A tudományos álláspont szerint létezik szabadakarat vagy minden ami történik az életben determinálva van?

Ezt a kérdést jelenleg inkább filozófia tárgykörébe szokás utalni, mintsem a természettudományéba. Jelenleg számtalan különféle elmélet van forgalomban. Ha komolyan érdekel a kérdés, akkor Székely László cikkét javasolom elolvasni, ui. ő mind a fizikai, mind a filozófiai oldalról kivételesen jól ismeri, érti ezt a témakört:

[link]

Muszáj ezt negyedszerre is megkérdezni? Miért nem olvasol vissza?

Székely László egész cikke arról szól, hogy létezik-e véletlen. Az egy dolog, hogy nem is válaszol rá... de még ráadásul a véletlen nem is érinti a szabad akaratot.

A többire meg már válaszoltunk régebben.

Igen, létezik. Az akarat ugyanis az ember céljait hivatott teljesíteni. Tehát sok elég okos ember számára létezik, hiszen mindent megtehet, amit akar, ugyanakkor nagyon sok ember számára nem létezik, mert lehetetlent akar főleg.

Az sem mellékes, hogy az akarat szubjektív, a célok szubjektívek, az önismeret úgyszintén. Ezért ez minden ember számára más.

Amit "determináltnak" nevezel, az a neveltetés, és néhány esetben orvosi probléma (vak ember nem tudhat bármilyen újságot olvasni, de olvasni tudhat). A neveltetés alakítja az egyéniséget, ami egy kor után már nem nagyon változik, ennyiben determinált. De eredendően nem.

"Az akarat ugyanis"

Most a SZABAD akaratról beszélünk.

"mert lehetetlent akar"

Az akaratot nem befolyásolja az, hogy teljesíthető-e.

A "szabad akarat" egy zavaros teológiai fogalom. Az ember kényszerek közt próbál méltósággal megélni, és ennek érdekében vagy sikerül saját maga és/vagy általa tisztelt embertársai szempontjából jó döntéseket hoznia - vagy nem.

A "szabad akarat" fogalmát arra használja a papság, hogy az ember szerintük szabadon dönthet, hogy a papok tanácsát követi - vagy sem. Ha az ember nem a papok kinyilvánított akarata szerint cselekszik, akkor "bűnös" és megérdemli a papok által kiszabott és jóváhagyott büntetést, mert "szabadon" választotta a "rosszat"!

Ebben gyakorlatilag kimerül ez a témakör.

Pontosan. A szabad akarat tételezésére csak azért van szükség, hogy meg lehessen magyarázni a világban meglevő rosszat, miközben ugye a teremtés tökéletes. Kritikai gondolkodásunk számára persze mit sem ér maga a koncepció, de templomi szinten vagy egy holiwoodi filmben (minden6ó) Morgan Freeman szájából jól hangzik, elég.

A tudomány egyébként valóban nem foglalkozik a szabad akarattal, mert a világ pont ugyanolyan szabad akarattal, mint szabad akarat nélkül.

Maga a kérdés szerintem úgy is megfogalmazható, hogy az emberi tudat része-e az univerzumnak, a természeti törvények alapján működik, vagy természetfeletti dolog.

A szabad akarat kérdése régóta foglalkoztatja a tudományos és filozófiai közösségeket, és jelenleg sincs egyértelmű konszenzus a témában. A tudományos álláspontok különbözőek, és gyakran az egyes tudományágak megközelítéseitől függnek.

Determinista nézőpont:

A klasszikus fizika determinisztikus szemlélete szerint az univerzum minden eseménye előre meghatározott ok-okozati láncolat eredménye. Ebben a keretben az emberi agy működése is a fizikai törvényeknek van alávetve, így az emberi döntések és cselekedetek is determináltak. Ez a nézet megkérdőjelezi a szabad akarat hagyományos fogalmát.

Kvantummechanikai megközelítés:

A kvantummechanika bevezetése új perspektívát hozott, mivel bizonyos folyamatok véletlenszerűnek tűnnek a mikroszkopikus szinten. Ez a véletlenszerűség azonban nem feltétlenül biztosít alapot a szabad akarat számára, mivel a véletlen események nem azonosak a tudatos döntéshozatallal.

Neurobiológiai és pszichológiai szempontok:

Az idegtudományokban végzett kutatások kimutatták, hogy az agyban a döntéshozatali folyamatok gyakran már a tudatos észlelés előtt megkezdődnek. Ez arra utalhat, hogy a tudatos döntések valójában az agyban zajló, tudattalan folyamatok eredményei, ami tovább bonyolítja a szabad akarat kérdését.

Filozófiai megközelítések:

A filozófiában a szabad akarat és a determinizmus viszonya hosszú ideje vita tárgya. Egyes nézetek szerint a szabad akarat és a determinizmus összeegyeztethetetlenek, míg mások szerint lehetséges a kettő közötti harmonizáció.

Összegzés:

A tudományos közösségben nincs egyetértés a szabad akarat létezéséről. A különböző tudományágak és filozófiai irányzatok eltérő megközelítései miatt a kérdés továbbra is nyitott, és valószínűleg még sokáig vita tárgyát képezi majd.