennyi közös év után a párom?
Mégis mit csináljak másképp?!
Egy idegroncs lettem..
Anyukádnál elférnél a gyerekekkel?
Én kilépnék ebből a kapcsolatból. A házból részesedés illet, ebben ügyvéd tud segíteni. Tehát először ügyvédet látogatnék meg, aki elmondja a lehetőségeket, majd beszélnék a pasival (nem jön számra, hogy "párod", nem viselkedik úgy). Ha nem történik változás akkor az ügyvéd tanácsainak megfelelően lépni tovább, mielőtt jönnek a gyerekeknél a viselkedési zavarok, depresszió, stb.
"Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását." [link]
"Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül."
71, ha idézel, idézz teljesen.
"Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül"
Az ajándékozással szerzett tulajdonjog különvagyon, abból a kérdező nem fog kapni.
De mindegy, mert amúgy sem akar elköltözni, hát gondold már el, akkor neki kéne megteremtenie a lakhatása költségeit, úristen.
Kérdezô, ez most egy kamukérdés vagy tényleg nem látod kivülről, milyen elképesztően buta vagy minden téren?
Először összejössz egy olyan pasival, aki önszántàból odaadja a lakása részét az exnejének (mert másképp nem lehet elveszíteni, csak ha maga adta oda), aztán inkább 30 évesen úgy dönt, hogy nem költözik el otthonról, erre te beköltözöl és gyereket vállalsz más házába, amihez semmi közöd, és aztán belemész abba, hogy bár fizeted te is a ház törlesztöjét, akkor sincs semmi közöd jogilag ahhoz, amiért elvileg megdolgozol te is, és akkor még védekezni sem tudsz normálisan, sem helyes döntést hozni századjára se, és egy ilyen téged elvenni nem akaró, semmibe néző férfinak még gyereket is vállalsz az anyja házába úgy, hogy neked továbbra sincs közöd semmihez.
És akkor nem érted, hol hibáztál, hol a te felelősséged, csak itt hepciáskodsz, milyen gonosz az anyósod.
Nagyon durva vagy. Egyik sz*r döntést hozod a másik után, becsicskulsz, hagyod magad semmibe nézni és ilyen mérgező környezetbe/háttérbe vállalsz gyerekeket, hogy az ő mentális állapotukat is tönkrevágd az állandó veszekedéssel, stresszel.
Hú, ezek a gyerekek úgy fognak onnan menekülni 18 évesen, hogy vissza sem néznek rád, mert ők is ezt fogják látni benned.
17.20-as, igen, ezt lehet így is nézni, meg úgy is, hogy ezt a 70E Ft-os részletet akár támogatott hitelekre is költhetné ez a pár, amiből a saját közös házukat megvehették volna és mindjárt nem lenne földönfutó a kérdező. Csak példaképpen mivel 1,5 éves a pici, járt volna nekik a 10M Babaváró a baba megszületése előtt (na igen, ha a pasi hajlandó lenne nem csak gyerekeket csinálni, hanem elköteleződni is) és 10M támogatott lakáshitel is az 1,43M CSOK mellé, ahol a kettő hitel havi részlete 95E Ft lenne. Szerinted ha lett volna választási lehetősége a kérdezőnek, melyik utat választotta volna?
A "sógor" bedőlt hiteleinek átvállalása csak a férfinak volt jó döntés, a kérdezőnek nagyon nem, őt ebbe a helyzetbe belesodorta a párja és "kedves" mamika.
Igazán remek életérzés lehet a mamika haszonélvezetével megspékelt házat "bérelni" és még el is tartani őt és elviselni a lekezelő megjegyzéseit.
Sajnos a kérdező belesétált egy csapdába, amiből saját erőből már nem igazán tud kimászni, hiszen ott a két kicsi gyerek is, velük már igen nehéz ugrálni.
Savazzatok nyugodtan.
Elfogadtam, hogy én vagyok a bűnös mindenben, és viselnem kell a következményeket.
Köszönöm mindenkinek!
78.
A jogi dolgokban sok a buktató, éppen ezért én nem írok alá semmit. Mindenki hibázik, ezért nem lesz kevesebb valaki, itt az utóbbi kommentekben inkább felhívták a figyelmed arra, hogy mik lesznek egy rossz döntés következményei, de nem olvastam végig az egészet.
Kérdező! Azt ugye tudod, hogy ha a kedves mama gondol egyet, az egész családod az utcára tudja tenni? Ilyen ez a haszonélvezet.. A párod valószínűleg anyu kicsi fia, de ne mondd, hogy ez meglep, szerintem nem tegnap lett ilyen. De az is simán lehet, hogy felismerte, hogy nagyon nagy cumi van, ha anyuka megorrol. Elemi érdeke mindannyiótoknak jóban lenni az anyóssal, mert nagyon nagyot tudtok bukni miatta.
Mit tehetnél? Hajolsz vagy törsz. Nem vagy abban a helyzetben, hogy diktálj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!