Mennyivel tudományosabb azt gondolni, hogy a Világegyetem 14 milliárd éve jött létre, mint hogy 140 éve?

A 13,7 mrd évre legalább vannak bizonyítékok.

De egyébként ez már elég régi filozófiai kérdés, hogy létezett-e a világ akár csak tegnap? Vagy ma reggel indították el, mindenkinek betöltve a fejébe egy soha át nem élt élet emlékeit, amire visszaemlékszik. Még talán neve is van ennek a gondolatnak, szóval nem új dolog, és nem csak neked jutott eszedbe :)

Ockham borotvája: filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

A bonylultabb magyarázat : egy ismeretlen dolog minden térszögből körénk vetíti a bolygók, a csillagok és galaxisok képét. Megfelelő vöröseltolódással, figyelembe véve a föld forgását és keringését.

Az egyszerűbb: 13,7 milliárd éve, egy pontból megindult egy széttartó mozgás és tértágulás aminek a nyomait látjuk.

#4

"Nem ugyanakkora a valószínűsége a kettőnek?"

Elég ha csak ezt az egyetlen mondatot nézzük, és kiderül, hogy nem nagyon van alapod arra, hogy mások szellemi teljesítményét minősítsed. :-(

Ez vallási kérdés, a tudomány ezt nem tudja vizsgálni.

Amúgy pár ezer éve már feltalálták, és te is legalább a 32. vagy, aki ezt a témát itt felhozod.

A valószínűségét SEM tudjuk becsülni, szóval szinte biztos, hogy nem ugyanakkora.

Az egyik, amit fentebb már pedzegettek: a filozófia már több ezer éve (ha hihetünk az idő létezésének) előállt ezzel a kérdéssel. Például Dzsuang Dszi lepkés-álmos hasonlata is ilyen (de Platón barlang-hasonlata is ezt feszegeti), aminek modern megfelelője a "világ mint szimuláció" hipotézis. Ez a hipotézis elég messzire vezet, hiszen a szimuláció lehet olyan mint a Mátrix c. filmben (azaz mindenki közösen álmodik, és a világban élő embereknek van egy "alvó testük"), de az is lehet hogy mindenki (te is és én is) csak szimulált karakterek vagyunk, egy életnyi hamis emlékkel. Lehet hogy csak egy igazi tudat van, de nem tudjuk hogy ki az. Ezt a hipotézist illetve sok alhipotézist (vagy az ellenkezőjükett) semmivel sem lehet bizonyítani vagy cáfolni (azaz falszifikálhatatlan), ami a tudományos hipotézisek alapja kéne hogy legyen. Tehát a mi világunkból, a mi szemszügünkből eldönthetetlen, semmilyen kísérelt vagy mérés nem tudja eldöntei, hiszen bármit találsz ki, az mindig lehet része a szimulációnak. Sőt lehet maga az ötlet megszületése a fejedben is része a szimulációnak. Úgyhogy ha az ember nem akar megbolondulni, akkor ezt el kell engedni.

A másik viszont egy hartalmas félreértés, ami a természettuomány szerepét illeti. A természettudománynak nem az a dolga hogy leírja a "nagy büdös valóságot" akármi is legyen az. Hanem az a célja, hogy MODELLEZZE a világ működését. És a modell alapján előrejelzéseket tegyen. Például a meteorológia az időjárást jelzi előre, mérések és modellek alapján, de például az orvostudomáynt is elhelyezheted ebben a kontextusban (megpróbálunk előrejelzést tenni arra hogy a páciens állapotának ismeretében milyen vegyület milyen változást fog elérni - ami egy flancos megfogalmazása annak hogy gyógyszert kutatunk). Nyilván a modellnek része az a rengeteg természettudományos ismeret, ami az egésznek a szívét jelenti: a légmozgások fizikája a meteorológiában, vagy a biokémia az orvostudományban.

De most játsszunk el azzal a gondolattal, hogy a légmozgásokat nem a hőmérsékletkülönbségek meg hasonlók mozgatják, hanem pici láthatatlan légmozgás-manók. Viszont a manók pont úgy mozgatják, ahogy a hőmérsékleti értékek MODELLJE megadná. Szükség van-e tehát arra az infóra, hogy manók mozgatják a légtömegeket? Nincs. Hiszen a meteorológiai modell pontosan jól működik manók nélkül is, semmit nem adna hozzá az, hogy hozzágondoljuk a manókat. Egyáltalán meg tudjuk vizsgálni a manók létét? Nem tudjuk, hiszen nem tudunk olyan kísérletet alkotni, amiben kizárjuk a manókat, hőmérséklet-különbséget hozunk létre, és a levegő mégse mozdul (a manók hiánya miatt). Ezt a teljesen fölösleges manós hozzátoldást bárhova be lehet illeszteni: mi van, ha a cián valójában úgy öl, hogy gonosz ciánmanók ülnek rajta, az aszpirin pedig a jó aszpirinmanók otthona, akik csökkentik a fejfájást.

Magyarul, az alapkérdésre (melyiket HELYESBB gondlni: 140 év vagy 14Mrd?) midnenképp a 14 milliárdot HELYESEBB gondolni, akkor is, ha a szimuláció csak tegnap indult. Egyszerűen azért, mert ez a modell írja le azt a valóságot amit észlelünk, akkor is ha mi magunk is csak szimulációk vagyunk.