Igaz lenne, hogy a matematika egy túlértékelt terület, amire az emberek 90%-ának nincs szüksége?

Én úgy látom, kedves kérdező, hogy te már eldöntötted, hogy igazad van, és igazából csak azt szeretnéd, ha mi megerősítenénk.

Pedig a helyzet az, hogy amit mondtál, nem támasztottad alá semmivel, de tőlünk várod, hogy cáfoljuk meg. Ez nem így működik, hanem úgy, hogy ha azt mondod, hogy

"hogy mennyire tudsz gondolkodni, azt az határozza meg, hogy milyen IQ-t örökölsz. Ha magas IQ-d van, a matematika is jól fog menni, ha alacsony, gondjaid lesznek vele"

vagy, hogy

"a matematika nem olyan tantárgy, amit meg lehet tanulni"

akkor el kell mondanod azt is, hogy miért van ez így. Az, hogy te ezt így kinyilatkoztatod, nem teszi automatikusan igazzá. Tegyél mögé adatokat és bizonyítékokat, mert amíg ez nem történik meg, addig ez nem "cáfolat", hanem a legmegengedőbb esetben is a te agymenésed, semmit több.

Tehát kíváncsian várom, mire alapozod azokat a sejtéseket, amiket felsoroltál a kérdésedben.

Nem a matematikával magával van baj, hanem azzal hogy mekkora része kötelező tananyag. Érdekes dolog a másodfokú, harmadfokú egyenlet, meg a deriválás, meg a mátrixok, vektorok, csak rohadtul semmi hasznuk az átlagember számára és ehhez képest aránytalanul nehezek (lehet hogy Petőfi életrajza se hasznos a való életben, de ahhoz nem is izzadsz vért mert elég bemagolni pár nevet meg évszámot).

A matematika addig kellene hogy alapvető/kötelező legyen hogy szorzás, osztás, összeadás-kivonás, mértékegységek, esetleg alap geometria, aztán csókolom. Az összes többi csak szopatás. Jól bizonyítja, hogy amikor valaki megkérdezte anno hogy mi a konkrét haszna a gyakorlatban annak amit matematika címén tanítanak 5. osztálytól fölfelé, akkor arra nem választ kapott hanem szaktanárit...

...mert sajnos a tanár is buta volt.

De pl. az integrálszámítás egy az egyben be van építve a fejedbe, különben képtelen lennél bármit is megfogni.

Ha ezt a beépített és OTT LEVŐ tudást képes lennél használni az érettségin, akkor 5* lennél kapásból.

Idézem az elejét:

1. állítás: "a matematika gondolkodásra tanít"

Cáfolat: hogy mennyire tudsz gondolkodni, azt az határozza meg, hogy milyen IQ-t örökölsz. Ha magas IQ-d van, a matematika is jól fog menni, ha alacsony, gondjaid lesznek vele. De a matematika nem tanít semmilyen gondolkodásra.

Ez nem cáfolat, hanem alternatív állítás, egyik sincs bizonyítva. Ráadásul nem definiált fogalmakat használ, pl. mit nevezünk "gondolkodásnak".

Vannak bizonyos problémák, amik matematikai gondokodással válaszolhatók meg, mások pedig nem annyira. Pl. a "Csinál-e a Bayern München idegenben X-et?" nem tipikusan matematikai, bár tehetők statisztikai alapon valószínűségi jóslások. De mondjuk a "Vajon őszinte most, vagy csak a testemet akarja?" probléma megoldásában nem segít a matek. Vannak viszont olyan kérdések, amik matematikai szöveges feladatnak is tekinthetők, ez esetben maga a gondolkodás egyenlő a matematikával. Például egy könnyebb: mennyi a fogyasztása a légkondinak, ha a villanyóra 1/1000-es kWh-nként villan, és két villanás között 40s telik el? Vagy egy nehezebb: egy fekvő henger alakú föld alatti tartálynak ismert a max. térfogata, az átmérője és a benne lévő gázolaj szintje az aljától. Hány liter van benne (és mennyire tér ez el a nyilvántartástól avagy lopja-e a gázolajat az udvaros).

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, mint problémamegoldó gondolkodás, maga a matematika. Én úgy fogalmaznék, hogy a gondolkodásnak van egy részhalmaza, a matematikai gondolkodás, ami nagyban fejlődik, ha az ember felhasználja a korábban élt emberek által összegyűjtött tudást, amit jelen esetben matematikának nevezünk. A második példához pl. kell az árkusz tangens függvény, egyebek között. Amit amúgy nem kell megtanulni, nem is lehet, korábban függvénytáblában volt, most meg benne van a számológépben. (De a probléma megoldása nincs benne a gépben, ezzel cáfolnám is az 5. állítást, a matek lényege pont az, hogy ügyesen használjuk azokat az összefüggéseket, amik benne vannak a számológép mikrokódjában, nem az, hogy helyettesítsük a számológépet.)

A matematika, mint tantárgy, az más kérdés. Ha a testneveléshez hasonlítom, akkor vannak az ügyesek-erősek, akik mondjuk profi rúdugróvá fejlődnek, élvezettel csavarodnak a magasban, átmennek a léc felett, érzik a testnevelés tudományát. A botlábúaknak meg megtanítjuk, hogy hogyan kell fogni a rudat, szaladni vele, erre megkapják a kettest, aztán jót röhögünk rajtuk, ahogy bénán próbálnak a magasba lendülni. Az ő mozgásfejlődésük szempontjából ez a testnevelésoktatás szinte teljesen hasznontalan, minden szólam ellenére. Nekik az lenne a jó, amit képesek lennének élvezettel csinálni, mondjuk zenére ugrálni a trambulinon, vidáman égetve a zsírt :)

A kompetenciamérés matematika blokkja nagyon jól mutatja, hogy a középiskolások 2/3 vagy 3/4 része tudásban sokkal lejjebb van, nem való a kezébe a magasugrórúd. Amíg a fordított arányosság (lásd első példám) gondot okoz, addig nem lenne szabad tovább menni: nekik akkor fejlődik a gondolkodásuk, ha azok a szinten tanulják a matekot, ahol vannak. És ha azon a szinten tanulják, és tényleg fejlődnek a képességeik, akkor a matek élvezetes is :) Láttam már olyant, hogy a "gyógymatekos" csoport egész nap a matekórát várta, szóval lehet ezt jól is csinálni, bár mondjuk az egy fizetős magániskolában volt, ahol a tanárnak nem kellett aggódni, hogy jön a tanfelügyelő és lepontozza a portfólióját, mert nem a kerettanterv szerint halad.

Rosszul tanítjuk, és sok benne a fölösleges. De banki matekra (kamatszámítás, gimiben valószínűség, kockázat is) nagy szükség lenne. Jelenérték, hitelcsapda. Alap statisztika, mert azzal is lehet hülyíteni a népet. Információelmélet - de nem a bitek, hanem a Nayes-tétel.

A másik pedig hogy egy problémát hogyan fordítunk le a matematika nyelvére. Paprikás csirkét főztem, hány kcal egy adag? Hány kcal 463 g, ha annyit ettem? Ehhez elég a négy alapművelet, de hogy kell alkalmazni őket?

Ez tényleg a 4 alapművelet+a százalékszámítás, és sok-sok alkalmazás illusztráció gyanánt, meg a gyakorlati haszon miatt.

#38: Gondolatmeneted alapján az idegen nyelvek sem tanulhatók: [link]

Tehát akkor idegen nyelveket sem lehet tanulni, vagy az érvelésed hibás? Melyik lesz?