Én vagyok irigy vagy a férjem családja pofátlan?
Férjem szüleinek van egy hétvégi háza. Nyaranta ők végig ott vannak, férjem testvére is és az ő gyerekei és házastársa is.
Én inzulinrezisztens vagyok, amit nem igen vesznek figyelembe, ezért én mindig bevásárolok magamnak, ha meghívnak minket egy-egy hétvégére.
Külön viszek magamnak kenyeret, tésztát, rizst, magitalt, édesítőszert, fagyit stb. Ilyenkor mindig viszek nekik is valamit, pl. a gyerekeknek túró rudit, a felnőtteknek egy italt, egy doboz jégkrémet stb.
Ennek ellenére folyamatosan az én cuccaimat eszik. Felbontják a kenyeremet, holott van nekik is, csak az enyém most jobban ízlett nekik. A gyerekek megitták a kókuszitalomat, ezért nem tudtam már kávét inni, mert tejet nem iszom. Vettem laktózmentes sajtot, mire ettem volna belőle, maradt két szelet nekem. Ebéd után fagyiztunk, ezért elővettem én is a sajátomat, erre a gyerekeknek persze abból kellett enni, mert nekik az tetszett...
Múltkor hagytam ott édesítőszert és rizst, hogy ha jövök, azt ne kelljen mindig vinni, eláll. Mire mentem, alig volt mindkettőből, pedig szóltam, hogy ezt itt hagyom, hogy tudjak enni belőle, ha legközelebb jövünk.
Nem szeretnék irigynek tűnni, meg ők is tényleg mindig kínálnak mindenből, bár elfogadni nem szoktam nagyon sok mindent, de szerintem ez már túlmegy egy határon. Férjem szólt nekik múltkor, hogy miért kell az én cuccaimat enniük, amikor ők megehetnek bármi mást?
Unokaöccsére is rászólt, mikor megitta a kókuszitalomat, de a tesója rászólt, hogy hagyja, hát kisgyerek, miért nem kaphat belőle egy kicsit...
Mi volna a megoldás? Nagyon kellemetlen ez nekem, mert tényleg kedves emberek, ők mindenüket megosztanák velem, és nem szeretnék irigynek tűnni, de ez anyagilag terhes nekem. Mit mondjak nekik?
Az már világossá vált, hogy ott nem hagyok semmit többet. Ötleteket szeretnék kérni.
"Amikor a gyerek kért a tejszínhabból vagy reggelinél elkezdték enni az én kenyeremet, férjem rájuk szólt, hogy "nem értem, miért Krisztiét eszitek, amikor ti megehetitek bármelyik másikat is?". És valóban, ott volt kb. 2 kiló kenyér. Ezt többször is mondta nekik."
A rokonaid értelmi fogyatékosok? Mert akkor mindent értek.
Ehhez mennyire kell már mélyen egy suttyó tahónak lenni? Sógornőm vegán, senki nem kényszeríti, így döntött. Mi ezt maximálisan tiszteletben tartjuk, ahogy ő is, hogy mi mást is eszünk. Direkt külön készítünk neki is olyan ételt, amit ő is ehet, ha nagy közös családi program van és amit ő eszik, azt mi nem esszük meg, maximum ha ő már nem kéri és nagyon guszta.
De különösképp ha IRes lenne vagy ételallergiás, főleg eszembe se jutna beleenni az ételébe, mert ő kényszerből eszi, nem válogathat.
Ez nettó bunkóság, semmi több. Maximum egyszer elmagyaráznám, többet nem mennék.
" 1-2 alkalmon, amikor megiszik egy kisgyerek pár deci kokuszcuccot. Azért nem többezer forint egy dobozzal, hogy földhöz vágj a az embert."
5-ös, látom, jól megfogtad a lényeget. Valóban NEM párezer forint, csak éppen a kérdező számít rá, hogy VAN, és tud tenni a kávéjába.
"De hagyjatok meg nekem belőle x darabot/szeletet, mert én csak ezt ehetem.
Szerintem meg fogják érteni."
Szerintem meg ha ekkora agyatlanok, akkor nem fogják megérteni. Ők fel fogják zabálni a Gullón kekszet, kérdező pedig nyugodtan eheti a pilótát (mert hát ők is jószívűek).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!