Mi értelme annak, hogy kiválasztanak négy hasraütésszerű egyenletet az elektromágnesesség témaköréből és azokra alapozva kívánnak következtetéseket tenni az elektromágneses sugárzásokra vonatkozóan?

"Ti nem voltatok képesek teljesíteni azt az egyetlen aprócska ígéreteteket se, hogy ha leírom milyen térre gondolok"

De nem írtad le, hogy szerinted ez hogyan sérti a Maxwell-t, mert ilyen tér Maxwell szerint nem létezhet úgy, hogy nincs benne töltés. Ahogy azt már korábban kifejtették.

Fordítva ülsz a lovon. Azt állítod, hogy:

"A Maxwell egyenletek megoldásával létezik olyan végtelen elektrosztatikus tér, amelyben nincsenek töltések, és minden pontjában az E(x,y,z)=[1,1,1]".

Hosszas küzdelem után odáig eljutottunk, hogy a kijelentésedből már legalább azt tudjuk, hogy erre a térre gondolsz. De azt még mindig nem látjuk, hogy hogyan jutottál el odáig, hogy ezt a Maxwell egyenlet megengedi. Most még csak azt tudjuk, hogy milyen tér az ami szerinted a Coulomb Tv szerint nem látezik, de Maxwell megengedi. Most rajtad a sor (és ezt már többen leírtuk), hogy előállj egy levezetéssel amiben bizonyítod, hogy ilyen tér létezik. De azt még nem, hogy ezt mivel és hogyan bizonyítod. Addig teljesen értelmetlen bármiről is beszéljünk. Ha látjuk a bizonyításodat akkor megmondjuk, hogy hol tévedsz. De nem fogjuk helyetted bizonyítani, hogy tévedsz.

Nem csak nem látjuk értelmét, hogy bármit is írjunk az előzőek után. Teljesen értelmetlen.

Ne etesd a trollt.

Igazából az a problémád kérdező, hogy nem érted a matekot.

Ha véges térben számolunk, akkor vannak határfeltételeink, amik kizárják az ilyen tér létezését töltések nélkül a határon. Ezzel a modellel kapjuk a síkkomdezátort.

Következmény 1. véges térfogatban nem alakulhat ki ilyen tér. => A maxwell egyenletek tökéletesen működnek.

Ha végtelen térben dolgozol, az már egy matematikai absztrakció, hiszen például nem tudjuk mi van az univerzum szélén, így nem tudjuk véges vagy végtelen-e a terünk. A fizikában mindig óvatosan kell venni a határértékeket.

Ha úgy veszed a végtelen tér határértéket, hogy veszel egy véges térfogatot, és a térfogat méretével tartasz a végtelenbe, akkor a végtelen térfogat határértékben is azt kapod hogy nem létezhet homogén háttértér az 1es argumentum miatt.

Kijelentheted hogy a tér legyen végtelen mindenféle határértékszámítás nélkül is, csak ekkor meg kell nézned hogy az egyenletek hoznak e be nemfizikai megoldást. Ez azt jelenti hogy van egy, a matematika nyelvén írott fizikai törvényünk, amivel egy fizikai valóságot akarsz leírni. Ekkor előfordulhat, hogy az egyenletekből ki tudsz számolni jelenségeket, amik nem feltétlenül léteznek a mi világunkban. Például az általános relativitásegyenlet megoldásai a fekete és a fehér lyukak. Ezek kinönnek a matekból, a kérdés hogy tényleg léteznek-e. És ekkor ezeket mérésekkel meg kell vizsgálni, hogy az adott megoldás fizikai vagy sem. Páldául fekete lyukat már kisérletileg találtunk, azaz tudjuk hogy ez a megoldás fizikai, fehér lyukat még nem, azaz lehet hogy ez egy olyan megoldása az egyenleteknek, ami nem létezik a fizikai világban. Igazad van, hogy a végtelen térben vett maxwell egyenletnek bármilyen megoldásához hozzáírhatunk egy konstans háttérteret, és ugyanúgy megoldás marad. Ez pontosan ugyanaz mint a határozatlan integrálnál a + C, amit lefixálnak a kezdeti feltételek. Itt is, amint megadunk egy határfeltételt el tudjuk dönteni matematikailag mekkora a valóságban a konstans háttérmező értéke. De szerencsénk van, mivel fizikusok vagyunk, emiatt egyszerűen ki is mérhetjük ezt a teret. Leteszel töltésektől messze egy elektront, ha elkezd gyorsulni, van konstans háttértér, ha nem, akkor nincs. És a mi világunkban így ki lehet mérni hogy nincs ilyen.

Azaz összefoglalva. Végtelenekkel óvatosan kell bánni, és a fizikai törvények matematikai modellek formájában vannak felírva, és nem szabad elfelejteni, hogy a kijött megoldásokat kisérletileg ellenőrizni kell, hogy tényleg fizikaiak-e.

Egyszerűbb példa.

Pl Newton II-be F=ma be tudsz helyettesíteni negatív tömeget, semmi nem állít meg téged. És akkor megkapod hogy a negatív tömegű test az erővel ellentétes irányba fog gyorsulni. Namármost amit te csinálsz az az hogy kijelented hogy emiatt az egész egyenlet hülyeség. Amit a fizikusok csinálnak hogy elkezdenek mindenféle testre erővel hatni, és azt tapasztalják hogy a gyorsulás minden esetben megegyezik az erőhatás irányával. Azaz megjegyzik hogy bár igaz hogy az egyenlet nem tiltja hogy létezzen negatív tömegű test ami ugyanúgy megoldása az egyenletnek, de ez nem fizikai, mivel minden test tömege pozitív. Aztán később elkezdenek kvázirészecskéket vizsgálni, amiknél azt látják mintha az effektív tömeg negatív lenne. És akkor előveszik ezt az egyenletet, erővel hatnak a testre, és azt tapasztalják, hogy a test az erővel ellentétesen kezd el gyorsulni. Azaz az egyenlet most is teljesült, így kiderült mégis fizikai megoldás a negatív tömeg, és lehet használni ezt az egyenletet.