Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » (Filozófia) A tér azért...

(Filozófia) A tér azért végtelen mert mint olyan nincs minek vége legyen rajta?

Figyelt kérdés
Úgy értem, a térben elhelyezkedő objektumok rendelkeznek tulajdonságokkal amelyek végessé teszik, ellenben a térnek nincs tulajdonsága ami végessé teheti, ez bizonyìték lehet arra hogy nem lehet véges, ha értelmileg nem is felfogható a végtelen, mert ugye az értelem is véges.

2022. dec. 15. 19:05
1 2 3 4 5 6 7
 61/61 anonim ***** válasza:

#44 és #54 vagyok

#57-es válaszodban nyilván az én utolsó kommentemre reagáltál.


Alapvetően nem vagyok sértődékeny, csak inkább a miheztartás végett írom le a következőket. Nem magam miatt, hanem miattad. Tehát segítő szándékkal teszem, most utoljára.


Tudod az egy dolog, hogy butaságokat beszélsz csillagom. Az megint egy másik, hogy a magyar nyelv olyan alapvető kifejezéseivel nem vagy tisztában mint a tér, terek, tárgy, tárgyi, fogalom, elmélet, viszony stb. Fogalmad sincs a poliszémia létéről, amely megdöbbentő abban a tekintetben, hogy egy még analfabéta óvodás gyerek is már nagy biztonsággal használ poliszemantikus szavakat, kifejezéseket annak ellenére, hogy nem tud róla. De érti a különbséget a zebra mint ló és mint gyalogos átkelőhely, vagy akár ló mint állat és mint szertorna eszköz között. Te miért nem érted a különböző tér fogalmak közti különbséget? Ok ez van, el kell fogadni.

De az, hogy miután felteszel egy kérdést valaki próbál benned gondolatokat ébreszteni, próbál neked segíteni a körülötted lévő világ megértésében és te ezt sértő, szemtelen személyeskedéssel igyekszel meghálálni, az azért több a soknál. Mindezt úgy, hogy arra nem vagy hajlandó, hogy kézbe vegyél néhány könyvet és utána olvass annak amit itt korábban már többen leírtak neked.


Ennek ellenére még utoljára válaszolok a felvetéseidre, talán célt ér.

Elhiszem neked, hogy nem tudod értelmezni a tér fogalom bizonyos kontextusban való többes számú alakjának használatát és nem tudsz tereket elképzelni és ebből kifolyólag nem tudod értelmezni ez utóbbi tevékenység jelentését; de számos szakma enélkül a képesség nélkül nem létezne, sőt mi több, jó grafikus sem válhat senkiből ezen képesség fejlesztése nélkül. A tárgyak elhelyezése és azok viszonya az adott térben csak eztán következhet. Apropó tárgyak, a fizikában nincs ilyen fogalom. A fizikában tömegről és tömegközéppontról beszélünk.


Na de tényleg térjünk vissza a fizikára mert ha már az életkorom után "érdeklődtél" akkor meg kell jegyeznem, a 7 éves lányom többet tud a gravitációról mint te. Igaz neki heti szinten oktatom a csillagászatot és fizikát a saját kis szintjén.

Hogy a te kíváncsiságodat is kielégítsem, 42 vagyok - de valóban 10 éves korom óta tanulom tudatosan a fizikát és próbálom általa megfejteni a világot.


Tudod lehet sületlenségnek nevezni az elmúlt több mint 400 év fizika kutatásban elért eredményeit, lehet szégyenletesnek nevezni az elmúlt 100 év tudományos fejlődését amelynek az alapját a fizika tudománya teremtette meg, de ezzel csak önmagadat minősíted. Tudom én, hogy manapság az ostobák körében divat hinni a laposföld elméletben és hasonló marhaságokban, de hidd el ez nem menő. A tudomány, az menő.

Mert a laposföld elmélet képtelenségével vetekszik az, hogy fantáziának nevezel valamit amit Galileo több mint négy évszázaddal ezelőtt megmért és kiszámolt! Fantáziának nevezel olyan dolgokat amelyek felfedezésébe az életük munkáját fektették bele a történelem legnagyobb matematikusai, fizikusai, mérnökei. Sületlenségnek nevezni a fizika alapvető tételeit, amelyek nélkül a jelen korunk technikai vívmányai soha nem jöttek volna létre több mint butaság. Hiszen nap mint nap használsz te magad is olyan eszközöket amelyek nem léteznének ezen tudományos tételek nélkül.


Megkérdőjelezni a Minkowski-tér létezését azért mert nem látod a szemeiddel olyan, mintha egy úszni nem tudó matróz, aki még soha nem csobbant a vízbe a fedélzetről megkérdőjelezné a tenger létezését mert még soha nem lett nedves. A levegő fizikai létét is megkérdőjelezed mert nem látod? Pedig kitölti a tüdődet, a szelet érzed a bőrödön, sőt mérheted a szélsebességet, a levegő hőmérsékletét, a nyomását. Kimutathatóak a légáramlatok, a termikek, sőt értjük a levegő és a repülés kapcsolatának fizikai összefüggéseit is. Mégis lehet azt mondani, hogy a levegő fizikailag nem létezik. De ez butaság lenne. Talán a téridő sem létezik fizikailag ahogy a levegő és a tenger sem, igaz? Pedig mérhetjük, ahogy a tömeg hat a téridőre (ezt hívjuk gravitációnak), sőt ki is számolhatjuk, hogy egy elképzelt tömeg hogyan fog hatni rá. (Hat rá mint a hajó a vízre amit kiszorít maga körül.) Így meg tudjuk határozni egy elképzelt vagy akár egy valós égitest pályáját is. Azt is ki tudjuk számolni, hogy egy adott tömeg hogyan torzítja a téridő idődimenzióját. Sőt ezt mérjük is. Sőt emiatt rendszeresen után állítjuk a műholdak saját óráját is. Tudjuk, hogy a tömeg nem csak egyszerűen torzítja a teret, hanem hullámokat is kelt benne. (Mint a motorcsónak a vízben amelynek felszínén végighalad.)

Bizonyos korlátokkal de már ezt is tudjuk mérni. Ezt már említettem is, sőt a LIGO obszervatóriumot is ami pont emiatt épült. Mégis sületlenségnek nevezed ahelyett, hogy utána néztél volna a LIGO működésének és eredményinek.


Nem a „térben helyezkednek el a tárgyak” hanem tömeg (anyag) nélkül maga a tér sem létezne. A tér ennek megfelelően az anyag fizikai kivetülése. A tömeg eloszlása azonban nem homogén a térben és nem is konstans. Folyamatosan változik, hiszen a világunk folyamatos mozgásban van. Ez a folyamatos változás az entrópia következménye. Ahogy a tömeg eloszlás nem azonos a téridő két különböző pontján, úgy a gravitációban is eltérés mutatkozik. Ahogy a gravitácóban eltérés mutatkozik, úgy az idő sem egyformán telik és az entrópia sem azonos mértékű a téridő két különböző pontján. A gravitáció és az idő a tér mérhető tulajdonságai amelyekre a téridő adott „területén” meghatározott tömegeloszlás hat.


A LIGO egy L alakú obszervatórium. A lényege azon alapul, hogy amikor a földön keresztül halad egy nagyobb gravitációs hullám, akkor a tér egy pillanatra kitágul. A térrel együtt a benne elhelyezkedő tárgyak ugyancsak kitágulnak. Így a LIGO obszervatórium több kilométeres karjainak hosszában is változások következnek be. Az obszervatórium L karjainak hosszát egy lézeres távolságmérővel rögzítik és detektálják a karok hosszában bekövetkező változást. Így mérik a gravitációs hullámokat, illetve a tér és vele együtt az obszervatórium karjainak tágulását és összehúzódását.

Tehát pongyolán megfogalmazva: A térben „valami” azért görbül mert a tér maga is görbül. Ha a tér nem görbül, akkor benne sem görbülhet semmi.

A gravitáció mibenlétét pedig ennek megfelelően pontosan értjük, „ha jobban értenéd és képben lennél, tudnád”.: Galileo már négyszáz évvel ezelőtt kiszámolta a gravitációs gyorsulást és megalkotta a relativitás elvét. Newton háromszáz éve megalkotta tételeit az időről, tömegről és az általános tömegvonzásról. Cavendish már a 18. században bizonyította a torziós inga megalkotásával, hogy a gravitáció oka tényleg a tömegek kölcsönhatása és már 1798-ban kiszámolta a gravitációs állandót. Einstein már száz éve kidolgozta az elméleteit, a gravitációs hullámok létezését 2016-ban igazolták. Galileo elméletét a gravitációs gyorsulásról a Holdra szállás alkalmával sikerült fizikai kísérlettel igazolni.


Ami azt a felvetésedet illeti, hogy egy 100 éves elmélet elavult lenne, Galileo relativitás elmélete 300 éves volt amikor Einstein elővette és tovább gondolta azt. Niels Bohr 100 éves elméleteit a kvantummechanikáról habár számos ponton sikerült igazolni, de a gravitációval ellenben még most sem igazán értjük ezeket a fizikai jelenségek miértjét. Látod neked a gravitáció mibenlétét sem sikerült még megértened, mégis elvetnéd azokat az elméleteket amelyekből megérthetnéd, mert azok régiek. :D A kvantummechanika kutatóinak is el kellene vetniük Bohr munkásságát?

Mondok egy hírt! A fizika nem avul el. :) Ugyanis a fizika tudománya nem más mint a világ működésének megfigyelése, megértése, megmérése matematikai módszerekkel és leírása matematikai összefüggések által. A világ pedig akkor is ugyanúgy fog működni amikor már a föld sem lesz sehol. A természet nem avul el. Sőt az egyetlen dolog ami örök és állandó, a természet alaptörvényei.

Ha meg akarod érteni a körülötted lévő világ működését a fizika által, akkor elkerülhetetlen, hogy leporold azokat a több száz éves könyveket és átrágd magad rajtuk. Kezdhetnéd Galilei: Párbeszédek című művével. Megtalálod magyarul a MEK-en vagy az antikváriumban.

Minden jót!

2023. dec. 5. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!