Hintamanőverekkel újból és újból növelhető az űrhajó sebessége minimális energia felhasználásával?
válasza: válasza:"Még mindig nem érted. A kulcsszó a tömeg. Óriási különbség hogy egy x tömegű űrhajót gyorsítasz vagy egy többször akkora tömegű űrállomást.
Ha növeled a tömeget, több energia kell a gyorsításához."
Te nem érted :)
Való igaz, hogy több energia szükséges egy nagyobb tömegű objektum gyorsításához, mint egy kisebbéhez. De ha a gravitációs hintamanővert veszed "hajtóanyagként", akkor tökéletesen mindegy, hogy egy fűszálat, vagy egy űrállomást akarsz gyorsítani; mindkettő ugyanannyi idő alatt, ugyanakkora sebességre gyorsítható azonos tömegű égistest melletti azonos pályát követve.
A gravitációs hintamanőver során szerzett gyorsulás a hintamanőver alapjául szolgáló bolygó(k) sebességét csökkenti (hatás-ellenhatás). Tehát amekkora mozgási energiára teszel szert az adott bolygót használva gyorsítóként, ugyanakkora mennyiségű mozgási energia távozik a bolygó lokális rendszeréből. Vagyis minden ilyen hintamanőver alkalmával megcsapolod a bolygó mozgási energiáját, ergo mozgási energiát lopsz az adott bolygótól.
Ennek két következménye van: egyrészt a hintamanővert teljesen mindegy, hogy mekkora tömegű objektummal (egyszemélyes űrkabinnal, vagy egy komplett űrállomással) viszed véghez, a gyorsulás, ill. sebességnövekedés ugyanakkora lesz, csak ugye a nagyobb tömegű objektum nagyobb mozgási energiára tesz szert, többet lop a bolygótól (pontosan ugyanaz miatt, ami miatt két, eltérő tömegű tárgy a szabadesése során is azonos sebességnövekedést szenved el a felszínbe történő becsapódásig). Másrészt minden ilyen hintamanőver alkalmával csökken az adott bolygó sebessége, ezáltal közelebb kerül a Naphoz is. Minél nagyobb a gyorsítandó tömeg, annál jelentősebbé válik a bolygó keringési sugarának csökkenése. Ennek néhányezer, vagy néhánymillió hintamanőver esetén még nincs jelentősége, de ha tömegesen akarnánk netán használni, azzal évezredek alatt olyan mennyiségű mozgási energiát lophatunk az adott bolygótól, amely már komolyan befolyásolhatja a a bolygó, és így a Naprendszer stabilitását is. Tehát valóban csak átmeneti megoldásként lenne alkalmas ez a módszer, így a menetrend szerint hintamanőverező űrhajók, űrállomások rendszere kizárható a képletből.
(Tudom, most ez úgy hangzik, mintha 20 hintamanőverrel a Jupitert a Napba lehetne lökni - koránt sincs így -, de ha Watt bácsinak valaki azt mondja az elsőként frissen beüzemelt gőzgép-prototípusa mellett állva, hogy az évezred végére komoly mértékben meg fognak csappanni a Föld szénkészletei, tuti hogy képenröhögi az illetőt.)
Amúgy kicsi tömegű űrhajóval nincs is értelme a hintamanővernek. ez csak nagy tömegek esetén jelentős.
senki se tiltja meg hogy ne menjen valaki hintamanőver nélkül az űrben s ne égesse el ingét gatyáját dacból.
de ha csak 10 űrállomás kering menetrendszerűen - akár 10 évente jön megy csak, akkor elgondolkozik az űrturista hogy mindenképp ráköltsön e vagyonokat a hagyományos módra netán sok sok évig tartson az űrutazás, vagy inkább úgy tervezze az életét hogy gazdaságosan utazzon.
Persze ebben a menni akarok a Marsra most azonnal világban ez sokaknak már nem fér bele.
Én azért adófizetőként sem nem őrülnék ha elköltik a pénzemet drágán előállított s felvitt rakéta-hajtóanyagra, miközben ott van az energia fent, csak ésszerűen kell megtervezni az egészet.
Ez a random bolygó se igazán stimmel, ezer évekre előre ki lehet számolni mikor melyik bolygó hol lesz, nemhogy 10 meg száz évekre...
Persze ha Sztálin vagyok s 5 000 000 Ft-ot nyerek emberéletenként aranybányászatból, s annyi oroszom van mint a nyű akkor valóban nem kell hintamanőverrel vacakolni, lesz elég hajtóanyag is és rakéta is.
válasza:Az attól függ hogy mikor indulok...
nyilván olyan időpontkor indulnék mikor a bolygók megfelelően állnak. De ha már fent van az űrállomás akkor bármelyik bolygó körül parkolópályán maradhat a kieső részekben. A belső bolygók keringési ideje nagyjából egy év azt ki is lehet várni. Ugyanakkor a nap köré is pályára lehet állni ha nincs jobb.
De keresek mindjárt valami jó pályácskát hogy konkrétabb legyek.
Pl. egy teljes kör részletesebben úgy nézhetne ki, hogy a Vénusz mellett elhaladva az űrhajó a Vénusz keringési idejével megegyező, de annak pályasíkjához képest ferde pályára áll a Nap körül. Amikor egy fél vénuszi év múlva az űreszköz ismét találkozik a bolygóval, az előbbi egy gravitációs hintamanőverrel a Vénusz keringési idejével ismét egyező, de ezúttal elliptikus pályára állítja magát központi csillagunk körül. Fél vénuszi év elteltével egy újabb találkozás és egy újabb hintamanőver után ismét ferde körpályára áll át az űrhajó. A következő randevúnál (ismét fél vénuszi év elteltével) a Föld ideális pozícióba kerül a „váltáshoz”, így egy hintamanőverrel ezúttal a Föld felé irányítja útját az űrhajó.
A Földet megközelítve aztán egy hintamanőverrel a Földdel azonos periódusidejű, ferde Nap körüli pályára áll az űrhajó, amit hat hónap múlva egy újabb hasonló manőver követ, amely visszairányítja az űreszközt a Vénusz felé, majd az egész kezdődik elölről
Ideális állás esetén pedig bevonható a Mars is hasonlóan. De elég csak két űrhajó s ha nem ideális akkor egy átszállás a Marstól a Vénusz s mindez minimális energiával. Az tévedés hogy a manőverezéshez sok energia kell, sokkal kevesebb kell mint a gyorsításhoz vagy a lassításhoz.
És ha annyira aggódunk az elvett energia miatt, akkor fékezésre is használjuk a hintamanővert s számoljuk mi hányszor volt mekkora tömeggel. S ez a gond is megoldódott s máris lehet akárhány űrhajó. Ezt rakétával aligha lehetne megcsinálni. Ráadásul a naprendszerből se fogjuk elhuzzni a belünket fénysebességgel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!