(Filozófia) A tér azért végtelen mert mint olyan nincs minek vége legyen rajta?
Ezt magyarul úgy mondják, hogy határtalan.
A látható világunk véges méretű.
A világ többi részéről pedig nem tudjuk, hogy mekkora. Az biztos, hogy legalább 100000-szer nagyobb.
A tér egy matematikai konstrukció, egy absztrakt fogalom. A fizikai világban vannak objektumok. Ezeknek van sokféle tulajdonsága, amik közül az egyik a pozíciónak nevezett tulajdonság. A tér az ezen pozíciók lehetséges értékeinek a halmaza is egyben, de egyben egy viszonyrendszer is ezen halmaz elemei között, pl. két pont között lehet definiálni olyan mértéket, hogy távolság. Lehet olyan szintén absztrakt objektumokat, mint egyenes, kör stb… Lehet definiálni ezek között is viszonyokat, pl. szög, párhuzamosság, merőlegesség stb…
A térnek vannak tulajdonságai. Pl. a dimenziószáma. Matematikai eszközökkel le lehet írni egy egy-, kettő-, háromdimenziós teret is, meg négy-, öt, nyolcszázhatvanhárom dimenziós teret is. Tehát a tér egyik tulajdonsága ez. Aztán van a térnek más egyéb tulajdonsága is. Pl. hogy görbült-e és hogy hogyan görbült. Ez pl. megnyilvánul abban, hogy egy háromszög szögeinek az összege 180°, ennél több vagy kevesebb. Ennek a görbültségnek is van mértéke. A térnek van pl. topológiája is. Igaz, hogy a tér egy absztrakt viszonyrendszer, de vannak tulajdonságai.
A sakktábla pl. egy olyan tér, ami kétdimenziós. A lehetséges pozíciók száma véges. A tér maga véges kiterjedésű. A sakktábla tere határos is, van neki széle/éle.
A Budapest-Bécs vasútvonal némi elvonatkoztatással egy egydimenziós tér. Véges kiterjedésű. Határos is. És folytonos, mert bármelyik két pont (pozíció) között van lehetséges, a tér részét képező pozíció.
A gömbfelület az egy kétdimenziós tér. Folytonos is. Véges kiterjedésű. Viszont határtalan, a gömbfelületnek nincs széle, éle, sarka.
A tórusz (úszógumi vagy fánk alak) szintén egy folytonos, véges kiterjedésű, határtalan kétdimenziós tér. Viszont más a topológiája, mint a gömbnek.
Filozófia: a tér is rendelkezik tulajdonságokkal. Sőt, minden létező rendelkezik tulajdonságokkal. Ami nem rendelkezik, az a nem létező. Ez egy dolog. Az meg egy másik, ha azt vizsgáljuk, egy (sok) adott ember mire képes, például a tulajdonságokkal kapcsolatban.
A végtelen egy hasznos absztrakció, valami olyasféle, amikor nagyon sok dologról egyidejűleg nem tudunk állításokat mondani, viszont képesek lehetünk közös tulajdonságaikat számba venni, és az egyszerűség kedvéért ezt a "nagyon sokat" végtelennek nevezzük, ami azt jelenti, hogy ha ebből a fajta dologból még egyet találnánk, annak is e tekintetben hasonlók lennének a tulajdonságai. Vagyis azt állítjuk, ebből a fajtából (a törvényszerűségei alapján) nem lesz új, akárhányat is találnánk a jövőben. Ez a végtelen. Egy jól használható tulajdonság, ha előzőleg megmondtuk pontosan, mire vonatkoztatjuk.
"Emögött nincsenek érvek. Ezt sokan bizonyított tényként kezelik, de igazából ez csak egy állítás, egy feltételezés, elmélet, vélemény. Ami - szerintem - ráadásul minden tapasztalatunknak ellentmond, mert a tér-idő komplexumban senki nem tapasztalt még semmit, ami végtelen lett volna, nem is létezhet ilyen, csak kvázi-végtelenek, mint gömbfelület végtelensége a Földön, amin sétálhatsz míg meg nem halsz."
Szerintem pedig nem mond ellent a tapasztalatainknak, és fordítva van mint ahogy írod. A vélemény az amit te írsz, amit én az pedig tapasztalat, csak a "végtelent", mint olyat, nem mint mennyisséget tudsz tapasztalni, mert a végtelen nyílván nem mennyiség, habár bármennyi mennyiségnek teret ad, maga nem mennyiség, tehát rosszul közelíted meg. Plusz a tér nem gömbfelület, tudniillik nincs formája, sőt mérete sincs.
Az előző #1nek ment.
Most #2 es jön.
"Ezt magyarul úgy mondják, hogy határtalan.A látható világunk véges méretű.A világ többi részéről pedig nem tudjuk, hogy mekkora. Az biztos, hogy legalább 100000-szer nagyobb."
A határtalan a tér esetében a végtelen szinonimája. Második mondatodra: így van, csak itt most a térről van szó. A többi mondatod nem érinti a témát.
"a végtelen szinonimája"
A költészetben.
Itt viszont azt jelenti, hogy határa nincs, de pl. a térfogata véges.
A Föld felszíne is határtalan.
Pedig a dolog lényegében ugyanaz: a tér visszagörbül saját magába, ezért nincs neki vége.
De a nagysága véges.
Csak sajnos ezt térben igen nehéz elképzelni, mivel görbült síkot látunk eleget (a Föld is jó példa rá) - de görbült teret már sokkal kevesebbet.
#3 Nagyon sokat írtál így jó hosszú lesz..
"A tér egy matematikai konstrukció"
A matematika a térben megjelenő dolgokra vonatkozik nem a térre, az igaz hogy a tér ad lehetőséget erre, de nem a térrel dolgozik a matematika.
"egy absztrakt fogalom."
A tér nem fogalom.
"A fizikai világban vannak objektumok."
Igen, helyesebben a térben vannak "fizikai" objektumok.
"Ezeknek van sokféle tulajdonsága, amik közül az egyik a pozíciónak nevezett tulajdonság."
Az objektumoknak vannak tulajdonságai, és pozíciójuk, a térnek nincs pozíciója.
"A tér az ezen pozíciók lehetséges értékeinek a halmaza is egyben, de egyben egy viszonyrendszer is ezen halmaz elemei között,"
A tér nem halmaz, se nem viszonyrendszer, te az objektumokról beszélsz, a tér csak lehetőséget ad mindezeknek.
"pl. két pont között lehet definiálni olyan mértéket, hogy távolság."
Így van erre lehetőséget ad a tér, hogy 2 objektumot összehasonlíts, akár matematikailag vagy máshogy.
"Lehet olyan szintén absztrakt objektumokat, mint egyenes, kör stb… Lehet definiálni ezek között is viszonyokat, pl. szög, párhuzamosság, merőlegesség stb…"
Ja.
"A térnek vannak tulajdonságai. Pl. a dimenziószáma."
Habár térdimenziónak hívjuk néha, helytelen a kifejezés, mert a tér változatlanul tulajdonságmentes marad attól hogy a benne lévő dolgokat meghatározzuk kiterjedés szempontjából.
"Matematikai eszközökkel le lehet írni egy egy-, kettő-, háromdimenziós teret is, meg négy-, öt, nyolcszázhatvanhárom dimenziós teret is. Tehát a tér egyik tulajdonsága ez."
Ezek az objektumok kiterjedési tulajdonságai nem a téré.
"Aztán van a térnek más egyéb tulajdonsága is. Pl. hogy görbült-e és hogy hogyan görbült. Ez pl. megnyilvánul abban, hogy egy háromszög szögeinek az összege 180°, ennél több vagy kevesebb. Ennek a görbültségnek is van mértéke. A térnek van pl. topológiája is. Igaz, hogy a tér egy absztrakt viszonyrendszer, de vannak tulajdonságai."
Továbbra is objektumok tulajdonságairól írsz.
"A sakktábla pl. egy olyan tér, ami kétdimenziós. A lehetséges pozíciók száma véges. A tér maga véges kiterjedésű. A sakktábla tere határos is, van neki széle/éle."
Itt is a sakktábla tulajdonságairól írsz.
"A Budapest-Bécs vasútvonal némi elvonatkoztatással egy egydimenziós tér. Véges kiterjedésű. Határos is. És folytonos, mert bármelyik két pont (pozíció) között van lehetséges, a tér részét képező pozíció."
Megintcsak objektumok tulajdonságairól írsz, igaz hogy a tér teszi ezt lehetővé, de az maga tulajdonságmentes.
"A gömbfelület az egy kétdimenziós tér. Folytonos is. Véges kiterjedésű. Viszont határtalan, a gömbfelületnek nincs széle, éle, sarka."
Világos, csak itt most a térről beszélünk, nem objektumokról.
"A tórusz (úszógumi vagy fánk alak) szintén egy folytonos, véges kiterjedésű, határtalan kétdimenziós tér. Viszont más a topológiája, mint a gömbnek."
Ugyanaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!