Kiderült, hogy az evolúcióelmélet ezer sebből vérzik, áltudományos, irreális. Miért nem tanítják akkor az iskolákban az alternatív elméleteket (pld. Intelligens tervezés ) is hazánkban?

"két elmélet van az evolucionizmus és a kreacionizmus. Mindkét elméletnek vannak hivei és ellenzői, de a vita még nem dölt el.2004. júniusában volt egy rendezvény a Sportaréna mellett.(Ez az a nap).Nagyon érdekes előadásokat hallgattam meg a kreacionizmust valló tudósoktól, nagyon sajnálom, hogy neten nem elérhető.Engem meggyöztek/érvekkel, nem ex catedra kijelentésekkel."

Aki ezt írta,az szerintem értelmes,előítéletektől mentes ember.Üdvözletemet küldöm,mert egyetértek veled!:)

Erre gondolsz?

„egyes struktúrák, legyenek azok sejten belüli sejtszervecskék, vagy többsejtűek szervei, olyan tökéletességet mutatnak, és fokozatos fejlődésüket oly kevéssé tudjuk elképzelni, hogy egy tervező ágens jelenlétét bizonyítják.”

Ezt az érvet Michael Behe biokémia professzor fejtette ki részletesen a „Darwin fekete doboza” című művében, amely eredetileg 1996-ban jelent meg. Ebben Behe azokat a rendszereket nevezi egyszerűsíthetetlenül komplexnek (EK), amelyek:

„számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak, melyek hozzájárulnak az alapvető funkcióhoz, s ahol e részek bármelyikének eltávolítása a rendszer működésének megszűnéséhez vezet”.

A biokémikus leghíresebb példája az E. coli baktérium ostorának parányi forgatómotorja, amely elképesztő módon emlékeztet egy ember által készített motorszerkezetre. Behe példái világszerte hatalmas vitát kavartak, laikus és tudományos körökben egyaránt.

valaki azt írta,hogy az ért.terv.hívei között nincs biológus,ez nem igaz.(Behe,(Mcgrath is biokémiából diplomázott),Olsen,stb)

"a sejtben olyan bonyolult felépítés van,amely csak tervezés által jöhet létre,nem véletlen bumm által."

Melyik sejtben? Amit általában mutogatni szoktak, teljesen félrevezető módon, az egy sejtmagvas sejt, ünneplős nevén eukarióta. Az első sejtmagvasok jó kétmilliárd év alatt alakultak ki a baktériumokból, ez négyszer annyi idő, mint ami az ecetmuslica és az ember utolsó közös őse óta eltelt. Ez azért iszonyatosan sok, nem? Sejtmag nélküli, azaz prokarióta sejtet pedig azért nem szokás mutogatni, mert az jóval egyszerűbb, arról már nem olyan hihetetlen, hogy csak úgy magától jött létre. Egy az ÉRTEM szokásos hazugságai közül. Amúgy egy mai baktériumsejt még mindig rengeteg olyan elemet tartalmaz, amit az első sejtnek nem kellett. Nem voltak ragadozói, vírusai, élősködői, plazmidjai. Nem kellett mérgeket lebontania, antibiotikumok ellen védekeznie és ami a legfontosabb: Senkivel sem kellett versenyeznie. Ha csak hetente osztódott egyet, az is elég volt, nem volt más, aki túlnőtte volna. A legkisebb ismert genomú baci a Mycoplasma genitalium, amely kevesebb, mint négyszáz génnel életképes, szabadon, tiszta tenyészetben növeszthető. ( [link]

Arról pedig, hogy valószínűleg nem a semmiből állt össze az első baktérium, itt bővebben olvashatsz:

[link]

Néhány kérdés az egyszerűsíthetetlen összetettségről:

Miért van akkor, hogy egy csomó baktérium elvan úgy is, hogy az ostorából hiányoznak egyes elemek? Itt ezek bármelyikének eltávolítása mégsem vezet a rendszer működésképtelenné válásához?

[link]

Mi van azokkal a baktériumokkal, amelyeknek egyszerre két, különböző típusú csillója is van? Miért van bennük egyszerre két, egyszerűsíthetetlenül összetett rendszer ugyanarra a feladatra?

Mi van mondjuk a pestis kórokozójával, amelynek szintén két különböző csillója is van, ám az egyik rendszer átalakult és már nem a mozgásban játszik szerepet, hanem a fertőzéshez szükséges anyagokat juttatja a sejtekbe, mintegy injekcióstűként? Ha egy egszerűsíthetetlenül összetett rendszer átalakulhat valami mássá, nem lehet, hogy ő maga is így alakult ki, egy másik rendszer változásával?

"számos jól illeszkedő, egymással kölcsönhatásban álló részből állnak, melyek hozzájárulnak az alapvető funkcióhoz, s ahol e részek bármelyikének eltávolítása a rendszer működésének megszűnéséhez vezet"

Miért van az, hogy ez a meghatározás az összes olyan génre illik, aminek bármilyen mutációja valamilyen kimutatható fenotípust eredményez, mégis ezek közül az egész élővilágban csak körülbelül tízet fogadnak el az ÉRTEM hívei egyszerűsíthetetlenül összetett rendszernek?

Az elözö válasz azon a félreértésen alapul, hogy a csimpánz az ember öse lenne, és mint ilyen, sokkal fejeltlenebb nála.

Ez nem igaz. A csimpánz nem öse az embernek. A csimpánznak és az embernek volt egy közös öse, amelyböl aztán kialakult mindkét ma élö faj. Az ember ösei majomszerüek lehettek, de ez nem jelenti azt, hogy változatlan formában ma is élniük kellene. A különféle szelekciós nyomásoknak engedve ebböl a közös ösböl eltérö alakok alakultak ki: a csimpánz tovább alakult olyanná amilyen ma, az ember pedig úgyszintén.

Az emberi faj kifejlödésére már fentebb többször is beírtak egy megfelelö magyarázó wikipedia linket.

A másik félreértés, hogy az evolúció koronája az ember lenne, és minden más állat fejeltlenebb nála. Ez sem igaz. Egy papucsállatka pl primitívebb szervezet, viszont tökéletesen alkalmas az életre a saját életterében. Ugyanez igaz a csimpánzra vagy a gorillára is. Ezek nem "tökéletlenek" hanem más fejlödési utat jártak be.

Hogy ezt jobban szemléltessem:

a központi idegrendszert tekintve az ember az egyik legbonyolultabb, legfejlettebb rendszerrel rendelkezönek tekinthetö. Ezért olyan sikeres élölény, míg a csimpánz hiába ügyesebb más dolgokban, mégis a kihalás szélén áll.

Ha viszont az emésztörendszert tekintjük mérvadónak, ami szintén vitathatatlanul fontos az életbenmaradáshoz, akkor azt látjuk, hogy az ember nem sokra vitte, viszont a kérödzök az evolúció csúcsát képviselik a rendkívül hatékony összetett gyomrukkal. Tehát ha már az evolúció csúcsa, akkor nem az ember, hanem a tehén a nyerö szerintem.

Szóval mégegyszer: az evolúciónak nincsen célja, vagy felsöbbrendü fajai, egy hosszú folyamat különbözö végállapotainak eredményei a ma élö élölények. Ezek pedig azért élnek, mert sikeresek annyira, hogy fenn tudják magukat tartani.

Az élőlények kategorizálása fejlettebb és nem fejlett, alacsonyabb és magasabb rendű élőlényekre (melyek közül ugye mi magunk vagyunk a csúcs), egy igen antropomorf és némileg szubjektív hozzáállás. Inkább az ősibb és újabb jelzőket érdemes használni.

Az élővilágban minden élőlény a saját helyét tölti be. Kell lennie algának, szárazföldi növénynek, féregnek, növényevőnek, ragadozónak. Vannak olyan erőforrások, amiért mindenki küzd (pl ivóvíz), és vannak olyanok, amikért csak egy-egy csoport (a növényevők egymással a növényekért). Viszont alapvetően az algának az algák közt kell megállnia a helyét, az erősebb alga legyőzi a gyengébbet, de a tölgyeket nem érdekli az algakérdés túlzottan. Ugyanakkor egy tölgy (amit bárki kétségkívül magasabb rendűek tekintene) sose tudná betölteni az algák helyét.

A verseny lehet fajon belüli (az erősebb oroszlán elkergeti a gyengébbet, mely által a gyengébb ha éhen nem is hal, de párzani nem tud – génjei kivesznek), de lehet fajok közötti is (az erősebb és agresszívebb galambfaj elűzi a gyengébbet, mely ezáltal nem tud költeni, kipusztul).

A fenti kettő természetesen nem elválasztható egymástól. Ha egy egyed szert tesz egy olyan tulajdonságra, amivel jobb a többi fajtársnál, az egyben jelentheti azt is, hogy a többi versengő fajnál is jobb.

Az igazi dőzsölés akkor van, amikor egy faj be tud lépni egy olyan területre, ahol nincs versenytársa. Ekkor ugyanis nem kell, hogy azonnal tökéletesen képes legyen az adott helyen élni, mivel nincs aki kiszorítsa a gyengeségei miatt.

Tegyük fel, hogy van egy halfaj, ami képes kimászni a vízből és a parton mászkálni (egyébként van is ilyen). Ha a parton nincs ellenfele, akkor igazából nem baj, ha sután mozog, időnként elájul a napon, vagy nincsen méregtüskéje, mert az egyetlen veszély ami fenyegeti, hogy megfullad a parton. Ezért első körben azok a fejlődési lépések lesznek előnyben, amik a szárazföldi léthez alkalmazkodnak, nem pedig azok, amik a szárazföldi ragadozók ellen védenek. Ha ugyanez a hal ma lépne ki a partra, akkor egyidejűleg kéne megküzdenie ragadozókkal és a szárazföldi lét nehézségeivel, ami leküzdhetetlen gátat jelent.

Tegyük fel, hogy mondjuk 5 kritikus lépés kell a szárazföldi léthez való alkalmazkodáshoz. Akinek ebből egy sincsen, az csak nagyon korlátozottan képes kijönni a partra. Amíg senki nem szerez ilyen képességet, addig mindenki egyenlő eséllyel versenyez. Ha egy egyed megszerzi az elsőt, akkor utódai igen sikeresek lesznek a többiekhez képest, és leversengik a többit. Ha megjelenik az első mellé a második, akkor az új fajta sokkal jobb lesz azoknál akiknek csak egy van, és összehasonlíthatatlanul jobb lesz azoknál, akiknek nulla van. És így tovább. Azok, akik régen a 0 képességükkel ki tudtak jönni a partra, már nem jöhetnek, mert a fejlettebbek elfoglalták a helyet.

Térjünk rá az emberiségre, mert ez volt a fő kérdés.

Az ősember egy olyan majomféle volt, aki szerzett valami plusz képességet, ami miatt képes volt elhagyni az addigi helyét (vö.: hal ami képes kimászni a partra). Az új helyen megindult a verseny, mivel alig volt vetélytárs (vö.: tökéletlenül is lehet túlélni, ha nincs vetélytárs). Aki jobb volt, legyőzte, kiirtotta a gyengébbet (vö.: kritikus lépések és fajok közti verseny). A köztes állapotok eltűntek, ahogy a kicsit jobb csoport legyőzte a kicsit rosszabbat. Nézd meg pl a Neander völgyi embert, ami nem a Homo sapiens őse, hanem egy párhuzamos konkurens faj volt: a sapiens kinyírta, nem maradt leszármazottja. A balkéni gerle is ki fogja nyírni az örvös galambot teljesen.

Most, hogy ember létezik a Földön, egy újabb vonalon már nem tud megindulni a majmokból a fejlődési verseny, hiszen a szabad teret elfoglaltuk mi, emberek. (Mármint még ha létezne is az a konkrét ősmajom féle.) Lehet, hogy a csimpánz képes lenne emberré válni, ha az emberek kipusztulnának, mint ahogy egy hal is újra a szárazra léphetne, ha nem lenne többé szárazföldi állatfaj. De a csimpánzból lett ember sose lesz pont olyan mint mi, hiszen csak az őseink közösek, az elválás óta összeszedett pár új tulajdonságot.

(A szabad tér nem feltétlenül jelent valódi fizikai teret. Az ökológiai niche fogalmát próbáltam kicsit közelebb hozni.)