Jó példa a mai nap (is)! Hogyan lenne klímaváltozás, ha ilyen és ennél melegebbek napok is voltak már 1926-ban? Link lejjebb.

> Bármilyen meglepő, nagyon úgy tűnik, hogy a kérdezőnek van igaza

Miben is? Abban, hogy a hőmérsékleti rekord el nem éréséből következik az, hogy nincs globális klímaváltozás?

> A sarkoknál vékonyabb a földkéreg. Ez okozhatja az olvadást.

Nem, ilyet sem az eredeti publikáció, sem a magyar fordítás nem ír. A cikkben ennyi szerepel: „A szakértők a köpeny kéreg alatti hőmérsékletében is jelentős eltéréseket találtak az Antarktisz alatt, ezek a varianciák pedig a kéregmozgásokon túl a jég viselkedését, olvadását vagy megmaradását, illetve a jégmezők mozgását is befolyásolhatják.”

Tehát ahol magasabba a felszín alatti hőmérséklet, ott gyorsabban olvad, lassabban épül vissza a jég, ahol meg alacsonyabb, ott lassabban olvad és gyorsabban épül vissza. (Nagyjából, nyilván ennél komplexebb modellje van az egésznek.) De hogy a jégsapka nyáron olvad, télen épül, az nem ettől van, ez csak annak a folyamatának a megértésében egy előrelépés. Ettől még a jégsapka tendenciózusan olvad. Nyilván a földkéreg nem az elmúlt tíz évben vékonyodott el…

Persze a kirakós egy nüansznyi darabja. Nyilván ha ez még 100%-ig magyarázná is az déli jégsapka olvadását – mint ahogy nem – attól ez még nem magyarázza azt, hogy miért mutat az éves globális átlaghőmérséklet – és így többek között a magyarországi éves átlaghőmérséklet – határozottan növekvő tendenciát, nem magyarázza meg, hogy miért olvad az északi jégsapka is, miért olvadnak a gleccserek pl. az Alpokban, miért nő az óceán éves átlagos hőmérséklete is (északon nagyjából pont úgy, mint délen), stb…

> Lehet, hogy leorroltok ezért, de nem kellene a kérdezőt elítélni az éles látásmódjáért.

Hogy mijéért?! :-) A kérdező leírt egy érvelést. Leírtuk, hogy mi a hiba benne. Ez az érvelés akkor is hibás lenne, ha tényleg nem lenne globális klímaváltozás. Pont ez a baj vele, hogy nem következik az összehasonlított adatokból semmi a klímaváltozás létére, vagy nem létére. A kérdező akkor is hülyeséget írt – elnézést, nem a kérdezőt, mint személyt akarom lehülyézni, de az amit leír, arra ez az adekvát jelző –, ha valaki tételesen és megdönthetetlenül cáfolná a klímaváltozás létét. Próbáltuk érvekkel, analógiákkal elmagyarázni, hogy mi a hiba az egész megközelítési módban, de nem reflektált rá, hanem elismételte újra és újra ugyanazt. Hát ezt éleslátásnak nem nevezném, vitaképesség hiányának, az érvelés hiányának annál inkább.

> Ő legalább gondolkodik.

Ez önmagában nem erény, ha a gondolkodás hibás alapokon nyugszik. De a kérdező valószínű nem gondolkodik el jobban a témán, mint az, aki nem ért vele egyet. Ő valóban nem azt ismételgeti, amit „betanítottak”, hanem azt, amit egyszer valaha valamikor a fejébe vett, vagy valahol olvasott. De kétségtelenül ismételget, mintha közben nem hangoztak volna el válaszok, érvek, felvetések.

Én hajlandó vagyok felülvizsgálni az álláspontomat, ha racionális érvek mentén valaki meggyőz arról, hogy ez szükséges. Nota bene, ha az újabb tudományos eredmények konzekvensen azt mutatnák, hogy az előző mérések hibásak voltak, hibás volt az értelmezésük, akkor nyilván nem fogom megkérdőjelezni ezeknek az új kutatásoknak a metodikai helyességét. Megteszik ezt mások, akik jobban értenek az adott szakterülethez, és ha náluk kiállta a próbát, akkor mégis milyen alapon kérdőjelezném meg azt?

Alapvetően két szélsőség van. Az ostoba mindent elhisz. Az őrült meg semmit. Az ostoba sokszor attól való félelmében hisz el mindent, hogy nehogy őrültnek nézzék. Az őrült meg sokszor attól való félelmében nem hisz el semmit, hogy nehogy ostobának nézzék. Az egészséges szkepticizmussal nincs baj, amíg az szkepticizmus, és nem tagadás. A szkeptikus ember kételkedik egy-egy dolog kapcsán az igazságban. Ha racionálisan teszi, akkor elfogulatlanul gyűjti az érveket és ellenérveket, és ezeket a megfelelő súllyal, a megfelelő alapossággal teszi a mérlegre. Az nem racionális és általában nem is az igazság felé vezet, ha valaki tagad valamit, és csak és kizárólag a tagadását megerősítő érveket gyűjti össze, az ellenérveket nem keresi, figyelmen kívül hagyja.

> És igaza van a nyelvvel kapcsolatban. Magyarországra nagyon sok hír nem jut el, vagy túl későn.

Hát ha hozott volna ellenérvként bármilyen angol – vagy más nyelvű – kutatást, cikket, tanulmányt, ami alternatív, de a tudományos módszertannak megfelelő eszközökkel azt hozta volna ki, hogy a globális éves átlaghőmérséklet nem emelkedik, akkor még azt mondanám, hogy ez valami. De ilyenről szó sem volt.

Magyarországra sok hír nem jut el, vagy túl későn? Aki szakember, az úgyis az angol nyelvű publikációt olvassa. Nem ezt:

[link]

hanem ezt:

[link]

Azok a hírek, amelyek a laikusok számára érdekesek, vagy lényegesek, és valami merőben új eredményt mutatnak fel valamilyen tudományterületen, azokból meg elég hamar születik magyar nyelvű cikk. Nota bene ez a kutatás különösebben nem hozott forradalmi újdonságot úgy a világról alkotott képünkben, nem különösebben lényeges, vagy érdekes, mégis meglehetősen hamar született magyar nyelvű cikk róla. Az iPon cikke december 12-én írodott, az Európai Űrügynökség hivatalos oldalán megjelent eredeti cikk, ami a fordítás alapja – [link] – az meg december 9-én, a linkelt Youtube videó is ekkor került feltöltésre.

Hát tényleg túl későn – legalább három nap késéssel – jutott el ez a hír hozzánk… A hír, ami viszont semmiben sem cáfolja, és semmivel nem teszi érvénytelenebbé azon kutatások és az azokból a laikusok számára kivonatolt cikkek ezreit, amiről az utóbbi évtizedekben már készült magyar nyelvű cikk, fordítás, összefoglaló, sőt tananyag is…

> Az emberek meg nem akarnak idegen nyelvet tanulni, így beszűkölt látásmóddal rendelkeznek, ezért is a sok gyűlölet.

A beszűkült látókör azt jelenti, hogy az embert csak egy adott téma érdekli, és/vagy annak csak egy adott értelmezése. Hogy amit mond, az igaz-e vagy sem, az ettől független. Egy 8 általánost végző kőművesnek is lehet nagyon széles látóköre, pl. érdeklődhet az autószerelés, a foci, a túrázás, a főzés, a politika, a gitározás iránt. Akkor is, ha pl. a tudomány nem tartozik ezen érdeklődési körök közé. De ettől még lehet, hogy egy adott valamiről hibás elképzelése van, amit erről mond, az nem felel meg a valóságnak. Viszont lehet nagyon beszűkült látásmódja egy egyetemi professzornak, akit csak és kizárólag a saját kutatási területe érdekli, minden más – még a saját tudományágának a többi területe is – hidegen hagyja, csak a saját kutatási területén keresztül képes minden mást látni a világban. Ettől még egyébként lehet egy adott meglátása helyes, illetve valóságnak megfelelő.

A széles látókörűséget és a szűk látókörűséget ne azonosítsuk konkrét esetben egy kijelentés helyességével, vagy helytelenségével. Általánosan lehet, hogy van korreláció, de konkrét esetben csak a konkrét kijelentés mellett vagy ellen szóló konkrét érvek döntőek csak.

> Buták vagyunk mind a környező országokhoz is képest.

És mi következik ebből a mi vitánkra nézve? Az, hogy aki a klímaváltozás léte mellett érvel, az butaságot beszél? Mert a kontextus alapján ez akarna lenni a sugallat. De az nem következik belőle, hogy aki nem „hisz” klímaváltozás létezésében, az beszél butaságot? Vagy mi adja ebben a kijelentésben az érvet bármelyik oldal mellett, vagy ellen? Az, hogy melyik véleményt képviselik többen? Ezen az alapon akik azon a véleményen vannak, hogy a banán nem gömbölyű, azok butaságot beszélnek, hiszen történetesen ez a többség álláspontja. Nyilván az, hogy mit gondol a többség, abból egy adott, konkrét esetre vonatkozóan semmi nem derül ki abból, hogy a konkrét esetben a többség álláspontja helyes-e, vagy sem. A többség meggyőződése, hogy az agyunk 10%-át használjuk ki. Meg a többség meggyőződése az is, hogy Franciaország fővárosa Párizs. Aztán az első mégis hülyeség, a másik meg deklarált tény.

Esetleg ezt még csak-csak valamiféle érvnek lehetne tekinteni, ha történetesen a magyarok más véleményt képviselnének ebben az ügyben. De történetesen a magyar kutatók és a magyar laikusok többsége ugyanazon a véleményen van, mint a szlovák, román, osztrák, német, francia, angol, amerikai, orosz, kínai tudósok és laikusok többsége.

Nota bene ez az érvelés – mármint az, hogy az emberek buták, és csak ismételgetik, amit betanítottak nekik – szinte csak és kizárólag konteókról szóló vitákban fordul elő. A szinusztétel, vagy az Ohm-törvény helyessége melletti érvelésnél valahogy nem találkozunk ilyen jellegű érvvel (ami inkább érvpótlék, mint racionális érv). Ellenben minden ezoterikus, áltudományos és hasonló témáknál előbb-utóbb elhangzik valami hasonló. Számomra egész jó indikátora a sületlenségnek az, ha valaki ilyen jellegű érvvel él.

Az a baj az olyan emberekkel, mint a laposföldhívők, globális felmelegedés tagadók, és egyéb ilyen kis közösségekkel, hogy igencsak fent hordják az orrukat. Mintha Ők tudnák az igazat és mindenki más hülye, szűk látókörű, hiszékeny, mert elhiszi amit tanítanak neki.

Érdemes megnézni a Middle Ground youtube csatornán a flat earthers vs scientists vita videót. Amikor a laposföldesek nevezik alulműveltnek a tudósokat. De az egyetlen érvük a laposföld mellett ami elhangzik hogy "you see too far".

Az arrogancia, a lenéző hozzáállás ami ezeknek a fajta embereknek van elképesztő. Olyan magas lóról beszélnek, pedig annyira ostobák...

"van nap ami régen melegebb volt, nem értem miyen globális felmelegedésről beszéltek"

hát erről:

[link]

"Ő legalább gondolkodik. Nem azt ismétli amit a tömeg, amit a tömegnek betanítottak."

Nem,. nem gondolkodik.

Csak a konteót magolta be, arra próbál bizonyítékokat összeásni, baromi gyengén, csak saját magát ismételgetve, kutyarossz, ezerszer cáfolt érvekkel.

Nulla objektivitás.

Ez a klímaveszély "hivatásos" pánikkeltőinél is hiányzik gyakran, de erre nem az ugyanolyan radikális tagadás a jó válasz, minimum annyira hibásan.

Hangoskodó laikus cáfol hangoskodó laikust, miközben a világ szakértői konszenzuson vannak és őket egyikük sem tudja cáfolni.

És a szakértői konszenzus a következő:

1. igen, baj van.

2. igen, valószínűleg nagy részünk van a bajban

3. nem, nem tudjuk pontosan, mi lesz a vége, de a tendencia csúnya jövőt jósol

4. igen, ilyen helyzetben a biztonság kedvéért meg kell tenni a megtehető lépéseket a dolog ellen.

Ennyi a tény.

És ahelyett, hogy ennek megfelelően lépjünk, egymást hülyézi a "mindmeghalunk" és a "nincsittsemmibaj" két véglet "pártja".

Na ez a legxarabb megoldás.

"Hát, a "mindmeghalunk" még közelebb van a valósághoz, mint a "nincsittsemmibaj"."

Közelebb, de az is túlzó. Csak mégis kell, mert a pánikolás jobb marketing, mint a józan visszafogott problémajelzés.

"Az én pesszimista látásmódom szerint az emberiség nem éli túl a következő 100 évet. Egyszerűen ennyire sok a katasztrófa faktor, ami majd össze fog folyni egy nagy egzisztenciális krízisbe a következő néhány évtizedben."

Ez a verzió is bejöhet, ha az egész egy világháborúba torkollik. A klímaváltozás önmagában ennél jóval hosszabb távlatokat hagyna nekünk, nem kizárt, hogy tényleg valahol "feljebb" újra jönne egy egyensúlyi állapot.

"És mostanság egyébként is azt mondják, hogy a népesség egyre inkább balancolódni fog."

A klímaváltozás által kikényszerített népvándorlás és az élhetőbb, vízgazdag területekért induló harc a legnagyobb veszély.

Persze egy komplett ökológiai összeomlás is lehetséges, de annak kisebb az esélye és a hatótávja is hosszabb.