A galaxisunk születése óta kb hányat fordult saját tengelye körül? Mennyit fog még fordulni a "haláláig"?

Erre azért nehéz válaszolni, mert nem egységes a keringési idő a galaxisban. A központjához közelebbi égitestek nyilván gyorsabban keringenek mint a távolabb lévők. a Nap távolságában ez az idő kb. 220 millió év, de belátható hogy a közelebbi csillagoké ennél lényegesen rövidebb.

A koráról annyit hogy nagyon hamar az ősrobbanás után kialakultak az első olyan csillagok, amik a galaxisunk csillagai azóta is, így nagyjából egyidős lehet magával az univerzummal :

[link]

EZ egy egész jó írás, olvasd el ...

maci

Ez nagyon egyszerű, ugyanis a spirált alkotó csillagoknak van egy speciális mozgása. Történetesen nem maguk a csillagok mozognak spirálkarokként! Ha nézed a spirálkarokat akkor el tudsz képzelni egy görbe vonalat, sávot, amit a legnagyobb sűrűsödés jelöl ki a karokban. Nos ez a sűrűsödés maga, az mozog!, Azaz a tömörülése változik a csillagoknak időről időre. Tehát azok a csillagok, amik most a spirálkarokban sűrűsödnek, majd idővel ritkulni fognak, és így gyakorlatilag mintegy hullámként ez a sűrűsödés vonul végig az égitestek millióin. Ez azt a jelenséget váltja ki, hogy azok a csillagok amik jelenleg pl a Perseus ágat alkotják, nem mindig voltak a Perseus ág csillagai, és bizony lesz, hogy az Orion ágba fognak tartozni, és viszont.

maci

az IC 1101 jelű elliptikus galaxis a legnagyobb a jelenleg ismertek közül. Az átmérője 5-6 millió fényév (a Tejútrendszer átmérője nagyjából 100 ezer fényév...) Persze léteznek nálunk jóval kisebbek is, a miénk teljesen átlagos méretű.

maci

"Tehát akkor jól sejtettem, hogy tulajdonképpen ez sem spirálgalaxis, csak pármillió évig néz így ki, aztán kicsit összemosódik, aztán megint kialakul periódikusan."

nem egészen, folyamatosan spirálgalaxis, csak az adott spirálkart alkotó csillagok változnak. Olyasmi, mint a hanghullám a levegőben, ahol egy adott pillanatban periodikusan sűrűsödések és ritkulások vannak, egy kicsivel később ezek a sűrűsödések elmozdulnak, míg maguk a részecskék nem mozognak együtt a sűrűsödéssel.

Na ilyen a spirálkar is, a galaxis anyagának a sűrűsödése, ami a környező csillagokat magához vonzza, illetve viszonylag sok nagy tömegű kék csillag jön itt létre az összesűrűsödő anyagok miatt, amik aztán nagy tömegük miatt gyorsan elhasználják az anyagukat, és kihunynak. a keletkező kisebb tömegű vörös csillagok viszont jóval tovább bírják, ezért ők még akkor is égnek, amikor a spirálkar sűrűséghulláma továbbvonul. Így aztán a spirálkar hullámfrontja mögött sok fényes, kék csillag van, amit spirálkarként látunk, a közöttük lévő csillagok pedig haloványak.