A múltban kik próbálták meg azt megcáfolni, hogy bizonyos jövevényszavak a magyarban szláv eredetűek?

Csép hang, nem szláv, hanem germán így magyar:

steup: csép, germán staup

stamp: csámpál, germán stamp

stampa: csámpa, a melléknév

stauta: csata, germán stauta, ütközet

stut: csesz

csattan: stautan, stautt

stunk: csonk, germán stunk

stukr, stukkr: csokor, germán stukr

stupeo: ostoba

stobar:csáb

csoda: stow, mint stauen, stutzen, stuntjan

csöbör: stueppa, stobr, germán szó

csupa:germán stupa, mint cseszett, így azt jelenti, hogy csak, és azt mint a csámpa

csúf: stūf, mint tompa, az ilyen szavak az ütéssel függnek össze

csúnya: eredetileg germán k-val, amiből h lett, mert gyökösen nincs értelme, majd germán nja melléknévképzővel, íyg: stuknja lehetett

csuk: stuk, mint taszít, és csesz

csökken: germán stukk, tehát a csökken a csukás, a cseszés, a csámpálás miatt lesz

csuha: germán stukó, hosszú új és kapuzni(csuklya, germán l-val)

csuhé: stuk, a csu gyökből, mint stukka, csuhhé, a germán jelentésje kb. mint a magyar

csuma: csu-ból germán stumó, stomó, ami konc, a cseszésnak utana ami marad, ezért úgymond az igazi lényeg, alap, Ding an sich

csutka…

csesz-ből csésze: csihály mint germán stihál, a csi gyökből, vagy stunta, mint áll

A borda nem szláv, ahogy a barázda se, hanem magyar, germán:

ber, bor gyök:

borda: germán borda, mint perem, él

perem: német szó? barm, baram

bárd: germán bardó, tehát bardó, a borda meg a-val

borosta: germán brysta, bursta

borz: kelta brokk, brok, vagy a borz, mint berzenkedik

berzen: germán barzēn

borzad: barzatjan

borzong: borz, barz+ong

barázda: germán brazda, mint perem, csík, mint vájt, ebből szláv

borona: magyar szó, bor+na

boróka: esetleg a skandináv brake, vagy Borke, vagy a boru kicsinyíőképzővel

borotva

Borekni, brechen, borerni a bohren, borít, borvít az dánt, boros ühgyel.

A család nem szláv hang, hanem magyar, germán, stalad, állad, barom, az úr baromja. Az st a germagyarban cs lesz.

A kulcs az kulku magyarul, germagyarul, germán klak, a ku gyökből.

A malac az maláku, mál gyökből:

mál, mel gyök:

mál: gemán mel, mal

maláta: germán malta

moly: germán muló, ami helyesen tehát máló

múlik: mulwen

malom: latin molina, vagy germán m-val

malma, malom: őrerelni való

ezekhez:

máj: indgoermán meleu, mint Milz, májkrém, schmlezen, schmilzt

malac: indogermán malk vagy malt, germán milt-molt lágy, porhányós, mulsch, mulk, valszeg ebből a schmal, amiből kisállat is lett

malaszt: magyarul értve schmelzen, maláta, mylsna por is

málna: magyarul értve málva, mál-ana, máló, vagy az árja málina, mint sötét

A málna azt regyja, hogy málva, hacsak nem árja hang.

Szabad: a szak gyökből, skab, nem szláv, libertit jelent, hé vahn baszva a sippeből, vagy csak szabad, ahogy a szakad. A suebada germán lehet, Sippe, sippés.

Drága: germán hang, de nem magyar, drog, tartós, a tar-tart gyökből.

Lencse: latin linte

szilva: germán lehet, vagy latin eredetileg, germán sliva, Schlehe is.

asztal: germán stol, Stuhl, a kerlt előre, így az st nem lett cs, magyarul csula lenne, csala lenne, ahogy a család.

gerenda: germán hang a ger gyökből, azt bírja ahogy a bor gyök:

ger, gher gyök, jelentésje megegyezik a bor-bar gyökvel, borzos, élés, szúrós:

gerezd: indogermn grezda, ebből a Gerste is,germán graz az alapja, lengyel grzęda, ami boronát is jelent, a ger, mint éles gyök miatt

gerinc:grat,grad, graz,albán krande

gerenda:latin grunda, germán grinda

kád: ku gyökből, kudó germán így magyar hang, a kádár is

bodnár: boednar, Bötticher

Ruha: a ró-ré gyökből, germán ruha:

A germagyarban a rei és a reu gyök egy:

“ 1862-ben keletkezett, ezért nem hiteles, mivel ekkor éled a magyar nacionalizmus.”

Na, és?!

A nacionalizmus = szereted a nemzetedet, ragaszkodsz hozzá. Nem negatívum. Söt.

Fordítva igaz. Sok magyar szó került be a szláv szókincsbe. Például a szlovákba a král= király.

A szlovákra jellemző a msh torlódás.

De számos szó van még, amit átvettek a magyaroktól.

Viszont a csebabcsicsa és egyéb, a sajátos étkeiknek a megnevezése bekerült a magyarba is.

A kérdező kommentje:

Ez a felsorolás totál hülyeség. Itt egy csomó kifejezés igenis szláv eredetű, pl. barázda, bárd, csöbör,....A szláv és a germán nyelvek indoeurópai nyelvek, nekik ezek a közös gyökerekből erednek. A magyar uráli nyelv,

-------------

Nem a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A barázda germán hang, a bárd is, a bor-bar gyökből, ez magyar,és germán, így magyar.

Az nem csöbör, hanem csubor, vagy csupor, ez is a steu gyökből ered.

De annak egszer: a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, germagyar.

96/99 A kérdező kommentje:

A magyar uráli nyelv, nem rokon ezekkel, kölcsönözte ezeket. Alaktani szempontból a magyar megfelelők a szláv alakokhoz állnak közel, ezért nem germán

--------------

Nem a magyar nyelv a germán nyelv, A germán, magyar magyarból nem duad átvenni.

Hangtan? Olyan hang nincs. Ezek a hangok a germán nakva. Ezek germánok, így magyarok.