Bűn a megcsalás, szerető tartása?

A helyzet az hogy én korábban borzalmasan elítéltem, most viszont belekerültem egy helyzetbe, ahol talán ez lenne a legkevésbé rossz választás. Legkevésbé rossz, nem pedig jó ... Van egy 3 éves kapcsolatom. Nagyon szeretem a páromat, tényleg! Az első év nagyon zűrös volt, sokáig átvert és megjátszotta magát nekem, meg is csalt, többször szakítottunk, majd miután átvészeltük, teljes mértékben megvagyok róla győződve, 100%ig biztos vagyok benne hogy semmi "rosszat" nem tett azóta. Akkor több vitánk is volt erről és úgy láttam még akkor is hogy nagyon megviselte, ennek hatására gondolom megváltozott.

Most már 2 éve minden rendben van. Halál komolyan mondom hogy nem tudnék egyetlen egy olyan dolgot sem mondani amivel úgy nagy gondom lenne. Apróságok persze vannak, de semmi bosszantó. Viszont én még is hiányt érzek.

Van egy lány akit már évek óta ismerek, nagyon ritkán találkozunk mert messze lakik. Nagyon izzik köztünk a levegő. Többször is majdnem megtörtént ez-az de aztán valami miatt sosem. Aztán ugye lett barátnőm, de vele közbe is voltak forró beszélgetések. Semmi több viszont és nem is akartam semmi többet. Viszont nagyon beindít ez a csaj.

A helyzet hogy a napokban egyre inkább csak azon kattogok hogy fiatal vagyok, annyira vágyom erre a szexistennőre, nagy hülyeség lenne elszalajtani. Másfelől pedig van egy párom akit nagyon szeretek (nem hazudok magamnak, tényleg így van), egyszerűen csak kell ez az izgalom amit egy kapcsolatban nem tudok megkapni. Egyszerűen nincs tökéletes kapcsolat.

Nagyon komoly örlődési folyamat. Hogy most ez rossz, vagy mit kéne tennem, az egyik lánnyal csak szexelni akarok, a másikat viszont szeretem, eljutottam oda hogy a megcsalás nem is olyan rossz. Vannak könyvek amik azt taglalják hogy kifejezetten jó hatásai is vannak bizonyos helyzetekben. Rendben! Aztán meg az hogy a megcsalás nem biztos hogy rossz, de mi van a hazugságokkal, az átveréssel. Mondjam el neki? Mikor engem megcsalt borzalmasan fájt és akkor is talán a megjátszás, a képmutatás, nem is az hogy egy másik férfival volt. Jobb lett volna ha nem mondja el. Akkor talán a hazugságon is túl vagyok. Mi van a bűntudattal? Azt már sehogy nem tudom megmagyarázni hogy letudom a gyűrni.

Több gondolatot is olvastam szeretőktől, sokat olvastam utána az egésznek. Én egyébként sosem gondoltam hogy monogám kapcsolatokra vagyunk "tervezve". Az evolúció azt diktálja hogy szaporodjunk, ehhez férfiként minél több nőt kell teherbe ejteni, ergo több partner. Ez ősi ösztön. Félre értés ne essék nem kifogásokat akarok keresni és én is jobban örülnék ha más lenne a helyzet de sajna nem. Ha kidobom a párom, nem lesz jó se nekem se neki. Ha nem fekszem le a lánnyal, nem lesz jó se nekem, se neki. Ha megcsalom, jó lesz mindkettőjüknek, legrosszabb esetben én szenvedek. Persze ha nem bukok le(bár kétlem).

Valóban olyan borzalmas dolog ez?