A hullámfüggvény megfigyelő általi összeomlása hogyan értelmezhető egy milliárd évvel korábban indult foton esetében? Mikor omlott össze a függvény-milliárd éve a mai megfigyelésem miatt?

Amig nem lépnek interakcióba valamivel, addig a részecskék hullámszerűen viselkednek. Akár 1 millárd évig is. Interferálnak saját magukkal, réseken diffraktálódnak, stb.

Amikor megpróbáljuk megfigyelni őket, pl. egy fotopapírt teszünk eléjük, akkor a hullámfüggvény négyzetének megfelelő valószínűséggel megjelennek valahol és a kvantumjuknak megfelelő energiájú nyomot hagynak.

Az észlelés pillanatában. Nem egymilliárd évvel ezelőtt.

"Amig nem lépnek interakcióba valamivel, addig a részecskék hullámszerűen viselkednek. Akár 1 millárd évig is. Interferálnak saját magukkal, réseken diffraktálódnak, stb."

ez tévedés uis ha azok a fotonok pl egy csillagból indulnak ki, akkor egy fix körülhatárolható képet rajzolnak ki. És az a kép amit én most ma látok és lefotózok, az a kép milliárd évvel ezelőtt keletkezett.

Vagyis az a foton, amit én most itt és ma lefotózok, az milliárd éve tudta hogy le fogják fotózni itt és most?

Hát tudnia kellett, hiszen váltott hullám és részecskeállapot közt. És nem most, hanem akkor.

Kicsit kifordítom a kérdést és az eredeti kísérleti összeállítást is.

Vajon ha a kettős rés kísérleti összeállítása akkora lenne mint a földpálya két legtávolabbi pontja és az interferencia ernyő ennek megfelelően fényévekre lenne kihelyezve akkor mi történne?

(Egy fotonos és sok fotonos kísérletnél is érdekes lehet.)

A megfigyeléskor még évek vannak az ernyőig, vica versa az ernyő elérésekor már régen nem figyeljük. De lehet hogy akkor és ott korábban megfigyeltük az 1db foton melyik lyukon haladt át de azóta már nem figyelgetjük.

Megtartja a megfigyeléskor felvett állapotát?

Vagy ilyenkor már "nem érdekli" mert utána ismét hullámként halad és képes interferálni?

Szóval ilyenkor mi lenne a helyzet, elvégezhető egyáltalán ekkora méretben ez a kísérlet?

Kettős rés kisérlet.

Egyfotonos vagy sokfotonos, mindegy. Ugyanaz az intereferenciakép fog kialakulni, akkor is ha a fotonok olyan ritkák, hogy egyetlen "fotonnak" is mindkét résen át kell haladnia, mert különben nem lenne interferenciakép. Ez a részecskék kettős természetének (hullám és kvantum) bizonyítéka.

Hogyan kell a kettős rés kisérletet nagy méretben kivitelezni:

1. A megfigyelő ernyőn ott fog maximumhely kialakulni, ahol a két rés között átmenő útvonal hosszának különbsége a fény hullámhosszának egészszámú többszöröse. A két szomszédos maximumnál az úthosszak különbsége egy hullámhosszal több és kevesebb. Ez határozza meg, hogy milyen sűrűn lesznek a vonalak.

2. Egy rés két széle érintésével létrejövő két pálya útkülönbsége sokkal kisebb kell hogy legyen, mint a fényhullámhossz. Különben az interferenciakép elmosódottá válik.

Ha ezt a két dolgot milliárdfényéves méretben biztosítják, akkor lesz interferenciakép.

"De lehet hogy akkor és ott korábban megfigyeltük az 1db foton melyik lyukon haladt át de azóta már nem figyelgetjük."

Nem tudjuk megfigyelni, hogy melyik résen megy át a foton. Ülünk a rés mellett és semmit nem látunk. A fotonok nem húznak fénycsíkot. A réseknél nem vesznek fel semmilyen "állapotot".

A megfigyelésük egyetlen módja, ha egyúttal megsemmisülnek. A szemben a fényérzékeny vegyületben vagy a fotópapíron kémiai reakcióban leadják az energiájukat.