Valóban laborban készült a SRAS 2-Covid ?

#110

Gratula! Nagyon szépen kifejtetted, hogy az erkölcs, morál, etika (sőt részben a vallás is) logikailag és biológiailag determinált jelenség.

Szerintem Freud a szoftverrel foglalkozott. De vajon milyen lehet valójában a hardver?

"Szerintem Freud a szoftverrel foglalkozott. De vajon milyen lehet valójában a hardver?"

Biológusként kialakított, de nem szakmai (amatőr és szogorúan magán) véleményem az, hogy az agy nem úgy működik mint egy mai értelemben vett számítógép, aminek a lényege az, hogy ugyanaz a hardver bármilyen szoftvert lefuttat.

Inkább olyan, mint azok a célszámítógépek vagy áramkörök, amiken a mindenféle elektromos alapegység összessége adja meg a "szoftvert". Tehát pládul ahogy ellenállásokból, diódákból stb lehet csinálni analóg oszcillátort, ami bizonyos ritmusban kapcsolgat ledeket, és ezt a ritmust kívülről nézve akár valamiféle szotfveres kimenetnek is nézhetjük. (Sőt, szoftveresen is meg lehet csinálni, nyilván.)

Tehát amit szofvernek látunk (mert próbáljuk a saját elektronikás világunkat rámodellezni az agyunkra), az valójában egy komplex, sokváltozós hardveres kimenet, ahol a harver meg tudja változtatni magát (beépít új vezetéket két dióda közé), és ezzel a kimenet is változik.

(beépít új vezetéket két dióda közé)

Ilyet is tud.

De létezik szoftveres változtatás is, vagyis lehet változtatni egy agysejt érzékenységét. Akár le is lehet tiltani a működését.

"De létezik szoftveres változtatás is, vagyis lehet változtatni egy agysejt érzékenységét."

Szeritnem az sem szoftver, hanem olyan mintha kikötnél egy diódát vagy megváltoztatnál egy ellenállást. Ez nem szoftver, ez hardver. Ami természetesen megváltoztatja a kimenetet.

Ehhez nem kell hardveres változás.

Az agysejt ugyanúgy ott van, a működése sem változik meg, csak az üzemmódja. Ez egy általános módszer az agyban.

Én azzal tisztában vagyok, hogy ez egy általános módszer. Nagyjávól ugyanarról beszlünk, csak valószínűleg a szoftver fogalmunk tér el.

Az én értelmezésemben a szoftver egyetlen egy dolgot tud megváltoztatni a hardveren, és ez annak a logikai állapota. Az "üzemmód" vayg "érzékenység" ebbe nem fér bele.

Az mindegy, hogy ez a logikai állapot digitális vagy analóg , a lényeg hogy ha valami tud változni töltött-töltetlen vagy sötét-világos állapot között, akár kétállásúan, akár valami átmenettel (sötét - kicsit világos - nagyon világos), akkor ott lehet azon egyáltalán gondolkodni, hogy fut-e rajta szoftver. De nem elég az, hogy futhasson, az is kell, hogy csak ezeknek a dolgoknak CSAK a logikai állapota változzon - ha más is változik, akkor nem (tisztán) szoftverről beszélünk.

Persze nyilván egy bedrórozott ("hardwired") gépet lehet úgy tekinteni, mintha egyetlen szofvtver futtatására alkalmas célgép lenne, és persze az egyes részei valamilyen logikai állapotok között változnak. Sőt adott esetben inputra is tud reagálni, miért ne tudna, ilyen például egy csöves erősítő. Az input a gombok állása meg a bejövő jel, az output a kimenő jel. Közben meg benne az alkatrészek különönféle logikai állapotben vannak: a kondik kisülve vagy töltve stb. A viselkedése pont olyan mintha szoftvert futtatna, csakhogy nem tudunk rá másik szoftvert írni: csak azt tudja futtatni, ami bele van drótozva, a kölünböző gombok és kapcsolók végállapotai között. Ha kikötünk benne egy diódát, persze máshogy fog szólni, akár egy teljesen másik csöves erősítőt is építhetünk az alkatrészeiből. De akkor az már egy másik gép lesz.

Mindenesetre, és ezen nyilván lehet vitatkozni (és nem kell hogy nekem legyen igazam), de szerintem a szoftver az egy olyan dolog, ami CSAK az alkatrészek logikai állapotát tudja befolyásolni, ezért valójában csak olyan gépet lehet valójában szoftver futtatására alkalmasnak tekinteni, amiben *kizárólag* az alkatrészek logikai állapotának megváltoztatásával lehet *másik* szoftvert futtatni. A másik szoftver attól másik, hogy

- vagy eltérő (de akár átfedő) bemeneteket tud fogadni,

- vagy eltérő (de akár átfedő) kimeneteket tud adni,

- vagy ugyanolyan bemenet és kimenet készlet között máshogy teremt összefüggést.

Szerintem tehát egy csöves erősítő valójában szoftverszerűen viselkedik, akár nevezhetjük pszeudo-szoftvernek is, de valójában nem szoftver. És szerintem az agy leginkább ebbe a modellbe illik bele.

Az én értelmezésemben ugyanis a neuronok logikai állapota egyedül az hogy tüzel vagy sem. Ha az az ingerküszöböt változtatom meg, az már nem a logikai állapota, tehát nem szoftveres változás. Persze ezzel az is együtt jár, hogy az adott neuron könnyebben vagy épp nehezebbn kerül másik logikai állapotba, és ezzel másik szoftver szerűen (azaz pszeudoszoftver-szerűen) fog viselkedni. De nem azért, mert egy bejövő jel azt mondta neki: tüzelj (ez lenne a szoftver), hanem mert egy bejövő jel azt mondta neki: ezentúl könnyebben/nehezebben/stb tüzelj. Ez pedig inkább olyan mintha eltolnék egy potmétert, vagy hovatovább kicserélnék egy ellenállást egy kisebbre. Tehát hardwired. Ettől még az agyban is lehetnek olyan alrendszerek, amik szoftver szerűen működnek, tehát a fenti kritériumokat pusztán tüzelési mintázat átrendezésével is meg tudják oldani, de összességében akkor is legalábbis egy hibrid rendszer, ha egyáltalán.

Megpróbálom megvilágítani a problémát (de legalábbis a nehézségi fokát).

Van egy kikapcsolható kütyüd, ami egy rádiójelet sugároz. Ahhoz, hogy a jeltovábbítást megszüntesd elég lekapcsolnod. De ha neked is van egy kütyüd, ami képes ugyanolyan jelet sugározni, sőt ugyanezt a jelet ellenkező amplitúdóval, akkor az interferenciával a jelet megszüntetheted.

Probléma: ha te az egészből csak a jelet érzékeled, annak megszűnésekor el tudod -e dönteni, hogy az előbb leírt események közül éppen melyik következett be?

Elrontottam a magyarázatot (névmáshasználat), ismételni utálok, nézzünk egy másik modellt.

"A" pontból el tudsz jutni "C" pontba "B" ponton keresztül és közvetlenül is (feltételezzük, hogy utóbbi rövidebb, sebesség ugyanaz). "A" és "C" pontok között csak "x" pont mozog. "x" mozgása megváltozik, és innentől az utat mindig csak "B" ponton keresztül teszi meg. Eldönthető -e, hogy a közvetlen átjárás "A" és "C" között fizikailag megszűnt, vagy csupán "x" egy "terelőtáblát" érzékel, ha információink csak "x" mozgásáról és a pontok elhelyezkedéséről vannak?

Ha csakugyan annyit tudunk x-ről hogy hogyan mozog, akkor nem megkülönöböztethető. Ahogy ha csak annyit tudunk egy erősítőről hogy bemegy a gitárkábel, kijön a hang, akkor nem tudjuk eldönteni hogy belül csövek vannak vagy processzor. Lehet szoftver is, lehet nagyon szofisztikált hardver is, a kimenet nyilván szotfver-szerű. Viszont az van, hogy erről a konkrét darabról tudjuk, tehát nem csak a viselkedése alapján állíthatunk dolgokat róla, hanem tudjuk azt is, hogy *hogyan* állítja elő azt a viselkedést. És akkor már nem nagyon lehet azzal érvelni, hogy mi lenne ha nem tudnánk, meg hogy akár szoftveresen is lehetne emulálni. Mert az a *konkrét* doboz *nem* *úgy* működik.

Valójában az hogy szotfvernek tekintjük (ma) az agyműködést, az inkább a világunk rávetítése. A szoftver korszak előtt nem tekintettük annak, mert nem ez volt a minket körülvevő világ. Az ipari forradalom során, a gépkorszakban, mindenre gépként tekintettünk, saját magunkra is.

Az, hogy ma mindent számítógépek uralnak, és ez egy könnyen emészthető, hétköznapi modell az agyműködésre, az még nem teszi *jó* modellé, mert egy csomó viselkedéséről tudjuk, hogy nem szoftver, vagy nem *úgy* szoftver ahogy amúgy a szoftvertől elvárnánk. Emiatt aztán ha elkezdünk a modell alapján következtetéseket levonni, nagyon könynen lukra futhatunk.

Az SRAS-CoV-2 (a COVID-19 vírus) eredetével kapcsolatban sok kutatás és vizsgálat folyik, és egyesek valóban azt állítják, hogy a vírus laboratóriumi eredetű lehet. Ugyanakkor a tudományos közösség többsége továbbra is elfogadja azt a hipotézist, hogy a vírus természetes eredetű és az állatok közvetítésével került át az emberekre, bár pontos eredete még nem tisztázott.

A vírus eredetének igazolása valóban bonyolult folyamat, és egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy mesterségesen előállították volna laboratóriumi körülmények között. Az olyan állításokat, mint amit a videóban hallhatunk, a tudományos közösségnek alaposan kell megvizsgálnia és igazolnia. Ezt általában laboratóriumi kutatások, vírusgenomika elemzések és az esetleges kontaktok nyomozása segítheti elő.

Az eredeti videó egy bizonyos tudományos elképzelést mutathat be, de fontos megjegyezni, hogy a tudományos közösségnek több vizsgálatra és bizonyítékra van szüksége az ilyen állítások megerősítéséhez. Az eredetvizsgálatok folyamatban vannak, és a tudósok világszerte dolgoznak azon, hogy tisztázni tudják a vírus eredetét és terjedését.

Ezért bár érdekesek az ilyen elméletek, mindenkinek érdemes óvatosan kezelni azokat, amíg azokat tudományos körökben és szakértők által el nem ismerik és igazolják. A vírus eredetének pontos megértése kulcsfontosságú a hasonló járványok megelőzése és kezelése szempontjából.