Kedves férfitársadalom! Miért olyan nagy elvárások ezek szerintetek?

"akik felelősséget vállalnak egymásért"

Miért kell szerinted felelősséget vállalni? És miben kell felelősséget vállalni? Csak egymásért kell felelősséget vállalni?

És még mindig nem tudom, hogy miért fontos egy kapcsolat számodra, és még mindig nem tudom, te mit adnál bele.

Ezzel a klasszikus feleségszereppel együtt járt az a klasszikus mondás is, hogy "egy férfi elég, ha csak egy fokkal szebb az ördögnél". Amúgy amit te ajánlasz az egy erőltetett alku: A címlapról kilépett férfi fizessen, te meg leszel a bejárónője, akit felcsinálhat. Rondán hangzik, de a mai világban ez így csapódik le.

Egy férfinek alapesetben tényleg nincs szüksége ilyen dolgokban egy "asszonyra". Igen, vannak hihetetlenül balfék emberek, ha konyháról, vagy takarításról van szó, de ezekhez is csupán általános intelligencia kell, és bizony hamar belejön az ember, ha rá van utalva. Amúgy nők közt is vannak ilyenek, ne hidd, hogy ez a ti génetekben van tárolva.

Oldalasról meg ilyenekről nem nyilatkozom, mivel leszokóban vagyok a húsról. (Halat eszem még ritkán, az pedig nem egy bonyolult történet.)

Szóval az, hogy neked nem szép az arcod, viszont elvárod, hogy a másiknak az legyen, még a kisebb "hiba" ebben az egészben. Mert nyisd ki a szemed: ezer meg ezer arcra előnytelen, elhízott nőt látni teljesen igényes és "helyes" férfiakkal. A gond az elvárt életvitelben van, illetve abban, amilyen demagóg és szélsőséges mód reagálsz a kritikákra.

Vagyis neked csak egy mankónak kell a kapcsolat, hogy ne legyél egyedül? Egy ilyen mankó kapcsolatban szerinted boldog leszel? Nem lenne jobb egy olyan kapcsolat, amelyben önmagadat adhatod, őszinte és nyílt lehetsz, amelyben tudod, hogy a kedvesed osztozik az örömödben és a bánatodban, és semmiben sem kell egymás előtt szégyenkeznetek?

De ha neked csupán erre kell a kapcsolat, akkor vágj bele nyugodtan. De aztán ne csodálkozz, ha azon fog pörögni az agyad, hogy "úristen, merre jár", "úristen, vajon mikor csal meg", stb. És ha nem rendezed a benned rejlő problémákat, ne légy meglepve, hogy csicskaként, szolgaként fognak rád tekinteni, amit bármikor lecserélhetek, mert lesz másik. Ha neked ez kell, akkor további jó vegetálást hozzá.

39-es vagyok.

A társadalom szépen leszavazott, várom a kérdéseket, okokat, szívesen válaszok.

A vita egyre érdekesebb, tetszik! :)

Vannak aztán pro, kontra érvek. Mindenkinek a mondanivalójában van igazság.

A munkáról az a véleményem, hogy ha egy nő dolgozik abból baj nem lehet. :) A GYES alatt a gyerekkel van, utána pedig vállalhat munkát, csak utána foglalkozni kell a gyerekkel, mert szerintem olyan 7-10 éves korig dől el szinte minden. A férfinak is foglalkoznia kell a gyerekkel. Viszont ez lehet munka mellett is.

Főleg ha a nő esetleg 4-6 órában dolgozik.

Abban viszont nagyon sok férfi el van tévelyedve, hogy a nők tényleg sokat dolgoznak otthon egyedül is. Tudom. Anyum is egyedül vezette a háztartást. Főzni, mosni, takarítani, gyereket nevelni, pénzügyekkel gazdálkodni stb. nem egyszerű meló! Mi mindketten dolgozunk magas pozícióban. Nem hencegés kép, én abból már kinőttem. A feleségem egy kisebb cégnél gazdasági igazgató (még 4-5 hónapig, utána ugye GYES). Én pedig egy óriási, autóipari, multinacionális cég műszaki igazgatója vagyok. Mindketten sokat dolgozunk, én sokat is utazok Németországba, Ausztriába, USA-ba stb. De a gyerekkel foglalkozunk és Ő az első...továbbá megmaradtunk férj és feleségnek is, az apa-anya mellett. Ezért mi mindig megosztjuk a házimunkát és a gyereknevelést. Teljesen. Nálunk nincs férfi-női munka. Házimunka van, a ház meg közös. :)