Darwin miért vonta vissza evolúciós elméletét életének utolsó részében?

"A kerdezonek: szoval, ha a rendszert eleg primitivnek talalod, akkor ahhoz nem kell isten, de ha nem, akkor kell. Szerintem ez eleg antropomorf modja a termeszet magyarazatanak."

A megfogalmazás elég profánul hangzik, de valóban, lényegében ez az igazság. Mielőtt megcáfolnál, szeretném megmutatni, hogy a természettudomány mondhatni minden szeglete ilyen módon működik.

Akik nem jártasak a tudományban, vagy konkrétabban szűkítve a kört, a fizikában, azok közül sokan azt hiszik, hogy a tudomány holt biztos: 100%-0%-os állításokat tesz. Ez koránt sincs így, a tudomány pusztán a valószínűségekre alapszik. A kvantumfizikában a részecskék mozgása valószínűségi hullámok alapján történik, de nem tudjuk megjósolni egy konkrét részecske konkrét jövőbeli helyzetét, pusztán egy %-ot tudunk mondani neki, hogy pl. 70% valószínűségű, hogy a részecske ilyen és ilyen állapotot fog felvenni, itt és itt fog elhelyezkedni. A részecskék esetében viszonylag nagy a valószínűsége, hogy előforduljanak kirívó példák. De ha növeljük a részecskék számát, és a részecskék statisztikus viselkedését vizsgáljuk, az egyre makroszkopikusabb testek fizikája egyre inkább halad a kiszámíthatóság felé. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos esemény bekövetkeztét egyre nagyobb testek esetén egyre nagyobb valószínűséggel adhatjuk meg, és egyre kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy valami különleges dolog fog történni. Newton fizikája még azt sugallja nekünk, hogy a történések 100% biztosak, determináltak. Newton fizikája azt mondja, hogy ha nekimész egy fának, az biztosan megállít. A modern fizika viszont azt mondja, hogy 99,9999999999% (most csak mondtam egy számot), hogy ha nekimész a fának, akkor megállít, de van rá egy halvány "remény", hogy átmész rajta. Ugyanis előfordulhat, hogy a makroszkopikus testek esetén a mikroszkopikus testek egyöntetűen a kevésbé valószínűbb esetet vették fel.

Ugye milyen tudományosnak hangzik? Mert az is. A poén az egészben az, hogy ezt is meg lehetne profánul fogalmazni akképpen, hogy hát minél nagyobb a test, annál kevésbé biztos, hogy átmegy pl. a falon. Hogy mekkora az a méret, ahol már nem tekintjük HIHETŐNEK, hogy a test átmehet a falon, az teljesen önkényes. Ez statisztika. Egy bizonyos valószínűségi szint alatt egész egyszerűen önkényesen elhanyagoljuk egy esemény bekövetkeztét.

Pontosan ugyanígy működik az Intelligens Tervező bevezetése. Tegyük fel, hogy véletlengenerátorral adsz ki egy 1000 karakterláncból álló betűsorozatot. Természetesen elképzelhető, hogy efféle értelmes szavak, mint pl. ÉS, HÓ, LŐ, GÓL, NÉZ, MERT, stb. előfordulhatnak véletlenszerűen, ebben semmi elképesztő dolog nincs. De minél komplexebb szót szeretnél véletlengenerátorral előállítani (pl. ELKELKÁPOSZTÁSÍTOTTALANÍTOTTÁTOK), annál nehezebb lesz a dolog, ugyanis annál kevesebb az esély rá, hogy az véletlenszerűen összeáll. Ha meglátsz mégis egy értelmes szót, amiről nem tudod, hogyan került oda, minél hosszabb az az értelmes szó, annál valószínűbb, hogy egy Intelligencia hozta létre. Az egész tehát valószínűség, statisztika. Ha ez neked nem elég tudományos, nyugodtan nézz meg bármely más tudományterületet, ugyanezen a statisztikus elven működik.

"Ezt kipróbáltad? Mert én igen, és képzeld el, véletlen generátorral létrehozott szekvenciák közt konzervált fehérjerészleteket találtam."

Pontosan a fent leírt gondolatmenetem alapján lehetséges az amit leírtál, feltéve, hogy ezt valóban végrehajtottad.

"Fogjunk egy szekvenciat, aminek nincs ertelme, Mondjuk azt, hogy ez a szekvencia kevesse eletkepes, mint az "ertelemmel" biro szekvencia. Mondjuk azt, hogy a kiindulasi, ertelmetlen szekvencia utodai kozott lesznek mutansok, amik kozott VELETLENUL elofordulnak olyanok, amik jobban hasonlitanak az "ertelmesre"..."

De azt nem veszed észre, hogy már rögtön az elején megbukik a nullhipotézis? :) A kiindulási, értelmetlen szekvenciának hogyan lesznek utódai?

"Az en elmeletem az, hogy lehet irni egy olyan programot, ami modellezne az evoluciot: elkezdunk mutalni egy szekvenciat, majd a mutansok kozul kivalogatjuk azokat, amik a legratermettebbek, a kovetkezo generacioban az o todai fognak mutalodni es igy tovabb."

Ilyenen én is gondolkodtam, és kíváncsi is vagyok, hogy ilyet létre lehetne-e hozni program szintjén. De csalni nem lehet: nincs olyan, hogy melyik hasonlít leginkább az értelmesre. Ha az evolúciónak nincs iránya, az azt jelenti, hogy történhetett volna másképp is, lehetnének teljesen másmilyen fajok is, egész egyszerűen véletlen, hogy pont ez jött ki, ami van. Éppen ezért, ha te egy összehasonlító összetevőt építesz bele a programba, máris csaltál.

"Az lehet az ellenvetes, hogy mi alapjan merjuk a mutansok raermettseget az altalunk megadott "ertelmes" szekvenciahoz? Azert hasonlithatjuk hozza, mert az a kiindulasi hipotezis, hogy amit latunk most, az igy alakult ki."

Az ellenvetés továbbra is jogos. Tegyük fel, hogy én azt állítom, hogy 1000-szer egymás után 6-ost dobtam a dobókockával. Neked teljes meggyőződésed, hogy ezt a 6-os sorozatot nem egy intelligencia hozta létre, hanem egy vak folyamat. Erre alapozva te írsz egy programot, amely összehasonlítja az adott dobást a 6-os számmal, és ha a dobás egyenlő 6-tal, akkor megtartod, ha nem egyenlő, akkor elveted. :) Így máris kiadott egy spontán folyamat egy 6-os sorozatot, és ezzel "bebizonyítottad", hogy az én dobássorozatom véletlenül jött létre. Csak hogy ezzel önmagadat csapod be: Nem hasonlíthatod a jelenhez - amely az evolúcióelmélet szerint egy LEHETSÉGES állapot - a múltat, mert olyan mechanizmust dolgozol ki, amely alapján az evolúció bizonyosan nem működhetett. Az evolúció nem hasonlítgatta a múltbéli fajokat az értelmeshez, hanem teljesen céltalanul, nem ismerve a jövőt alakította ki a fajokat. Már persze ha volt egyáltalán evolúció. Ezzel a programmal pontosan azt bizonyítanád be, hogy ha volt is evolúció, azt egy intelligencia kellett, hogy irányítsa.

"Az evolucio azt allitja, hogy a szelekcio ebben a hatalmas "szekvencia terben" nem veletlenszeruen valogat, hanem egy utvonalon eljut a jelenleg megfigyelheto allapotba. Igy nincs szukseg a 10^130 variacio kiprobalasara, ami valoban lehetetlen."

Megint többet feltételezel puszta mutációnál és szelekciónál. Feltételezed, hogy MINDIG lesz olyan mutáció, ami a fajnak kedvez. Ha viszont ez az állítás hamis, akkor a szelekció sem fog istent játszani: ha nincs hasznos mutáció, akkor nincs mit kiszelektálni. Másik feltételezés: Apró pici előnyből már rögtön azt gondolod, hogy az lesz a fennmaradó utód. Miért? Mi arra a garancia, hogy ha az egyik utódnak nő egy kis bütyök a homlokán, végtagján, stb. akkor az fog életben maradni? Miért működik az evolúció generációkon keresztül ennyire tökéletesen?

Amit az evolucionisták elképzelnek, az nem más, mint az információelméleti örökmozgó. Tegyük fel, elhelyeznék egy sejtet egy másik galaxis olyan bolygójára, amely megfelelő környezetet biztosít az életnek; és elvárom tőle, hogy majd sok-sok évmilliárd év múlva ott olyan intelligens lények legyenek, akik ellátogatnak a mi bolygónkra, és elpusztítják a civilizációnkat. :D Ha a folyamat egészét nézed, egész egyszerűen látod, hogy lehetetlen; nem tudjuk minek a számlájára írni azt az információfelhalmozódást, ami alapján létrejöhettek azon a bolygón efféle intelligens lények. De komolyan mondom, ha most elhatárolódunk az élőlényektől, és pusztán egy számítógépes program szintjén létre tudnánk hozni egy evolúciót helyesen szimuláló programot (ahol nincs semmiféle összehasonlító-elemzés), az már erősen elgondolkoztatna engem. :)