Miért mondják természettudósok, hogy nincsen szabad akarat?

A kérdező definíciója:

"A szabad akarat az az egyesek által feltételezett képesség, hogy a különböző lehetséges cselekvési irányok közül akadálytalanul választhatunk."

Válasz:

Ilyen értelemben létezik.

Kiegészítő magyarázat:

Sztochasztikus értelemben a "szabad akarat" egy fizikai (nem algoritmikus) véletlenszám-generátornak is az inherens tulajdonsága, hisz szabadon választ egyet a lehetséges kimeneti állapotok közül.

Determinisztikus értelmezésben is jó közelítéssel lehetséges, hisz például egy jól működő lift is szabadon oda megy, ahova a vezérlőlogikája irányítja. Természetesen 100% determinizmus nincs a fizikai világunkban, ezért néha félremehet az a lift - de az is a kérdéses kibernetikai rendszer szabad döntése.

Ha bemész egy olyan hipermarketbe melynek még nem ismered az árukészletét, akkor is például szabadon választhatsz a polcra kitett háromféle - de még kipróbálatlan - sajtos csipsz közül. A szabad választásodat szabadon alárendelheted bizonyos személyes preferenciáknak (pl. a zacsi síne és grafikai kidolgozottsága, fogyasztói ár, stb.) - de akár teljesen véletlenül is választhatsz egyet a lehetőségek közül.

Tehát a kérdező által definiált triviális jellegű szabad akarat létezik.

Mert a szabad akart nem más, mint egy illúzió, de inkább egy vallásos dogmának tekintettem. Egy csomó dolog szól ellene.

1. A testünket részecskék építik fel, amiket a természeti törvények ide-oda mozgatnak. Itt már elbukott az egész. Az már csak hab a tortán, ha hozzávesszük a relativitáselméletből fakadó einstein-i elképzelést, amely szerint a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik kötött formában.

2. Filozófiai szemszögből is bukta az egész: a vágyaink irányítanak ugyanis. Ha valaki csokit akar enni, azért eszik, mert vágyik rá. Természetesen a szabad akarat hívei itt mondhatják: "de mi van akkor, ha legyőzőm a csoki iránti vágyakat?" A deteminista válasz erre az, hogy van egy rejtett, mélyebb vágy, ami azt felülírja, pl. le akar az illető fogyni.

3. Az intelligencia kutatás új eredményei a feje tetejére állították az egész eddigi eredményeket. Eszerint ugyanis az IQ sokkal jobban befolyásolja egy egyén életét, mint hinnénk. A magasabb intelligencia pl. (általában) magasabb jövedelemmel jár, míg az alacsonyabb intelligencia szegénységgel. Vagyis amilyen IQ-val rendelkezünk, az már predesztinálhatja az anyagi sorsunkat is.

4. Mondanom sem kell, hogy a reklámok - pl. a futball meccsek alatt felvillanó digitális reklámtáblák - tudat alatt befolyásolják a vásárlási szokásainkat.

5. Evolúciós ösztönök. Az élet célja a túlélés (természetes szelekció) és a szaporodás (nemi szelekció) - ezek is meghatározzák az ember viselkedését.

6. Utoljára hagyom a környezetet. Nem mindegy, hogy milyen környezetben van az ember. A változást például a megváltozott környezet tudja kiváltani, meg az sem mindegy, hogy kikkel haverkodunk, mivel hatással vagyunk egymásra.

Szóval annyi minden befolyásol minket, hogy a szabad akarat lényegében csak egy illúzió, nem tudjuk hová beilleszteni, nincs neki hely, minden egy zárt rendszer.

Mielőtt azonban kétségbeesnénk, felhívom a figyelmet arra, hogy a matematika és a fizikaprofesszor Brian Greene egy új fogalmat kínál a szabadságra. Greene szerint az emberi szabadság nem a választásban nyilvánul meg. Hanem abban van a szabadságunk, hogy nem vagyunk olyanok, mint egy szikla. Vagyis, mi tudunk gondolkodni, és egyéb dolgokat tenni, ami megkülönböztet minket az élettelen anyagtól. Ez jelenti a szabadságot.

#13 (23:39) - ne definiáld a kérdéses fogalmat önkényesen! Egy szocializált ember tartja magát az egyezményes szabályrendszerhez - esetünkben a nagyérdemű Kérdező privát definíciójához.

A kérdező definíciója:

"A szabad akarat az az egyesek által feltételezett képesség, hogy a különböző lehetséges cselekvési irányok közül akadálytalanul választhatunk."

A kérdező definíciója értelmében igenis létezik olyan, hogy "akadálytalanul választhatunk a lehetséges cselekvési irányok közül". Akinek ezzel pszichológiai problémája van - például rögeszmés kényszerbetegségben szenved - az hordhat magánál dobókockákat is a teljesen szabad választás elősegítése érdekében.

Még egy gyerekkori neveléstől rögeszméssé vált istenhívőnek is lehet szabad akarata a hitehagyás terén - csak el kell döntenie, hogy fej vagy írás - és az alapján bennmaradni vagy kilépni a hívők sorából!

😊

"A szabad akarat az az egyesek által feltételezett képesség, hogy a különböző lehetséges cselekvési irányok közül akadálytalanul választhatunk."

Természetesen megteheti azt, hogy a hűtőből a Coca Cola helyett a tejet veszi ki. Ilyen értelemben választhat. Csakhogy a választása le van determinálva. Ha a filozófiai érvet használom, akkor jobban vágyik a tejre, mint a Coca Cola-ra, tehát a választása kötött. Nem választhat mást, csak a tejet, mert arra vágyik.

Egyébként most ez csak játék a szavakkal, mert valójában írhattam volna azt is, hogy egyáltalán nincs választása. De az, hogy ki tudja venni a tejet a hűtőből, és tud vágyi rá, a szabadsággal egyenlő.

#15 (00:13) - képtelen vagy a tudományos módszertant betartani, mert teljesen önkényesen átdefiniálod a kérdéses fogalmat - szégyelld magad!

Itt a kutyát sem érdekli az az önkényes álláspontod, hogy figyelembe veszel bizonyos determináló tényezőket, mert nem ez a kérdéses fogalom lényege. A hűtős példád értelmében csak annyi a kérdés, hogy fizikailag lehetséges-e a két élelmiszerből (tej és kóla) bármelyiket szabadon elvinned. Nyilvánvalóan semmi sem akadályos meg abban, hogy bármelyiket elvigyed, ha nem áll ott valamilyen erőszaktevő személy, aki pl. szétlövi a fejed, ha hozzáérsz a kólás-palackhoz.

Próbáld ki ha nem hiszed:

Menj oda a hűtőhöz és szabadon vegyél ki belőle bármit! Akár meg is számozhatod a cuccokat és növekvő számsorban vagy dobókocka szerint vedd ki a fizikailag választható tételeket!

Elvégezted a kísérletet? Képes voltál teljesíteni a tervet? Valamilyen akadályba beleüköztél a dobókocka szerint teljesen determinálhatatlan választás során? Dobókocka nélkül is ment az, hogy bármit kivehettél a pillanatnyi hangulatod szerint?

Nos - ha a válasz igen, akkor a kérdező definíciója értelmében érvényesítetted a szabad akaratodat - immáron ez általad empirikusan is bizonyítást nyert tény!

#16

Ez továbbra is csak játék a szavakkal.

De azt hiszem, értem, miről beszélsz: a lottóhúzáshoz hasonló a példa, miszerint véletlenszerűen dobálja ki a gép a számokat.

Ebbben az értelemben (látszólag) valóban lehet szabad akarat, a filozófiai érv (vágy) itt nem használható, hiszen a gép nem a vágyai szerint dobálja ki a számokat, ahogyan a hűtőből a véletlenszerűen kivett termékek spontán módon történnek.

Csakhogy a relativitáselméletből fakadó einstein-i gondolat szerint minden be van fagyva. Az univerzum teljesen determinált. Az, hogy te odamész a hűtőhöz, és elkezdesz kivenni belőle spontán dolgokat, már megtörtént. A múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik.

Ebben az értelemben a Kérdező definíciója sem érvényes.

Komparáljuk most a kérdező definícióját az én általam írt hetes (20:59) válaszban leírt értelmezéssel:

A papokat kvrvára nem érdelte, hogy a hatalmuk alá leigázott népségnek mik a kényszerei. Az egyház hierarchiájában alárendeltek éhezhettek, szexuális és szociális nyomorban kínlódhattak, de akkor is azt kellett tenniük, amit a papok meghatároztak a saját érdekük érvényesítése értelmében.

A hierarchia alárendeltjeinek két választási lehetősége volt:

1. a papok akaratának értelmében cselekszik

2. a papok akaratának ellenében cselekszik

- tehát ezek voltak a teológiai értelmezés szerint "szabad akaratból" választható dolgok.

A papok egész egyszerűen akkor büntettek, ha nem azt választották az alárendeltek, amit ők akartak. Minden elérhető eszközzel ellehetetlenítették azokat akik nem "szabadon" választották az "Istennek tetsző lehetőséget". A papok által definiált erkölcsi élet lényege, hogy a hierarchia alárendeltjeinek azt kell tenni, amit a fölérendeltek önkényesen megszabtak.

Miben különbözött a régi teológiai "szabad akarat" a mostani kérdező definíciójától? Hát gyakorlatilag semmiben! - hisz volt két lehetőség és bármelyiket "szabadon" lehetett választani - hisz a döntésképtelenség esetén gyakorlatilag elég volt egy érmét feldobni.

Azonosképpen ma is bárki szabadon eldöntheti, hogy kilátástalanul szorult helyzetében milyen öngyilkossági módszerrel vet véget az életének. Ehhez elég megszámozni a lehetőségeket, utána pedig jól elvetni a felszámozott oldalú kockákat!

#19

Felőlem beszélhettek a Kérdező értelmezéséről a továbbiakban úgy, ahogyan akartok. Tiszteletben tartom mások álláspontját. Én azonban az eredeti kérdésre válaszoltam, és úgy gondolom, hogy a szabad akarat semmilyen értelmezése - még a Kérdező definíciója sem! - nem tartható fent Albert Einstein tömbuniverzumról szóló modelljében, ugyanis ott a jövő ugyanúgy változatlan, mint a múlt: érthetőebben: nincs nyitott jövő. Ez pedig nem filozófiai eszmefuttatás, hanem fizika.

Másrészt: jobban tennéd, ha visszafognád magad, és nem parancsolgatnál nekem, ugyanis itt te is csak egy kommentelő vagy.

Szia.