A teológia, a filozófia, és a matematikán kívül miről mondhatjuk, hogy végtelen?

Igen, vannak olyan dolgok a filozófián, a teológián és a matematikán belül, amire értelmezhető az, hogy végtelen, bár nem feltétlenül ugyanabban az értelemben. Pl. a teológiában lehet Isten végtelenül jó. Lehet a filozófiában az ok-okozati viszonyoknak végtelen regressziója. Matematikában tarthat egy függvény a végtelenhez, vagy lehet egy halmaz számossága végtelen.

A zenében és az irodalomban mi az ami végtelen? Nem nagyon tudom elképzelni. Illetve amit még el tudok képzelni, ott is a végtelen fogalma filozófiai természetű.

> Az én elgondolásom szerint, ha a világ zeneműveit (típustól függetlenül), illetve mindent, ami az irodalomhoz kapcsolható, a legegyszerűbb alkotást, verset is összegyűjtenénk, akkor szerintem ezek is végtelenek lennének.

Nem.

Egyrészt a Földön eddig véges számú ember élt. (Sőt véges számú élőlény.) Minden ember véges ideig él, és mivel egy művészeti alkotás megalkotásához idő kell, így minden ember véges számú művészeti alkotást tud életében megalkotni. Így szükségszerűen a világon valaha elkészült művészeti alkotások száma is véges kell, hogy legyen, hiszen véges értéket véges értékkel szorozva véges értéket kapunk. Lehet, hogy ez egy nagyon nagy szám lesz, de véges szám.

Másrészt ez már matematikai kérdéskör, ez nem művészeti kérdés, hanem matematikai természetű kérdés, absztrakt módon itt valamiféle darabszám véges, illetve végtelen számosságának kérdését pedzegetjük. Oké, hogy történetesen művészeti alkotások számáról van szó, de akkor is számokat vizsgálunk.

Nem kell definiálni, már régen megtörtént. Maximum utánanézni kell.

Kérdező! Az említettek három tudományág. Sem e három, sem a többi nem végtelen, azaz ez a tulajdonság nem értelmezhető így.

Ha azt kérdezzük, ezek (és mások) területén mennyi információt gyűjtött össze addig az ember, arra az a válasz, sokat de végeset. Mert véges idő óta van ember, tehát a számuk is véges, és egy ember véges mennyiségű információt képes csak összegyűjteni.

Ha viszont azt kérdezzük, e tudományok (és bármelyik másik) mennyi információt képes összegyűjteni úgy egyáltalán (más szóval: az adott tudományban mennyi információ van), arra az a válasz, végtelen.

Az ember - bár esetleg megmagyarázni nem tudja - úgy érzi, egyes területek bonyolultabbak,tehát több van"belőlük",mások kevésbé. De ez nem igaz.Az igaz, hogy egyikről mi magunk többet tudunk, másikról kevésbé. És ezt vetítjük ki - hamisan - általánossá.

De ha már itt tartunk, illene megmondani a vízválasztót. Mi végtelen és mi véges. E fogalmakhoz szorosan kötődik a számlálás. Azt mondjuk,minden véges esetén van egy legnagyobb. Ha máshol nem, a "szélén". És ha én konkrétan nem is,de valaki mindig meg tudja mondani, ez melyik. Ezzel szemben a végtelen olyan, hogy nincs vége, tehát nincs legnagyobb. Bárki bármikor bármekkorát mond, én utána tudok mondani egy még nagyobbat. Itt a hangsúly azon van, bárki teszi. Bármikor. Bármekkorát. UTÁNA én tudok nagyobbat. Hétköznapiasan:sosincs vége.