Baba tervezés tele félelmekkel? Más is volt így?
Ugyanezt éreztem. :)
Aztán rögtön nem jött meg és halálra rémültem. A tesztet fogtam, és sírtam, de közben boldog voltam. Szerencsére az a 9 hónap erre is jó, hogy megszokd a gondolatot. :)
Én úgy gondolom, hogy teljesen rendben van ez. Én ugyan nem így voltam vele, legalábbis az elsőnél nem. Én inkább most a második baba előtt parázok többet azon, hogy sikerül-e, egészséges lesz-e, én egészséges vagyok-e, hogy fogok kettővel egyszerre boldogulni, stb.
Azt gondolom, hogy egy baba vállalása akkora változást hoz az ember életében, hogy teljesen természetes, hogy az embernek félelmei, kétségei is lehetnek. S nyugi, nagyon fogsz neki örülni, ha összejön, de ne gondold azt, hogy a 9 hónap nyugis lesz. Újabb és újabb félelmek fogják tarkítani az életedet, sőt, a gyerek születése után ez tovább folytatódik. Ez hozzátartozik az anyasorshoz. Aggódunk a gyermekünkért, jobban mint magunkért.
De ami még ennél is fontosabb és erősebb érzés, az az őrületes szeretetélmény, ami nap mint nap éri az embert egy baba mellett. A gyerek folyamatos örömforrás, mely elhomályosítja bizony a vele járó nehézségeket. A nő életének leggyönyörűbb időszaka, amikor gyermeket vár, szül és nevel. :)
Amikor mi eldöntöttük semmi aggódás nem jött rám. Csak elmentem a dokihoz,mert tablettát szedtem és megkérdeztem mennyit kell várni miután abbahagyom és utána belevágtunk.
2.hónapban összejött.
Kistesóval már más. 1 év próbálkozás után felfüggesztettük a próbálkozást. Több okból is,de engem nagyon megterhelt lelkileg a kudarc. Úgy gondoltam,hogy az első egyből jött,akkor a második is úgy lesz. Nem így lett és most tele vagyok félelmekkel.
Köszi Nektek!
Hát akkor kezdek megnyugodni,hogy nem csak én vagyok ilyen UFÓ!:) De tényleg félek! Most már szegény férjemre is ráültettem a parát, meg elkezdtem neki mutogatni,hogy itt hányan írják,hogy fiatalok, egészségesek és még sem jön a baba stb! Azért remélem minél hamarabb összejön!:)
én is pont így jártam
kb 2 éve tervezzük, hogy lesz baba, de most érkezett el az idő,hogy ténylegesen próbálkozzunk
eddig mindig úgy vágytam rá, feltételek nélkül
most ,hogy eljött a konkrét időpont,hogy próbálkozzunk pedig tele lettem kétségekkel és kicsit rosszul érzem magam emiatt, mintha nem is lennék felkészülve rá vagy nem is tudom megfogalmazni
abban bízom, hogy ezzel sokan így vannak és ez így természetes és majd az idő segít rajta
Köszi!
De látod, normális, hogy így érzünk! Nyilván elég nagy változás ez az életükben, ahhoz, hogy ne parázzunk!
Felkészülni meg szerintem nehezen lehet rá, hiszen főleg az első babánál egyáltalán nem tudjuk,hogy milyen lesz, hiszen nem éltük még át!:)
Szóval nyugi, minden rendben lesz! Én ezt mondogatom most magamnak!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!