Mitől lesz valaki homoszexuális?

nem már-már istenként imádott megváltó, hanem szó szerint valóságos Istenként imádott megváltó hatására. Jézus ugyanis Isten Fiaként maga is Isten, mindenható.

Miért akarom, hogy mások megtérjenek? Mert hiszek Jézusban, mint Isten Fiában, megtapasztaltam a szabadítását, szeretetét, megbocsátását, azt hogy előtte rossz volt az életem nélküle, most pedig jó vele. Mert azt parancsolta, hogy tegyünk tanyítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek a nevében. Tapasztalom, hogy jó ez az élet, szabad vagyok, és azt szeretném, hogy más is megtapasztalja ezt az örömöt, Isten szeretetét, megbocsátását, és mert engedelmeskedni akarok Isten parancsának, hogy vigyük el az örömhírt mindenkinek.

Ettől persze én akarhatom, ha te nem akarod, nem fog menni. Isten tiszteletben tartja az akaratszabadságodat: szabadon választhatod a megtérést és az örök életet, vagy utasíthatod el Istent, és választhatod helyette az örök halált, a kárhozatot.

Rendben van. A megtérés előtt rosszul érezted magad. A megtérés után meg jól. Ezért ajánlod a megtérést. Azoknak is, akik jól érzik magukat nélküle. Mert ha Te rosszul érezted magad, elképzelhetetlen, hogy másnak jó legyen.

Nos én nem szenvedek a homoszexualitástól. Örök élet pedig nem létezik olyan értelemben, ahogyan azt a keresztények elképzelik. Ugyanolyan ellentmondáshoz vezet, mint amiket felsoroltam.:) Önmagában nevetséges, hogy van egy ilyen Mennyországnak nevezett "hely", ahol örökké röpködnek keresztény emberek lelkei örök boldogságban és szeretetben. De hogy mivel ütik el az örökké tartó időt, azt el nem tudom képzelni. A muszlim mennyországban legalább 1000 vagy mennyi szűz várja a férfiakat (persze arra nincs magyarázat, hogy hogyan kerültek oda:D)

Választ meg arra, hogy miért jó, ha mindenki "megtérül" továbbra sem kaptam, csak egy ilyen önmagában igaz maszlagot. Mintha Hitlert megkérdeznénk, hogy miért jó a nemzetszocializmus, és azt felelné: mert nemzeti és szocialista.

Az neked jó, ha megtérsz, mert így örök életed lesz és nem kárhozol el, ez a válasz.

Az örök élet pedig arról szól, hogy Isten újjáteremti a Földet, megújul annak termőereje, őt fogjuk örökké imádni és dicsőíteni, új, dicsőséges és romolhatatlan testet kapunk. Minthogy az értelmes és célravezető, élvezetes munka eredetileg is benne volt isten üdvtervében, ott is lesz földünk, amit művelhetünk, de nem töviset és bogáncsot terem, és nem fáradságos és verejtékes, hiábavaló munkával esszük kenyerünket, hanem ez egy csodálatos megtapasztalás lesz, a megújult természet termőerejének megtapasztalása. Egymással barátságban és szeretetben fogunk élni. Isten köztünk lesz. Sátán nem lesz többé köztünk, hanem a kénköves tóban lesz, nem lesz kísértés, bűn és gonoszság. Nem lesz könny és fájdalom. A barátságnak és a szeretetnek olyan mély megtapasztalása lesz ott, ami ezen a Földön elképzelhetetlen.

Ami a szüzeket illeti, nos: keresztény körökben gyakran festik le úgy a mennyországot, ahogy te is, testetlen lényként való röpdösésként, egy dögunalmas helyként ábrázolják. Őszintén szólva nem túl felvillanyozó ez a kép, de hála Istennek nem is igaz.

Most egy olyan dologról írok, ami valószínűleg ellentétben áll a keresztény testvéreim hitének többségével, de azért érdemes végiggondolni, különösen, hogy a téma a nemiséggel igen szorosan kapcsolatos:

- első pont: Isten az embernek nemet adott. Vagy férfi, vagy nő. És ez nem a bűn eredménye, hanem Isten csodálatos terve. A szex is az. És az sem a "fügefaleveles-bűnbeesős" sztori következménye, hanem Isten már jóval előtte odateremtette a nemi szerveket, ahová kellett, azzal a céllal, hogy szaporodjanak, sokasodjanak, és igen, azzal a céllal, hogy szeretkezzenek és azt bizony élvezzék, hogy ez örömforrás legyen. Ennek pedig biza semmi köze a bűnbeeséshez.

- második pont: Isten angyalai többször is megjelentek a Földön. Ezeket az angyalokat a Biblia nem semleges nemű, eunuch jellegű teremtményeknek írja le, hanem egyértelműen kijelenti róluk, hogy férfiak.

- harmadik pont: ezek az angyalok olyannyira férfiak voltak, hogy megtetszettek nekik az emberek lányai, feleséget vettek maguknak, és ebből emberek születtek, óriások, így írja az Ige. Tehát volt mivel gyermeket nemzeniük, és azt biza tudták is használni, meg is tették.

- negyedik pont: Jézus atyja Isten, aki egy férfiisten és gyermeket nemzett, tőle fogant Mária. A "hogyan" kérdése misztikum, de Istent, mint potenciával rendelkező férfiistent, Atyát mutatja be az Ige.

- ötödik pont: Jézus sem egy nem nélküli lény volt, hanem férfi. Körül is metélték nyolcadik napon, megvolt tehát neki is a nemzőszerve. Amikor feltámadt, valós testben támadt fel, megevett a tanítványok szeme láttára egy halat, bizonyítván, hogy nem egy szellem, hanem hús-vér teste van. A szegek helyét is megmutatta Tamásnak. Semmi okunk azt feltételezni, hogy fogai és emésztőszervei feltámadtak a halálból, de a nemzőszerve valahol szublimálódott és leszáradván leesett. Elnézést, ha Istenkáromlásnak hangzik, csak szeretném érzékeltetni a nem nélküli Jézus elképzelés abszurditását, tarthatatlanságát. Férfitestben halt meg, és nemzésre alkalmas férfitestben támadt fel.

Következtetés: Isten pedig csak azt törli el, amit nem ő teremtett, ami a bűneset miatt megromlott. A péniszt okkal teremtette, Jézusnak is volt, van és lesz. Hiábavaló céltalanságokat Isten meg nem teremt. Miután az Igéből levezettük, hogy a nemiség isten ajándéka, a szex is az, Isten, mint Atya és mint Fiú, nemiséggel, potenciával rendelkező férfiisten, és a mennyországban is megvan mindegyik testrésze, okkal feltételezhetjük, hogy nem tervezi azt, hogy megfosszon minket attól a csodás ajándéktól, hogy férfitestben megtapasztalhassuk a szerelmet a mennyországban is, természetesen a női testtel való egyesülésben.

Gyakran hangoztatott ellenérv: a mennyországban nem házasodnak és nem is mennek férjhez.

Lehetséges cáfolat: bár ez így van leírva, ebből még nem következik az, hogy nem lesz nemiség és szerelem és mondjuk ki szex, hanem csak az, hogy az nem az általunk ismert házasodási kötelék polgári és egyházjogi keretein belül fog megvalósulni.

Saját következtetésem: én a mennyországot úgy képzelem el, hogy férfitestben élve részesem lehet a szexuális élet örömeiben is a női nemmel való egyesülésben. És ez nem isd áll olyan távol a muszlimok elképzelésétől, bár hozzáteszem, tudom, hogy a "hagyományos" tanítás a szex nélküli és nemiség nélküli változatot nyomja. Aki akar, és akit ez a változat villanyoz fel, hát higyjen ebben, én az előbbiben tudok hinni.

Egyébiránt meg: amit szem nem látott, fül nem hallott, ember el sem tud képzelni, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.

Ha Isten olyan hatalmas fantáziával rendelkezett, amit még a megromlott teremtésen keresztül is érzékelhetünk, van okunk feltételezni, hogy az izgalom, a fantázia, a változatosság, az egyediség az újjáteremtésben is meg fog jelenni, immáron a romolhatatlan, eredeti tervnek megfelelő változatban.

Azt hiszem, az unalom, a szűkre szabott korlátozás a mi emberi kreálmányunk, és a mi hibánk, ha Istent is ilyennek akarjuk látni. Egy példa: nézz meg egy unalmas szántóföldet, végig egyforma sorokkal, ugyanazzal a takarmánynövénnyel. Majd menj ki a természetbe, és nézz meg egy lehetőleg még érintetlen erdőt, vagy vadvirágos rétet. Melyik az izgalmasabb, a változatosabb? Melyik az ember kreálmánya, és melyik az, amelyik Isten fantáziadús teremtői képességét kiábrázolja?

Hát valahogy így van ez a mi unalmas, egyenreszabott, hamis Isten és szexmentes, steril mennyországképünkkel, szemben azzal a mindent felülmúló, csodálatos, izgalmas, és szexet (is) vélhetően tartalmazó mennyországgal, amit Isten tartogat számunkra.

Visszatért a "féljen isten mit gondolok ròla..." és ím a slusszpoén:

Nrm vagyok homoszexuàlis. Nő vagyok aki a férfiakhoz vondòdik, DE nem bírja szò nélkül hagyni az ilyen "mentsük meg őket trallala" bejegyzéseket.

Isten foglalkozzon azzal h ne legyenek katasztròfàk, mi emberek meg h boldogan èljünk. /mindenki ùgy boldogan ahogy ő érzi;)/

Nekem sántít mindenképpen ez a Mennyország... Hogy Isten összegyűjtögeti azokat, akik jól sikerültek, aztán eltöröl mindent és próbálkozik megint valami tökéleteset alkotni, ami ezúttal már tényleg tökéletes lesz.. Mint a politikusok...:D "Oké, ezt a világot elbaltáztam mert elég sok bűn lett benne, de majd a következő jobb lesz, ígérem":D

"Igaz, hogy mindenható vagyok, de nem sikerült olyanná teremtenem ezt a világot, amilyenre szerettem volna, mert elég sok köcsög lett benne... na majd legközelebb"

Nem tudom, lehet-e érteni, mi a problémám ezzel a hiedelemvilággal... ellentmondásos. Egyszer azt állítod, hogy Isten mindenható, máskor meg hogy mégsem minden úgy sikerül, ahogy neki tetszik. Most melyik igaz?

Aztán egyszer azzal érvelsz, hogy Isten azért teremtett nekem farkat, hogy gyermekeket nemzzek vele egy nő közreműködésével - tehát kötelességem erre használni...

Máskor meg azt írod, hogy a Mennyországban sem fogok unatkozni, és ott is lehet nőkkel cicerélni. Gondolom a mennyországban nem nagyon születnek gyerekek, mert oda csak azok kerülhetnek be, akik megérdemelték. Ezek szerint nem gyereknemzési célra fogom használni a bránerem, amire Isten teremtette.:D Ez a sokadik ellentmondás. DE tegyük fel, hogy csinálok gyereket a Mennyországban. Mi van, hogyha melegre sikerül? (Hisz említetted, hogy ez egy bűn, ami valamely sokadik felmenőről ragad rá a szerencsétlen áldozatra..) A bűnös üknagypapi már a pokolban rohad a sátánnal (vagy a kénköves tóban, vagy mittudomén hol a fenében:D) de a bűne áthagyományozódik az én kisfiamra aki már beleszületik a mennyországba. az nagy gáz lenne, mert Isten tervezhetné újra megint az egész kócerájt:D

No de nézzünk egy másik kérdést.. 8-10 évesen már tudtam, hogy a fiúk érdekelnek, hiszen volt merevedésem jóféle férfi egyedek láttán. Ha akkor elütött volna egy busz, automatikusan a pokolba kerültem volna jakuzzizni a Sátánnal? Úgy, hogy esélyem sem volt megérteni, hogy ez egy bűn és megtérni ebből? Nevetséges.:)

Én azt mondom, hogy nem bűn. Szerintem Isten nem olyan gyökér, mint ahogy te itt felvázolod nekem. Mint ahogy a keresztények és más vallások hívői felvázolják. Én nem olyan Istenben hiszek, aki nem tud egy világot olyanná tenni, amilyenné akar. Aki a saját teremtményei némelyikére köpköd, hogy így bűnös, úgy bűnös... Az az Isten, akiben én hiszek, egy ténylegesen mindenható akarat. Egy személytelen, nemtelen, szótlan, se nem jó, se nem rossz, se nem élő, se nem halott erő. A világmindenség maga. Nincs (értsd nem létezik) olyan dolog, ami vele nem egyeztethető össze. És nincs szüksége Jézusra, meg bibliára, meg papokra, hogy akarata érvényesüljön. Nincs szüksége hívőkre sem. Nincs szüksége imádatra. Semmire nincs szüksége, mindene megvan, mert ő minden. (Amire szüksége volt, azt már megteremtette)

De ha mégsem ilyen lenne az Isten, hanem az, akit te felvázoltál, akit a különféle vallások és egyházak papjai felvázoltak... akkor régen rossz. akkor ez nem egy tökéletes entitás, hanem egy olyan "isten" aki hibázott. aki még egy saját magának megfelelő világot sem volt képes megteremteni, és papokon, parancsolatokon keresztül egy jobb "élet" ígéretével kell kecsegtetnie a "bűnösöket" annak érdekében, hogy valamennyire javítson az elrontott világán. Ha ilyen az Isten, akkor nem érdemli meg, hogy mindenhatónak nevezzem, vagy hogy megfeleljek neki. És nem vágyom a társaságára sem az örök élet mennyországában.

De szerencsére tudom, hogy nem neked van igazad, hanem nekem. Tudom azt is, hogy Te épp ellenkezőleg gondolod. És azt is tudom, hogy ez a világnézeti különbség kettőnk közül csak téged zavar.:)

Én úgy értettem meg a Szentírásalapján, hogy:

- Isten mindenható

- Minden, amit eredetileg alkotott, jó és tökéletes volt

- Egyben viszont szabad akaratot is adott

- a szabad akarat viszont lehetetlen, ha nincs is lehetőségem a rosszat választani. Akkor, bármit választanék, mindig csak a jót választanám, bárhová fordulnék, mindig Istennél kötnék ki, akkor sem hagyhatnám el őt, ha akarnám. Isten fontosnak tartotta, hogy teremtményei ne automata imádóbábuk legyenek, hanem olyanok, akik őszintén, tiszta szívből, szabad akaratból imádják és szeretik őt.

- Sátán is eredetileg jó volt. Mégis arra használta a szabad akaratát, hogy a rosszat válassza. Fellázadt Isten ellen. Az embert is a bűnbe rántotta csábításával.

- Jézus legyőzte őt. Ha Jézust választjuk, szabadok lehetünk a bűntől és a Sátántól.

- A mennyországba bekerülve már tökéletesek leszünk, hiszen, akik itt ezen a földön megtértek, azok szellemi értelemben újjászülettek, romolhatatlan magból születtek, Isten fiaivá lettek, ő újjáteremtette őket. Szellemileg tiszta teremtményekként egy bűn által megromlott testben élünk tovább, de odaát egy tökéletes testet kapunk, megdicsőültet és romolhatatlant.

Következtetések:

- Isten nem rontott el semmit, a Sátán rontotta el, Isten pedig helyre fogja állítani. Nekünk szabad akaratunk van, döntést hozni, kinek az oldalára állunk.

- Mivel keresztényekként Isten az Atyánk, romolhatatlan magból származó szellemünknek romolhatatlan testet fog adni, a bűnös örökséget pedig Jézus eltörölte halálával. Tehát, ha igaz a feltevésem, miszerint lesz szex és abból gyerek is születhet, annak semmi köze nem lesz az esetlegesen pokolban szenvedő dédapához, mivel, mint írtam, Isten az Atyánk, mert, aki Jézusban hisz, annak Isten hatalmat adott rá, hogy az Ő fiává legyen (nők értsék úgy: az ő gyermekévé)

Íme néhány válasz az általad felvetett kérdésekre.

Emlékeztetőül:

Tény, hogy szabad vagyok egy olyan dologtól, amin emberileg képtelen voltam változtatni.

És ezen nem lehet csak úgy túllépni.

Két választ tudok elképzelni:

- Azt mondod, nincs Isten, de mégis lehet rajta változtatni. Ezzel kihúzod magad alól a széket, mert akkor nincs mivel igazolnod, hogy mégis miért maradsz homoszexuális.

- Vagy el kell ismerned Isten létezését, hiszen eddig fenntartottad azt a tényt ( én is ebben hiszek): nem lehet rajta emberileg változtatni. Valaki mégis megváltoztatott. Akkor ki volt az?

Mindkét eset sarkallhatna a homoszexuális viselkedés abbahagyására, hiszen van egy létező emberpéldány (több is egyébként) akinek az életében ez a változás megtörtént.

Hogy ezt nem teszed, ezzel viszont arról teszel tanúbizonyságot, hogy szabad akaratból maradsz meg ebben ez egyébként nem szabad akaratból választott életmódban. És szabad akaratból nem hiszel Istenben, hiszen kaptál tőle egy olyan jelet, egy homoszexualitásból megtért ember személyében, ami alapján már legalábbis elgondolkozhatnál azon, hogy kell, hogy legyen egy Szellemi lény, azaz Isten, aki ezt a csodát tette.

Az a válasz meg, hogy letagadod, hogy megváltoztam, megintcsak arról tesz bizonyságot, hogy azért nem hiszel nekem, mert nem akarsz hinni. Hiszen, ha akarnád, végiggondolhatnád, hogy nincs igazán olyan lehetséges motiváció, ami arra sarkallna valakit, hogy bizonyságot tegyen róla, hogy homoszexuális volt, de Jézus segítségével heteroszexuális lett, ami hazugságon alapulna. Nincs ép ésszel felfogható ok arra, miért találnék ki ilyen hazugságot, ha

1: nem is lettem volna homoszexuális, csak én találnám ki. Miért tenne ilyet egy heteró, aki Jézusban hisz, aki az Igazság, és gyűlöli a bűnt, a hazugságot?

2. nem is váltotam volna meg, a fenti kérdés ugyanaz, akkor meg miért hirdetném annyira Jézus győzelmét, ha még rajtam sem segített volna.

Néhány lehetséges gondolatmenet, segítségül azoknak, akikben van jószándék, legalább annyi, hogy ha lenne okuk rá, akkor bizony hinnének. Ez a bizonyságtétel egy lehetséges ok.

Mint ahogy az is igaz, hogy ha szívedben szilárdan eltökélted, hogy nem vagy hajlandó hinni Istenben, és nem vagy hajlandó hinni ebben a bizonyságtételben sem, és nem vagy hajlandó megtérni, bármi történjék is, akkor nem fogsz. De ez a te választásod, azért van így, mert te így akarod. Isten meg tiszteletben tartja a szabad akaratot.