Most fogunk összeházasodni a vőlegényemmel, utána pedig lakást venni. Nektek is rosszul esne ez a dolog?

Amíg együtt vagytok, és szeretitek egymást, nem teljesen mindegy, mi van a tulajdoni lapra írva? Viszont bármi történik (reméljük, nem fog), akkor más emberek nehezen összekuporgatott pénzét fogod magadal vinni.

Nem szívesen írom ezt, de ha ezt nem látod be, akkor sajnos te vagy a pénzsóvár a történetben.

Szerintem is teljesen korrekt, az csak egy szám a papíron, ami ha gáz van, akkor számít, amúgy meg ugyanúgy a tiéd is.

Nálunk is így lesz, mert az én szüleim tudnak jóval többet segíteni, így értelemszerű, hogy az én részem lesz a nagyobb. Ez talán nőként még fontosabb. A szüleim sem 50-50%-ban tulajdonosok, mert más tőkével indultak a házasság előtt. Abból sem volt gond soha, mai napig együtt vannak. De ha mégis válás van, ne vigye már a szülők pénzét a párocska.

A múltkor feltetted már ezt a kérdést, akkor is elmondtuk, hogy az a korrekt, ha olyan tulajdoni arányban kerül a nevedre a lakás, amennyit beleteszel. Ott is értetlenkedtél, hogy bezzeg ha a te szüleid tudnának segíteni, de én még mindig nem értem, mit hepciáskodsz.

Nem feltételezik, hogy leakarod nyúlni a pénzt, de mind tudjuk, hogy a válások esetén a sértett, hisztis felek baromira nem szoktak korrektek lenni egymással. Most azt mondod, nem vinnéd a felét (de akkor miért baj, ha nem is a te neveden van?), aztán ha odakerülne a sor, hogy esetleg a férjed megcsalna, meg lenne két gyereked, bosszúból biztos nem csak a 30%-ot vinnéd, nem lennék rá tekintettel, mit adtak bele a szülei.

Ez nem arról szól, hogy benned nem bíznak, hanem hogy 40 felett már látott annyi válást az ember, hogy tudja, a szerelmes ígéretek semmit nem jelentenek a valóságban.

Nekem pofám nem lenne saját nevemre íratni 50-50%-ban a hàzat, nem értem, neked hogy van hozzá képed. Ez is csak a te hülyeséged, hogy nem éreznéd sajátodnak.

Bocs, de vagy hülye vagy, vagy aranyásó.