Mekkora a galaxisunk mérete a világegyetemhez képest?
Van két galaxis. Megállapítják (nem tudom hogy, talán a jelenlegi fényükből), hogy a két galaxisnak hol kéne lennie, azaz milyen távol kéne lenniük egymástól. Nyilván ez a távolság megmarad, kivéve ha valami gyorsítja az egyiket. Aztán megállapítják a jelenlegi távolságot a két galaxis között. De ezt már valahogy máshogy. Ugyanezt megcsinálják minél távolibb galaxisokkal is. Látják, hogy egyre nagyobb a távolodás. Eddig csak 28 milliárd fényévre láttak el, távolabb nem. A 94 milliárd már bonyolult differenciálegyenletek számolásával jött ki.
De lehet hogy tévedek, és ez esetben tényleg sokkal nagyobb a jelenleginél. Valójában tényleg nem számít, nem sokat vizet zavar az életemben. Felőlem lehet akár 2 billió fényév is, tök mindegy. Viszont akkor sem annyival nagyobb a világegyetem a galaxisunknál, mint a galaxisunk a földünknél. És ez egy számomra érdekes dolog.
válasza:"Megállapítják, hogy a két galaxisnak hol kéne lennie"
ilyen nincs, csak a múltat látjuk, a többire következtetünk.
"azaz milyen távol kéne lenniük egymástól."
ilyen nincs, mert csak a múltjukat láttuk, különböző időben.
"Nyilván ez a távolság megmarad, kivéve ha valami gyorsítja az egyiket."
és az univerzum tágul és a galaxisok ettől függetlenül mozoghatnak is.
"Eddig csak 28 milliárd fényévre láttak el"
vagyis 28 milliárd éve indult el a fény. Vagy 13milliárd? de akkor volt a nagy bumm. :)
"A 94 milliárd már bonyolult differenciálegyenletek számolásával jött ki."
aha :)
azt valahogy tudják, hogy mikor mennyit tágult az univerzum, és volt, amikor fénysebességnél gyorsabban. Így kijöhet a 94 is :)
én se sokat értek belőle, de a legnagyobb baj, hogy a gyakorin kérdezed ezeket.
Többet ér edzeni.
buék
válasza:dávid gyula előadásai a youtube-on.
de szilveszterkor?
edzél :)
válasza:Ha a világegyetemet egy általános modellként kezeljük, mint egy kör/gömb, nagyobb dimenziókban pedig ezek megfelelőik, és az a kérdés, hogy hány galaxist tudunk "egymás mellé rakni", akkor egyszerűen tényleg csak az a válasz, hogy elosztunk két számot, és ha elfogadjuk az általad említett arányokat, akkor tényleg annyi.
Ezzel a modellel csak annyi a probléma, hogy nem biztos, hogy gömb alakú, hanem mondjuk ellipszoid, és akkor már az sem mindegy, hogy melyik egyenes mentén akarjuk pakolászni a galaxisokat. Ráadásul a világegyetem folyamatosan tágul, így ez a viszonyszám folyamatosan változik, akárhogyan is számolnánk. A többiek négyzetes/köbös megnyilvánulása akkor lenne helytálló, hogyha az lett volna a kérdés, hogy egy baromi nagy körlapra/gömbbe hány ugyancsak körnek/gömbnek vett Tejútrendszer pakolászható.
válasza:Boldog újévet kérdező!
Valaki ajánlotta neked, Dávid Gyula előadásait. Nagyon jól tette. :D Megspórolom neked a keresgélést. Ime:
https://www.youtube.com/playlist?list=PL50C9C5AB0104A6CF
Ez húsz előadás. :DD Ha tényleg érdekel a kozmológia, akkor bírni fogod cérnával... :)
dellfil
Ez 20 előadás, és 1 db is két óra. Ez összesen 40 óra. Én komolyan végig fogom nézni őket, de csak akkor, ha tényleg megkapom a választ a kérdésemre.
Tehát az új kérdés. Ebből a 40 órás előadássorozatból tényleg meg fogom kapni a kérdésemre a választ?
válasza:tudod mit, igazad van.
De nagyon be vagy kockulva.
Ha meg akarnám mérni, milyen messze van tőlünk egy közeli csillag úgy, hogy elmegyek oda közel fénysebességgel és vissza, akkor melyik időt használnám a távolság kiszámításához? Az űrhajón levőt, vagy a földi órát, mert nem ugyanannyit fog mutatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!