A múltban kik próbálták meg azt megcáfolni, hogy bizonyos jövevényszavak a magyarban szláv eredetűek?
Egy múlt századi tanulmányban bukkantam rá, miszerint Magyarországon bizonyos körök tagadták, hogy a magyar nyelvnek szláv eredetű jövevényszavai lennének. A tanulmány csak arra tért ki, hogy melyek ezek a bizonyos szavak (többnyire mezőgazdasághoz köthető kifejezések), de arra nem, hogy kik akarják ezt megkérdőjelezni, viszont utal arra, hogy ezt sovinizmusból teszik.
Konkrétan kik voltak olyanok magyar részről akik a 19. század végén és a 20. század elején ezt igyekeztek letagadni? Volt-e köztük tudós? Mivel magyar tudósok is rendszerint elfogadták, hogy a mezőgazdasági kifejezések jelentős része szláv eredetű.
Nem arról van szó, hogy nem volt nyelvük. Arról van szó, hogy nem ismerik a nyelvüket. Kevés a rendelkezésre álló bizonyíték. A mexikói olmékoknak is komoly civilizációjuk volt, de nem maradt a nyelvükről semmi nyom, nem lehet tudni erről semmit. Persze el kezdtek spekulálni azon, hogy biztos egyiptomi vagy valami afrikai nyelvet beszéltek, mert a szobraikon negridnek tűnnek. Csakhogy az utóbbi években olmékok földi maradványait vizsgálva megállapították, hogy eredetileg is Amerikai őslakos indiánjaihoz tartoztak, valószínűleg a maják is a rokonaik lehettek.
És nem beszéltem arról, hogy a magyarok Mauglik. De a genetika nem ad magyarázatot nyelvi kérdésekre, mert a nyelveket egy-egy nép átvehette. Montenegróban is élnek negrid eredetű embereket, akik a török korban odatelepített afrikai rabszolgák leszármazottjai. Már délszláv nyelvet beszélnek nagyon hosszú ideje.
A Szudánba került magyarok a magyarabok sem beszélnek magyarul. Nyelvcsere történt. Csak a nevükben, tudatukban és a génjeikben magyarok, semmi másban nem.
De ez csak akkor teória, ezt akárhol lehet akkor mondani. Egy sor olyan népre is, akiket már soha nem fogunk megismerni. Ötzi, a jégmúmia genetikai vizsgálatakor is kiderült, hogy az a népcsoport, amihez tartozott utód nélkül kihalt a férfiágon.
A genetikai származáson keresztül nem öröklödik a szerzett, vagy külső behatás nyomán akklimatizálódott tudás. Az asszimiláció többféle lehet. A teljes asszimiláció során mindent elveszít az adott népcsoport, semmi nem marad meg belőle. Az Észak-Afrikában letelepedett vandálok is mind eltűntek. A helyi arab-berber népességben persze kimutatták a germán géneket, de a nyelvükben nincs nyoma germánságnak, a szokásaikban nincs semmi, ami germán jellegű, a tudatuk már századok óta nem hordoz olyat, ami a germánokéval rokonítható. Mert már őseik elvesztették.
Magyarországon a Rábaköz Győr mellett valamikor egy színszláv közösség volt. Egyedüli tanúja ennek a helynevek, pl. Csorna és a régi feljegyzések, amelyekről szlávok tudósítanak a térségben. Azonban ma már a géneket leszámítva nincs szláv rábaközi ember, nincsenek szláv szokásaik és a nevükben sem találsz olyat, akire lehet következtetni, hogy szláv volt. Elmagyarosodtak. Nem segítettek ebben nekik a génjeik. A szudáni magyaroknak sem, mert igazodtak a helyi közeghez, csak a tudatukban maradt meg, hogy ők magyar származásúak.
Igen, ők örökíthetik, de nem a gének. És itt semmi szerepe nincs már géneknek: mert, ha akár az anyák, akár az utódok megtörnek, vagy inkább meggyőzi őket a közeg, áthasonulnak. És akár egyből, akár idővel minden eltűnik.
A magyarok öntudatosságához kétség sem fér, de hogy ez összefügg a szkíták feltételezett identitásával, erre nincs semmi konkrétum, csak teória, feltételezések, spekulációk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!