A múltban kik próbálták meg azt megcáfolni, hogy bizonyos jövevényszavak a magyarban szláv eredetűek?
Egy múlt századi tanulmányban bukkantam rá, miszerint Magyarországon bizonyos körök tagadták, hogy a magyar nyelvnek szláv eredetű jövevényszavai lennének. A tanulmány csak arra tért ki, hogy melyek ezek a bizonyos szavak (többnyire mezőgazdasághoz köthető kifejezések), de arra nem, hogy kik akarják ezt megkérdőjelezni, viszont utal arra, hogy ezt sovinizmusból teszik.
Konkrétan kik voltak olyanok magyar részről akik a 19. század végén és a 20. század elején ezt igyekeztek letagadni? Volt-e köztük tudós? Mivel magyar tudósok is rendszerint elfogadták, hogy a mezőgazdasági kifejezések jelentős része szláv eredetű.
88/100 A te válaszod:
Fel kéne már végre fogni, hogy nem indoeurópai nyelv
----------
Fel kellene fogni, hogy a magyar nyelv idngoermán nyelv, és germán.
megfelelők a szláv alakokhoz állnak közel,
------------
a köz hangot nem rakom, itt nakva:
rakja jobban az ember a ranakeredvát:
Ez sokkal jobban rakhatóbb, ahogy a köz iz, hisz:
ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...
nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe
er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider
ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered
va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá
naker: odajut, nyúl
nakered: nahert sich
ranakered: folge, folgernd
ranakeredva: folgerung
A közel hang helyett: nakott, vagy nakva: enek, az ana-k és ott vagy va. Az ott és az itt és az így, az indogermán ta gyökből ered. Az anak, nak az ana és a k, a k a hé, vagy ki, indgoermán ki lehet. A ki az hé magyarul, de itt a k nem lesz h, csak az olyan hangokban ahogy nehu vagy nehéz, a német nach-noch is átmenet, de a nahe nem.
A nakva az au, va-vá, ahogy a witwe, az odva-ban is ott a va.
Te se beszélsz magyarul. Hányszor mondtam már el, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv?
A magyar uráli nyelv, nem rokon ezekkel,
-------------------
De nézzük Humboltot:
1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]
2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.
3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.
A magyar nyelv az első szerint indogermán és germán. A magyar konkrét grammatikai jelek 95 százalékban indogermán és germánok.
Ennek jön a csumanyelv, vagy alapnyelv. Ide jön a gyökrendszer és ezeknek egymásnak a strukúrája. A csumanyelv alapja az agresszív hangok gyökrendszerben és struktúrában.
Raktán, valójában az vahn, hogy olyan hangok nem magyarok, anak ide nem rejtenek, ilyen mondjuk a három, ez a hang areális, nemis biztos, hogy fingár, de az bizta, hogy areális. Ez a másodikba megy.
De vahnnak olyan hangok anakat fingárnak mondanak, de szlávok: kéreg mondjuk, ez nem magyar, hanem szláv kere, vagy orosz. Ilyen a száj is, zátemi zju, a gége, kéj, hiány rokonja.
Ezek nem magyar hangok, hanem szlávok, vagy zátemiek.
104/
Pl. a szlovákban a král bizony magyar szó.
= király.
Az -ály: -ély képző magyar és nem szlovák/ tót.
Homály, nadály, kevély, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!