Szerintetek összeegyeztethető a tudomány a hittel? Állhat racionális alapokon valakinek a hite, vagy teljes nonszensz?
Nem a különböző, régi szentiratokat szó szerint értelmezendő, ortodox alapokon álló hitre gondolok. Hanem csak hinni, hogy van forrása és miértje a létnek és a természetnek, a tudatnak, (léleknek, ha úgy tetszik). Elvégre vitathatatlan számomra, hogy van valami csoda ebben az egészben, és van valami megfoghatatlanul érzékeny szépség, és különleges az egész létben
Ugyanakkor nem akarom hülyíteni sem magam. El kell ismerni a tudomány eredményeit, és felfedezéseit, melyek logikus képet kezdenek kirajzolni a világ keletkezésének hogyanjáról. El kell fogadni, hogy géneknek engedelmeskedő biológiai ösztönlények vagyunk mind mi, mind az élő természet egésze.
Kérdésem, hogy véleményed szerint ez egy ellentmondásos helyzet, ami tudományos alapokon állva abszolút kizárja a transzcendencia/hit lehetőségét, egy logikai bukfenc a hit; vagy pedig lehet racionális a hit, mely megfér a világ tudományos megközelítésének elfogadása/elismerése mellett? Esetleg szerinted semmi alapja nincs az emberi hitnek, nincs miértje a létnek, ez is csak egy evolúciós melléktermék?
Köszönöm a válaszokat.
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Ha esetleg valakit érdekel:
ezt a kérdést is én írtam ki, bővebben kifejtem benne, hogy hogy indult el a gondolat bennem.
Legyen szép napotok.
válasza:A hit az hit. Nem logika, nem tudomány. Egy ember számos módon élhet békében a hitével, és számos tapasztalás táplálhatja ezt a hitet. De ez sose lesz több, mint egy személyes meggyőződés, személyes tapasztalás. Te hihetsz valami random transzcendensben, bibliában, koránban, akármi. Attól mert te hiszel benne az nem lesz igaz, nem lesz bizonyított, bármennyire is igaznak és bizonyítottnak érzed.
A probléma akkor van, amikor valaki ezt a személyes érzést, tapasztalást akarja racionális világmagyarázatként eladni, másokra erőltetni.
És mindettől teljesen független kérdés, hogy valaki hogy áll a tudományos módszer kínálta világmagyarázatokhoz.
Nagyjából így látom.
válasza:A matematika szerinted tudomány ?
És ha valaki a házi istenétől szedi/kapja a matematika tudását/felfedezésit ? Ez szerinted mit jelenthet ?
Srínivásza Rámánudzsan életéről érdemes olvasgatni, amúgy film is készült róla, "Az ember, aki ismerte a végtelent" címmel.
A magyar wikipédia cikkben nincs benne, viszont az angolban igen, miszerint: "A deeply religious Hindu,[12] Ramanujan credited his substantial mathematical capacities to divinity, and said the mathematical knowledge he displayed was revealed to him by his family goddess Namagiri Thayar. He once said, "An equation for me has no meaning unless it expresses a thought of God."[13] [link]
válasza:A hit nem a dolgok biztos tudása, hanem a "reménylett dolgok valósága" (Pál megfogalmazásában, ha őt tekintjük a zsidókhoz írt levél szerzőjének).
Ettől persze a hit nem kell, hogy irracionális legyen. A mormonok például Istent egy földönkívüli civilizáció tagjának tekintik, és úgy gondolják, hogy a Föld benépesítésében lényegében az irányított pánspermia esete áll fenn, amely teljesen racionális elgondolás.
A tudomány viszont igazolt ismeretek gondolati rendszere, amely Isten-nel nem foglalkozik, mivel annak feltételezése sérti Occam borotváját. Ez azonban a tudomány sajátossága, nem az Univerzumé.
válasza:,,Elvégre vitathatatlan számomra, hogy van valami csoda ebben az egészben, és van valami megfoghatatlanul érzékeny szépség, és különleges az egész létben"
Ilyen dolgokon az ősrobbanás által kialakult, atomok alkotta biológiai lények is gondolkodhatnak. Szóval ez nemigazán jelent semmit. És pont ezért nem is számít racionális gondolatnak. Sokkal inkább szubjektívnek. Ami érthető, hiszen a hit kizárólag szubjektív meggyőződést jelenthet.
Amig nem értettük a valószínűtlen és megmagyarázhatatlan jelenségeket, addig (leginkább) természetfeletti csodának tartottuk azokat. Pl.: Napfogyatkozás, lidércfény, fogantatás, betegségből való felépülés, stb... Aztán megértettük és kiderült, hogy csak bonyolult természeti jelenségekről van szó. Tehát természetfeletti csodának gondolni furcsa jelenségeket elhamarkodott, naiv és semmiképpen sem racionális döntés. Legalábbis ha abból indulunk ki, amit eddig kivétel nélkül tapasztaltunk: Még semmiről sem derült ki, hogy valóan Isteni csoda. Pont az ellenkezője történt meg mindig, amiből le kell szűrni a tanulságot.
A szépség pedig egy olyan fogalom, amit az emberi lények előszeretettel használnak kulturális és genetika okok miatt, De a természetben ezt a fogalmat nem lehet sehogy sem elhelyezni. Bármi lehetne szép vagy csúnya egy adott élőlény számára. erre nincs és nem is lehetne egységes definíciót alkotni már annak szubjektivitása miatt sem. Ennek az érzetnek nagy jelentősége van a párválasztás szempontjából. Tehát evolúciós szempontból is egy előnyös dologról van szó, ami jó eséllyel továbbra is meg fog maradni, hiszen eddig is bevált.
A különleges (mint fogalom) is nagyon hasonlóan működik. Különlegesnek érezhetünk egy párválasztás szempontjából érdekes egyedet, vagy egy furcsa jelenséget, aminek a megismerése hozzájárulhat az egyed életben maradásához vagy a génjei tovább örökítéséhez. Tehát ez is egy hasznos fogalom, amit előszeretettel használunk. És attól még hogy nekünk emberi lényeknek valami különlegesnek számít, a természetben ennek nem kell hogy jelentősége legyen.
Ha van az életnek valami egyéb még ismertlen "célja", "jelentősége" az univerzumban, akkor az a tudomány fejlődése során ki fog derülni. Meg kell ismernünk a világot amiben élünk és akkor megtudhatjuk, hogy amiben hittünk az valóban igaz, vagy csak tévedés...
Köszönöm a válaszokat. Az is érdekelne, hogy személyesen mit gondoltok. Ha azt gondoljátok, hogy bármiféle transzcendcia csak kitaláció és irracionális kapaszkodó, az is érdekel. Érdekel, hogy szerintetek van-e miértje a Világegyetemnek, vagy csak egy random fizikai rendszer összessége. Az a problémám, hogy számomra ez nagyon nem egyértelmű, tól sok érv és ellenérv van számomra mindkét lehetőség mögött. Azt nyilván nem gondolom, hogy egy szakállas, kozmikus varázsló teremtette volna az egészet, de valahogy azt sem tudom “miért” nélkülinek látni, hogy az anyag “élővé” vált, majd az evolúció és egyedfejlődés során odáig jutottunk, hogy gyakorlatilag az Univerzum értelmet formált, hosszú-hosszú idők alatt az anyag magára ismert. Számomra ez egy nagyon valóságosnak tűnő, hátborzongató és szép jelenség, és ebből fakad az, hogy hiszek (és még egy másik dologból, de az nem ide tartozik). És nálam ez nem döntés kérdése, folyamatosan harcolok az ellen, hogy ne higgyek, próbálom elnyomni, de nem megy, egyszerűen akármit csinálok, belül hívő vagyok. Egy olyan hívő, aki konkrétan azt se tudja megfogalmazni, hogy miben hisz.
Azért akarom elnyomni, mert még véletlenül sem akarom átverni magam, félek az önhülyítéstől. Nem akarok irracionális dolgokban hinni.
Mindenkit szívesen hallgatok, velem ellentétes véleményeket is.
válasza: válasza:,,Azt nyilván nem gondolom, hogy egy szakállas, kozmikus varázsló teremtette volna az egészet, de valahogy azt sem tudom “miért” nélkülinek látni, hogy az anyag “élővé” vált, majd az evolúció és egyedfejlődés során odáig jutottunk, hogy gyakorlatilag az Univerzum értelmet formált, hosszú-hosszú idők alatt az anyag magára ismert."
Azért nem tudod "miért" nélkülinek látni, mert nem ismered eléggé az ezzel kapcsolatos tudományos eredményeket. Az élet látszólag kémiai utón alakult ki. Ez után meg elkezdett specializálódni a folyton változó környezethez. Tehát az evolúció folyamata által jelentek meg a különböző fajok a Földön. Köztük az ember is. Nincs ebben a jól átlátható és bizonyítható folyamatban semmi misztikus és természetfeletti. Csak érteni kell és akkor már nem tűnik furcsának az önkényes gondolataink és érzelmeink miatt.
válasza:"Aki ilyenekben hisz, annak vágyvezérelt gondolkodása van és az érzelmei irányítják az esze helyett"
Mindenkit a vágyai vezérelnek és az érzelmei irányítanak, akkor is, ha nincs ennek tudatában. Az eszünket arra használjuk, hogy a vágyak által vezérelt cselekedeteinket hatékonyabbá tegyük és/vagy megmagyarázzuk.
Igazatok van, de én nem is vonom kétségbe a tudomány magyarázatait. Úgy gondolom, hogy objektív, mérhető választ csak a hogyanra lehet adni.
Továbbá a hit nem csak abból fakadhat, hogy régen a természeti erőket tudatlanságból varázslatnak hitték, hanem van egy nagyon erős érzelmi és pszichológiai alapja, történelme, úgy gondolom, hogy ez ugyanonnan fakad, mint pl a zene, művészetek, kultúra, stb, tehát valóban szubjektív ez a dolog.
Fel lehet tenni akkor a kérdést, hogy mi ez az érzelmi alap? Mi az érzelem? A legegyszerűbb válasz természetesen az, hogy fizikai folyamatok hatására létrejövő neurokémiai változások hatása a szubjektív élményre. De valóban csak ennyi lenne az élet és természet? Lehetséges. De nem hiszem, és nem tudom miért nem hiszem. Tisztában vagyok a világ kegyetlenségeivel, a szenvedéssel, a természet rideg oldalával. És nem hiszem, hogy varázslatnak kellene tekinteni a lét létrejöttét, viszont én úgy gondolom, hogy attól függetlenül, hogy a hogyanra tudunk válaszolni, nem feltétlen jelenti, hogy nem létezik a miértre válasz, hogy nincs célja az életnek. Mi célja az egyedfejlődésnek, ösztönöknek, gének továbbörökítésének, fajfenntartásnak, hacsak véletlen ez az egész? Miért vannak ezek a az információk a DNS-be “kódolva”? Miért tűnik úgy, hogy a természet többnyire intelligensen működik?(tudom, vannak fogyatékosságai, de többségében igenis intelligensen működik). Egyáltalán miért akarunk értelmet adni az életnek, ha csupán biológiai lények vagyunk? Segíti a fajfenntartást, tudom, de minek? Miért van egyáltalán késztetés a fajfenntartásra? Ezek a kérdések foglalkoztatnak, és soha senki nem tudott rá érdemleges választ adni, se hívő, se ateista se senki..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!