Van alapja a látomásnak mint evolúciós fejlödés? Lásd Pált a Bibliában aki megalapította a keresztény vallást és közel 2.2milliárd követője van. Legsikeresebb egyedek akik a vallást követik de nem vetik meg a tudományos álláspontot

Kedves Kérdező, egy nagyon bonyolult kérdést feszegetsz a magad módján, amit szerintem nem a természettudományok kategóriában kellett volna feltenned. A kereszténység és általában véve a vallások társadalomformáló hatásaival kapcsolatban hatalmas mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre. Pl. vannak, akik a kálvinizmusból vezetik le a kapitalizmus létrejöttét, a gyarmatosítást, vagy éppen az Európai Unió eszméjét. Mások - pl. H. von Glasenapp - összehasonlításokat tesznek a nagy világvallások között és arra keresik a választ, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy amíg egyes vallásos kultúrák dinamikusan fejlődnek, addig mások mintha megrekedtek volna.

Azt, hiszem, hogy a kérdésedet történeti és összehasonlító perspektívában kellett volna feltenni. Mert ha pl. megkérdezed, hogy milyen hatása volt a kereszténység kulúrájának, eszméinek Európa újkori fejlődésére, akkor azt is meg kell kérdezni, hogy milyen hatása volt a kereszténységnek Afrika és Amerika népeinek alávetésére, kizsákmányolására, rabszolga sorba taszítására, vagy részbeni kiírtására. Vagy tágabb kontextusban: milyen hatása van/lehet Konfúciusz tanításainak vagy a taoizmusnak Kína és a távolkelet népeinek felemelkedésére, amellyel át fogják venni a vezető szerepet a "nyugati, keresztény" civilizációtól? Ezekre a kérdésekre nem itt a GYK-n fog a válasz megszületni.

@Kérdező: "Legsikeresebb egyedek akik a vallást követik de nem vetik meg a tudományos álláspontot"

Csodálatos fejlődés történt az ókorban, Egyiptomban, az ókori Göröghonban, Rómában... stbstb is... - amikor még semmi, de semmi ereje nem volt a kereszténységnek. A tudományunk alapjait az említett birodalmak vetették meg, sőt, a tudományos kutatási normák és útmutatók is ezen világok szellemi termékein alapulnak. Sőt, a modern jogtudományok a társadalmi formák is innen eredeztethetőek. A klasszikus ókori görög miegyéb szellemi útmutatók a későbbi keresztény egyház filozófiai álláspontjait is rendre meghatározták.

Az Iszlám kialakulása után az Omajjád, Abbászidák és miegyebek idejében az Iszlám kultúra szinte minden tekintetben (építészet, művészet, matematika..stbstb) magasan leelőzte a már akkoriban réges-rég kialakult keresztény világot (ráadásul ők is keményen ráalapoztak az ókori világok tudósainak ismereteire), és akkoriban a keresztény tudomány szinte csak azért haladt, mert néhány információra éhes keresztény kimerészkedett a muszlimok közé. Jóval később lassan a muszlimok hatalma elsorvadt, és csak ezután kezdte átvenni a "vezetést" a keresztény világ, és ha túlzás is az a kifejezés, hogy "sötét középkor" (amivel egyértelműen a keresztény világ kb. 600 évét jelölték), de azért a tudományos fejlődés akkoriban tényleg nagyon lassú volt, de az se állítható, hogy ne alapítottak volna egyre több, egyre magasabb szinten működő egyetemet...stbstb.

Ám az igazi tudományos és mindenféle eszmei, társadalmi haladás a kereszténység esetében a reneszánsz korára tehető csak a 14. sz. végefelére, ami gyakorlatilag az ókori római és görög mindenféle klasszikus ismeretek hasznosításának művészeti és tudományos újra-felfedezésérről szólt, és nem a kereszténység alapeszméi voltak itt sem a főszereplők.

Szóval szvsz. erősen sántít az az elképzelés, hogy csak a kereszténységnek köszönhető a tudományos haladás meg a társadalmi fejlődés. Ezt inkább nagyobb részben az ókori, meg az összes többi más kultúrákkal és birodalmakkal való eszmei keveredés okozta, no meg az emberiség egészséges kutatókedve a vallástól függetlenül. A kereszténység sikeressége inkább abban merült ki, hogy agresszívan terjedt, és mindenkit maga körül leigázott.

Áhh... még azért...

@Kérdező: "Azt kihagytam hogy pál egy látomás hatására ihlette a Biblia némeliyk evangéliumát és alapította meg a kereszténységet"

Nem ő alapította meg, és az már rég létezett, csak Pál volt az, aki elkezdte hirdetni a pogányok között is az evangéliumot, vagyis ő csak a kereszténység nagyobb arányú elterjedését segítette elő.

Nem gondolod, hogy az alábbi megjegyzésed is ellentmond annak, hogy Pál lett volna az alapító?

#1: "Előtte pál üldözte a keresztényeket és a látomás hatására tett egy pál fordulást"

Ettől függetlenül Pál semmire se ment volna a látomásával, és semmi mással se (ráadásul nem létezik egy olyan vallás se, amelyikben ne hemzsegtek volna ugyanúgy a világmegváltó látomások), ha Róma nem látja meg a lehetőséget a keresztény vallásban. Akkoriban Róma szétesőfélben volt, és az összefogásában nem segített a többisten hit, így az akkori politikai elitnek pont kapóra jött az egyistenhit, amit terjeszteni is kezdtek, hogy a birodalmat eszmei szinten is egybeforrasszák, mert úgy könnyebb irányítani is, és az abszolútisztikus hatalomgyakorlást is elősegíti (bár közben jogi toleranciát is biztosítottak a birodalomban a más vallásoknak is, de a keresztény hitet egyre inkább pole-pozicióba nyomták fel).

Nosza, mindjárt lett Constantinus római császárnak is kereszt-látomása, és után elkezdte terjeszteni a kereszténységet (ugyanúgy érdekében állt látomást látnia, mint Pálnak is, vagy bárki másnak is, aki egy új vallást akar elterjeszteni - pl. jóval később a mormonizmus expanzióját is természetesen látomások sora vezette fel, persze szintén Jézus jelent meg ebben az esetben is Joseph Smith hitterjesztő előtt, ellenkező esetben hiteltelen lett volna a fickó, ugye... :)).

Szóval javasolnám, hogy se a hagyományos politikát, se a valláspolitikát ne keverd össze a biológiai evolúcióval. Önmagában a bármilyen vallás, mint csoport-egységesítő erő, tekinthető egy adott korszakokra vetítve evolúciós hajtóerőnek a csoportszelekció tükrében, de ez egy másik vitatéma.

#1: "Előtte pál üldözte a keresztényeket és a látomás hatására tett egy pál fordulást"

Na und?! Pl. Constantinus Licinius-szal kötve szövetséget a keresztény vallást legalizálták, de később Licinius is végrehajtott egy pál-fordulást, mert ő meg visszakozott a vallásszabadságról alkotott véleményéből, és összekapott Constantinus-szal. Ha valamiért Licinius győzőtt volna Constantinus-szal szemben (amire volt esély, mert Licinius serege lényegesen nagyobb volt), akkor Licinius pál-fordulása éppenséggel földbedöngölte volna a kereszténységet.