A múltban kik próbálták meg azt megcáfolni, hogy bizonyos jövevényszavak a magyarban szláv eredetűek?
Egy múlt századi tanulmányban bukkantam rá, miszerint Magyarországon bizonyos körök tagadták, hogy a magyar nyelvnek szláv eredetű jövevényszavai lennének. A tanulmány csak arra tért ki, hogy melyek ezek a bizonyos szavak (többnyire mezőgazdasághoz köthető kifejezések), de arra nem, hogy kik akarják ezt megkérdőjelezni, viszont utal arra, hogy ezt sovinizmusból teszik.
Konkrétan kik voltak olyanok magyar részről akik a 19. század végén és a 20. század elején ezt igyekeztek letagadni? Volt-e köztük tudós? Mivel magyar tudósok is rendszerint elfogadták, hogy a mezőgazdasági kifejezések jelentős része szláv eredetű.
Elfelejted, hogy a perzsa indoeurópai, ami hatással volt a török nyelvre. A hébert is érték indoeurópai hatások. A magyarok nem érintkeztek sem perzsákkal, sem héberekkel, törökökkel meg olyanokkal, akikre a perzsák nem hatottak. A magyarok szlávokkal érintkeztek a Kárpát-medencében. Erre forrásos és régészeti bizonyítékok is bőven akadnak. Ebből nyugodtan lehet állítani a szláv hatást.
Fel kéne már végre fogni, hogy nem indoeurópai nyelv magyar és nem lehet ilyen összehasonlítás alapján, hogy ez meg az van a szanszkrit, francia, perzsa, svéd nyelvben, mint a szlávban, mert ha indoeurópai nyelvek természetes, hogy így van. A magyarnál kizárt, főleg mezőgazdaság területén, miután évszázadokig nomádok voltak a magyarok.
Ez mind-mind spekuláció. A mesterségeket a magyarok is rendre más népektől vették át és meghonosították a kifejezéseiket. A szkíták nyelve meg szinte nem ismert, hogyan lehet akkor ilyen következtetést levonni?
És ha már tájnyelvekről van szó, azokban régen még nagyobb volt a szláv hatás. És a tájnyelveket meg nem az angol nyelv szorította háttérbe, hanem a magyar irodalmi nyelv. Az irodalmi nyelv meg törekedett nyelvtisztaságra és ezen oknál kifolyólag sok mesterséges szót alkotott, a tájnyelvi kifejezéseket meg kifejezetten azért került, mert sok volt benne az idegen szó. Ezért nem került bele a magyar írott nyelvbe a szurutyka, amely tájszó, azonkívül a szláv sirek-ből van.
Az, hogy ki találta fel a számítógépet nem nyom semmit a latban, mert nem magyar nyelvet használt ahhoz. Szent István Intelmei is latinul vannak, nem magyarul.
Ne bolondozzál már ilyennel, hát ez röhej összekapcsolni a genetikát a nyelvészettel. A nyelvátadás nem genetikai úton történik, hanem szociális-társadalmi közeg keretein belül. Kiraksz egy akármilyen nemzetiségű kisgyereket, aki alig gügyög, szerencsés esetben Maugliként felnő az állatok között, de beszélni nem fogja azt a nyelvet, amit a szülőanyja beszélt.
Ez totális képtelenség. A genetika csak a származást segít felderíteni, nem a nyelveredetet és nem ad magyarázatot semmilyen módon a nyelvfejlődésre. Ezt felejtsd el.
A kirgizek is ma kipcsák-török nyelvet beszélnek, amilyen a kunok nyelve is volt, de a kirgizek nem török eredetű nép. Az őskirgizek olyan népekkel álltak rokonságban, mint a Csukcs-félszigeten élő népek. Kínában van egy kicsi etnikai csoport, a jenyiszeji kirgizek, akik még vélhetően az őskirgiz nyelvet beszélik.
A lappok sem voltak finnugor nép, csak átvették a nyelvet. A genetikájuk alapján szintén az őskirgizekkel, csukcsokkal és más paleoszibériai népekkel állhattak rokonságban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!