Az evolúció hogyan alakítja át az élőlényeket?

"Egyáltalán hogy képes fehérjét szintetizalni a sejt?"

Remek középiskolai (magasabb szinten egyetemi) tankönyvek vannak, amik ezt elmagyarázzák.

"Honnan a genetikai kód?"

Ez mondjuk jó kérdés, még nincs rá egyértelmű válasz. Mondjuk mivel kb. 4 milliárd éve alakulhatott ki, ez talán nem olyan meglepő. Azért vannak róla tudományos elképzelések, ahhoz hogy ezeket megismerd, inkább ilyen cikkeket olvasgass, mint az általad javasolt videókat.

[link]

"A fehérje szintezisben részt vevő rns honnan tudja a dolgát?"

???

Nem tudja a dolgát, egyszerű fizikai és kémiai szabályoknak megfelelően viselkedik.

"Miért kezdett megnőni a majom agya, ráadásul sokkal barazdaltabba válni?"

Mivel előnyt jelentett a túlélésben és szaporodásban a nagyobb intelligencia, így az ilyen irányú véletlenszerűen megjelenő apró változások elterjedtek.

"Miért nőtt meg a frontális lebeny aránya az agyhoz képest 30%ra, mikor a majomnak elég 10-12 %?"

Mert a majmok viszonylag ritkán szoktak elvont dolgokról kommunikálni, deriválni, hosszútávon előre tervezni, úgy meg nagy frontális lebeny nélkül is el lehet lenni. Viszont egy összetett, bonyolult kommunikációval rendelkező társadalomban elég jól jön egy elvont gondolkodást lehetővé tevő fejlett prefrontális kéreg.

"Hogy okosabbak legyünk,ez világos,de ki irányítja a folyamatot?"

Senki.

#59: "Honnan tudja az evolúció,milyen összetétel kell?"

Hulla egyszerű. Iszonyatos mennyiségű élőlény keletkezik mindegyik fajon és generációin belül, és mindegyik véletlenszerűen egyedi. Mondjuk ezek legyenek halak, amiknek így értelemszerűen egy kicsit mindegyiknek más és más, vagyis egyedi az uszonya. Az uszony a víz tulajdonságaihoz adaptálódott. A tó kezd telítődni, vagyis a halak partközeli populációja kénytelen néha a sekély víz fenekén lévő talajon mászni, és néha kivergődni a szárazföldre is, mert ott is van olykor felhasználható kaja. Nyilvánvalóan az lesz sikeresebb itt, amelyiknek az uszonya kissé alkalmasabbra sikeredett a mászásra. Az ilyeneknek egymás között több eséllyel is lesz lábasabb uszonyú utóda, mert őket összehozza a part szélén való egyre gyakoribb tartózkodás, vagyis az utódok már nagyobb eséllyel öröklik meg a kissé szárazföldiesebb uszonyt. Ezek még többet tudnak mászkálni a szárazföldön, mint a szülők, és így tovább, míg az uszonyból láb nem lesz. Ma is vannak egyre lábasabb uszonyú halak.

Pl.: https://www.youtube.com/watch?v=PN9Rc5DrOzw

Emily Standen és kutatócsapata mindössze néhány hónap erős evolúciós folyamatba kényszerítette a sokúszós csukákat azzal, hogy egyre kevesebb vizet biztosított generációnként a halaknak, és végül a csukák a szemünk láttára drámaian átváltoztak. A sokadik generáció után a csukáknál már kialakult a fejbólintás képessége (nyaki csontozat primitív kialakulása), az uszonyok lejjebb csúsztak a hal hasa felé, és lábasodni kezdtek, és lábszerűen kezdtek el működni, és még egyebek... Szóval az evolúció a szeműnk láttára cáfolja agyon Kristóf Lajos minden állítását, akinek mellesleg se iskolája, se szakértelme, se gyakorlata nincs az egész általa vitatott témához. Majd ha mondjuk szükséged lesz egy vakbélműtétre, legalább akkora bizalommal fordulj hozzá, mint ahogy az evolúciótagadását veszed komolyan.

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=4tdKP-_I1uQ

A környezet milyensége irányítja tehát a szelekciót. A fentebb vázolt módszer természetesen működik a kémiai, hormonális stb. anyagok változására is.

A szelekció válogatást jelent, és ez azért történik, mert a változó környezet tulajdonságai pont ugyanúgy fogják "háziasítani" a benne evolváló lényeket, mint ahogy az ember is is egy cél alapján kiválogatja az élőlényeket a háziállat nemesítéskor. Ha rövid lábú kutyát akarunk, akkor a falkából a két legrövidebb lábút pároztatjuk, és az utódok szaporodó generációiból ezt a kört futjuk újra és újra, akár addig is, hogy a kutyának már nem lesz lába se. Ha azt akarjuk, hogy vízi lény legyen a kutyából, akkor mindig a legjobb úszókat pároztatjuk, és egyszer csak legnagyobb csodálatunkra észrevesszük, hogy a kutya lábujjai között maga-magától megjelent egy új szerv, az úszóhártya. Ilyen pl. a Labrador. Ennek a kutyának már lett magától egy új vízálló szőrrétege is, és a farka átalakult egy valódi vidrafarokká, amivel kormányozni tud már a vízben, és abban új izmok is jelentek meg. Ilyen egyszerű.

Ja... Majd mutass nekem egyetlen egy emberi mérnököt, aki tudna egy olyan kutyára használható úszóhártyát tervezni, amit az evolúció röhögve kirázott a kisujjából. Ennek tükrében ne csodálkozz azon , amikor csak nevetni tudok azon, amikor azon sápítozol, hogy milyen bonyolult dolgokból áll egy élőlény.

Az evolúció legkisebb és legrövidebb idejű élőlény-építőmunkája is magasan lekörözi a mi élőlényépítő tudásunkat jelenleg.

#50: "Nekem nagyon tetszett a zsiráf példája.Soha nem találtak rövidebb, közepes, majdnem normális hosszúságú nyakú zsiráfot a leletekben,egyszer csak ott lett egy zsiráf."

Az #51 máris cáfolta az állítást. Erre te köpni nyelni se tudtál, mert azért ezt ne nevezzük már érvnek (#52): "Ezek az állatok nem átmeneti formák, hanem mindegyik egy kész kifejlett és tovább nem fejlődő faj."

Jóember! Te is egy petesejtből fejlődtél ki felnőtté (kezdetben olyan szerveid voltak, mint egy halnak, pl. csak primitív hal-csőszived volt az anyaméhben, sőt, legkezdetben a szíved helyett csak egy lüktető érdarabocska volt, és fejletlen érrendszered), átmenetek láncán keresztül, és mindegyik formád élőképes volt.

Itt egy béka, amelyik kezd "denevérré" változni, egy olyan környezetben, ahol a nagy úszóhártyáját siklószárnyként tudja hasznosítani.

[link]

Ez is egy átmeneti forma! Mi ez a butaság, hogy az átmeneti forma nem kész élőlény??? Mindegyik élőlény készen működőképes, csak éppen egy mai, meg egy régi forma között egy köztes formavilág, amit utólag nevezünk csak átmenetinek. A szánkó és az autó között is átmeneti forma a hintó, de mindegyik ettől függetlenül önmagában működőképes, és a hintót senki a saját korában nem nevezte volna átmenetnek.

Még hogy nem tudnak a mai élőlények változni??? A kezdeti farkaskutyákból mára ez lett, még csak kutyára se hasonlít. Honnan veszed azt a sületlenséget, hogy egy élőlényforma ne változhatna akár drámaian is???

[link]

Röhögve, bármivé lehet egy kutyát is változtatni, akár csak néhány évszázad alatt, és közben folyamatosan visszakövethetheted az átmeneti formák százait egészen az első farkasszerű kutyákig, ha nem hiszed el, hogy a kutyák a farkasokból lettek.

#50: "Nem is szólva a többi hiányos tényről, amit írtam. Az evolúció elméletén több lyuk van mint egy átlagos szitán."

Csak a fantáziádban léteznek ezek a lyukak, meg a vágyálmaidban. Az evolúció akkora tény, mint egy felhőkarcoló, és nem létezik semmi, ami cáfolni tudná.

Szóval a tény az, hogy kaptál pont olyan zsiráfátmeneti formákra példát, amikről azt állítottad, hogy nem léteznek. Miért??? Milyeneknek kéne lennie a zsiráfátmeneteknek, ha nem ilyeneknek? Ráadásul ma is létezik rövid nyakú zsiráf-rokon-átmenet, az okapi (koponyszerkezet szinte ugyanaz, ugyanolyan szarvacskákkal és anatómiával):

[link]

Újabb ráadásul a zsiráf egyáltalán nem egyedi ezzel a nyakhosszal, hiszen a dinoszauruszok soka is annál jóval hosszabb nyakkal élt.

#72

"Emily Standen és kutatócsapata mindössze néhány hónap erős evolúciós folyamatba kényszerítette a sokúszós csukákat azzal, hogy egyre kevesebb vizet biztosított generációnként a halaknak, és végül a csukák a szemünk láttára drámaian átváltoztak."

Nagyon érdekes kutatás és linkek! Viszont ha jól értem, itt nem arról van szó, hogy generációról generációra egyre inkább szárazföldön járkáló halakat neveltek volna (legalábbis én nem találtam ilyet). A fenotípusos plaszticitást vizsgálták: összehasonlították a vízben és szárazföldön nevelt halakat, és azt tapasztalták, hogy a szárazföldön nevelt halak jobban tudtak lépkedni (vagy valami ilyesmi) a szárazföldön. (Ennek persze igen fontos szerepe lehetett a szárazföldi gerincesek evolúciójában, de nem szelekcióról volt szó.)

[link]

#50: "Az a mese, hogy magasabbra nyújtotta a nyakát a finomabb levelekért egy zsiráf szerű állat, annál még a Piroska meséje is hihetobb."

Komolyan? Mondd! Te még életedben nem láttál egy háziállatot se, ami drámaian megváltozott a vad típushoz képest?

Itt egy hölgy, aki extrém hosszú nyakkal született: [link]

Ha ő egy hasonlóan hosszú nyakú pasival hoz össze gyereket, hát annak is ilyen hosszú lesz a nyaka, és ha 6 gyerekük lesz, akkor abból az egyiknek még a szüleinél is hosszabb lesz nagy eséllyel. Ha kialakul egy olyan környezet, ahol a szelekciónak kedvezni fog az egyre hosszabb nyakú emberek elterjedése, akkor mérget vehetsz rá, hogy néhány generáció múlva az akkori embernyak átlagos hossza sokkal több lesz, mint ma. Ilyen egyszerű.

Kutyából is születik olykor teljesen spontán sokkal hosszabb nyakú változat, mint az átlag.

[link]

Egyenesen a zsiráfhoz hasonlítják, és él és virul. A hosszú nyak kialakulása (ha van erre kényszerítő körülmény), könnyedén megtörténik, és aki az evolúció minimális ismerete mellett is ezt elképzelhetetlennek, vagy mesének tartja, az jobban teszi, ha visszamegy az oviba továbbképezni magát.

#50: "az állatvilágban,nyaki billentyűi vannak,amelyek meggátolják a vér beáramlását az agyba"

Ilyen pl. az ember lábában is van szép számban, mivel kellően meghosszabbodott az is.

[link]

Mi van ebben olyan nagy csoda??? Már réges-rég léteztek ilyen billentyűk az állatvilágban, mire a zsiráf nyaka nyúlni kezdett.

Kanyarodjunk vissza a tejhez és a mellhez. Egy bizonyos jól meghatározható fizikai testvonalon ektodermális szövetszaporulatokból alakul ki az emlő, és ezt a vonalat tejlécnek nevezzük. Ez megvan a férfiban és a nőben is, ill. az emlősállatokban. Most jön az érdekesség! Mindkét emberi nemnél ennek megfelelően viszonylag sokszor számfeletti mellbimbók alakulhatnak ki véletlenszerűen, ráadásul ilyenkor ezek a plusz mellbimbók pont ugyanolyan vonalban is jelennek meg, mint a sertésnél.

[link]

Vagyis az emberi testen véletlenszerűen néha-néha bizonyos számban, vagy mindegyik állati mellbimbó kifejeződik ilyen-olyan mértékben és működőképességgel. Sőt! Annyira bizonytalanul működik ez a rendszer, hogy néha a férfiaknál is úgy alakul a dolog, hogy képessé válnak szoptatni az utódot! No és persze olykor ez megesik a hím emlősállatokkal is.

[link]

Ugyanakkor olykor "elszabadul a pokol" és sokszor egészen furcsa helyeken is kifejeződnek minkét emberi nemnél plusz mellbimbók. Még régebben az emlők kialakulása előtt többé-kevésbé rendszertelenül elszórt pontok mentén a hasi bőrben lévő verejtékmirigyszerű képletek tejet termeltek, és amely tej egyszerűen a szőrre tapadva szétterült a testfelszínen, és innen nyalták le azt az utódok (mint ahogy azt említettük a kacsacsőrű emlős esetén is). Egészen a kezdetekben nyilvánvalóan ezen mirigyek kifejeződése még nagyon koordinálatlan volt, amely koordinálatlanság a mi esetünkben is olykor-olykor (még ritkábban) visszaköszön. Szóval a mellbimbó olykor teljesen kiszámíthatatlan helyeken is megjelenik, mint pl. a hónaljban, de még akár az ember talpán is!!!

[link]

[link]

Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy bármilyen ilyen "alkatrészünkkel" előfordul, hogy bárhol a testünkön és azon belül is megjelenhet, és ilyen a generációk során mindig fog történni, ergo még a rövid nyakú zsiráf nyakában is olykor megjelentek véna-billentyűk ilyen-olyan kivitelben, de ezekre még nem volt szükség, így mindig kiszelektálódtak, ám egy idő után a zsiráfok nyaka már annyira meghosszabbodott, hogy imitt-amott már előnyt jelentett a nyaki vénákba kerülő billentyű, és akinek nem volt, az kevésbé volt szaporodóképes. Idővel egyre több billentyű halmozódott fel a nyakban, ahogy egyre hosszabbodott a nyak is.

Ugyanakkor a nagyon kezdetekben a vénás billentyűk még nem voltak az állatvilágban, de ahogy a végtagok hossza növekedni kezdett, úgy egyre nagyobb szükség lett rá. Ám ma is van olyan betegség, amit érszűkület néven illetünk:

[link]

Ilyen mindig lesz egy élőlénycsoportosulásban, és persze ezt mi károsnak tartjuk, de valójában előfordulhat olyan szitu, amikor éppen előnyös lesz, akkor, ha túl nagy a vér visszaáramlása. Ha az érszűkület nem olyan nagy, hogy túl nagy kárt okozzon, viszont valamiért a megnövekvő visszáramot inkább hasznosabban gátolja, akkor ez terjedésnek indulhat evolúciósan, és később ez fejlődve akár billentyűvé változhat a generációk sokában. De még egyszer! Az első zsiráfősök idején már bőven voltak ilyen artéria billentyűk.

#50: "Szivacsos állomány van az agya körül,ami felszívja az esetleges vér többletet."

Mérget vehetsz rá, hogy lesz jó-pár ember is most is, akinek az agya kissé olyanra sikeredett, hogy lesznek benne területek, amik az átlagnál jobban képesek vért felvenni, és megtartani. Ez alkalmasint kisebb problémákat is okozhat, de az esetek döntő többségében nem túl jelentőset, ám ő alkalmasint most is tovább tud pl. fejen állni, mint a többség.

#50: "Külön vérnyomás szabályozó központja van az agyi keringésének.

Ha ezekből bármelyik hiányzik,a zsiráf azonnal agyvérzést kapna,mikor iszik."

Na és? Különböző élőlényekben a vérnyomásszabályzás különböző mértékű, és különböző mértékben bonyolult. Most azzal mit igazolsz vissza, hogy bemutatod közölük a legbonyolultabbat? Ha a legegyszerűbb kialakulhatott evolúciósan, akkor mi a bánat akadálya van annak, hogy abból még bonyolultabb alakuljon ki?

#50: "majd ratér a fosszíliák kérdésére, az átmeneti formák hiányára."

Ez meg szimplán egy ordenáré hazugság. Roskadásig vannak példák átmeneti láncokra, és erről írtam is a #44-ben (más előtte a #42-#43-ban is), így érthetetlen, hogy mire fel írtad ezt azok után. Több száz fosszíliából követhető sorban pl., ahogy a majom kezd emberesedni, és végül ember lesz:

[link]

A valóságban ennél sokkal részletesebben ismerjük az ember evolúcióját. Szájbarágosan követhető átmeneti fosszilis formák sokaságán át, ahogy a halból kialakultak az első négylábú kétéltűek, írtam, hogy a madarak kialakulása-, az emlősök kialakulás még egy óvodás számára is látható átmeneti formák sokaságán át követhető... stbstb. Dögivel, dögivel vannak ilyenek, szóval ez a Kristóf Lajos vagy egy totál tudtalan tag (még a laikusok között is szégyen, hogy ennyire tájékozatlan), vagy csak szimplán hazudik.

@sadam(#75)

#75: "Viszont ha jól értem, itt nem arról van szó, hogy generációról generációra egyre inkább szárazföldön járkáló halakat neveltek volna"

Hát, közel egy évig neveltek két csoportot. Az egyik volt a szárazföldi irányvonalas (itt várták az evolúciós változásokat), és a kontrollcsoport nevelése pedig értelemszerűen a halak által megszokott vizes közegben zajlott.

[link]

[link]

Az anatómiai változások menet közben alakultak ki.

#76(magamtól): "Kutyából is születik olykor teljesen spontán sokkal hosszabb nyakú változat, mint az átlag."

No, itt kissé kapkodtam, mert ez a kutya egy műtéten esett át, és ezért tűnik hosszabb nyakúnak, mint az átlag, de persze önmagában a dolog igaz, hiszen írja, hogy itt egy azawakh fajtáról van szó, amelyeknek a nyakhossza alaposan túlmutat az általános kutya-nyak hosszon...

"Hát, közel egy évig neveltek két csoportot. "

Azaz nem generációról generációra történő változásról volt szó.

Valóban, az anatómiai változások menetközben alakultak ki, de nem azért, mert a halak DNS-e (a DNS bázissorrendje) megváltozott volna.

Oké... köszönöm.

[link]

"It’s quite possible that larger changes would occur if we kept them on land for longer," she says. "The big dream is to do this over several generations."