Hol oktatnak minőségi aikidót Budapesten?

aikiboxer:

"Csak pár foglalkozás az általam ismert aikidosok közül. ..."

Van egy dojo-társam aki végzettségére nézve gépészmérnök, foglalkozását tekintve pedig biztonsági őr. Őt hova sorolod? A foglalkozás nem mérvadó az intelligencia és a végzettség szempontjából. Vannak diplomás pincérek és utcaseprők is.

aikiboxer:

Az. De ez a te felfogásod nem az enyém :D

A mozgáskoordinációs, finommotoros gyakorlatok és a kognitív képességek, az intelligencia kapcsolata tudományos állítás, tény. Az intelligencia mozgásgyakorlatokkal fejleszthető. Minél komlexebb, bonyolultabb a mozgás annál inkább. Annál több intelligencia szükséges a megértéséhez. Az aikido mozgásrendszere komplex, bonyolult. Ezért jó pl. sérült emberek rehabilitációjára is. A bonyolult problémamegoldások pedig vonzzák az intelligens embereket mert örömet találnak abban hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Ezek vizsgálatokkal alátámasztott tudományos állítások. De ebből nem következik, hogy az Aikido a finomlelkű entellektüelek, a box pedig a hülyék sportja lenne. Ezt senki nem állította, ezért nem értem a válaszreakciódat. ? Neked kellene elgondolkodnod azon, hogy miért reagálsz ilyen védekező módon egy vélt támadásra.

Évekkel ezelőtt voltam egy műszeres stresszvizsgálaton. Elbeszélgettem a vizsgálatvezetővel, kiderült, hogy kick-boxozik. Elvégeztük a vizsgálatot, igen jó eredménnyel. Kontroll képpen a vizsgálatvezető magán is elvégezte a tesztet. Igen rossz eredménnyel. Javasoltam, hogy inkább aikidoznia kellene :)

Az Aikido alapállása nyitott, befogadó, míg a kick-boxos egy védekező állásból szurkál kifelé. Ez megmutatkozik az ember gondolkodásában is. És ezt most megint nem sznobizmusból és sértegetésből mondom. Figyeld meg hogyan reagálod le ezt magadban! Önismeret.

Ateszu:

Most lehet akármeddig vitatkozni, hogy a judo vagy az aikido sokszínűbb-e. Abba nem gondolsz bele, hogy a jujutsu magában tartalmazza az összes aikido és judo technikát (de még néhányat a karate-ból is). Az aikido-ban sok ízületi feszítés, elvezetés, rögzítés van. Jobb helyen még atemi is. De dobások és földharc nincs benne, mint a judo-ban. Na hát a jujutsu-ban minden eddig felsorolt megvan, sőt, egy aikido-s nem hiszem, hogy megtanul combost rúgni (amitől bármely aikido-ka összasz*rná magát, ha bekapna egyet). És ne akard nekem azt mondani, hogy az aikido-ban bonyolultabbak a technikák, mint a jujutsuban, mivel az aikido a jujutsu-ból jött. Csak a technikák végrehajtásának mikéntje, és a szemlélet változott. Tehát a te logikádra levezetve a jujutsu-ban még több bonyolult technika van, innen fogva sokkal több diplomás, kiemelkedően intelligens ember szokott lenni jujutsu edzésen mint aikido-n. Vagy nem? Nálunk a társaság zöme vagy a Nemzetvédelmi Egyetemen, vagy a Rendőrtiszti Főiskolán DIPLOMÁZOTT, és általában bűnügyi osztályvezető vagy nyomozói státuszban foglal állást. Ez azért nem való hülye embernek, de még gépészmérnököknek sem, nem igaz?

A megjegyzéseid egyre beképzeltebbek, és fokozatosan lealjasodsz egy megélhetési politikus szintjére. Az pedig, hogy a te fennhéjázó stílusodat van képed úgy beállítani mint az én kisebbségi komplexusomat... Ez azt hiszem csak téged igazol...

Ateszu, okfejtéseid teljesen tudományos alap nélküliek. Először is az aikido NEM támaszkodik jobban a finommotoros képességekre, mint a többi harcművészet. Finommotoros képességek kellenek a finom ujj-manipulációhoz, rajzoláshoz, szereléshez, de mindez csak távolról kapcsolódik az aikido technikákhoz. Az aikido technikákat nem milliméteres méretben, ujjakkal hajtják végre, hanem teljes karral és főleg testtel.

Ha ismernéd a judo technikákat (ha már önismeretnél tartunk: jót tenne neked egy kis judo edzés!), tudhatnád, hogy a technikák végrehajtása az összes testrész együttes koordinációt kívánja, legalább annyira összetett mozdulatok, mint az aikido esetében.

Ha életedben akár egyszer is lementél volna bokszedzésre, tudhatnád, hogy a boksz a finom érzékek sportja: lélegzetelállító reflexek, nagyon finom mozgás, a másodperc tört részei alatt meghozott döntések, kreativitás stb. szükséges hozzá. Pont mint az aikidóhoz.

A finommotoros képességek meg az intelligencia viszonyát meg Stephen Hawkingnak magyarázd. :)))))) Ha így lenne, az órásmesterek és vízvezeték-szerelők lennének a világ legintelligensebb emberei... A gyerekeimen látom, hogy semmi összefüggés nincs a motorikus képességek és az intelligencia között, mindegyik egyformán intelligens és a motorikus képességeik meg ég és föld.

Ami az aikido "befogadó" alapállását illeti, hát... A hivatalos aikido alapállás nagyon hasonlít a karate alapállására, leszámítva, hogy egy karatés soha nem tartaná nyitva az ujjait és nem állna egyvonalban, mert felrúgják. De az aikidos védi a fejét és a gyomrát. Az állás teljesen zárt, az aikido elképzelése szerint "lepattan" róla a támadás (kifordul, félrelép stb.), hasonlóan a shito-ryu karatéhoz.

Az aikido 70%-a atemi! Az O Sensei szerint. Ez azt jelenti, hogy minden valamirevaló aikido technika egy jól irányzott atemivel indul, és azzal is folytatódik. Gozo Shioda könyve kifejezetten tanítja a balegyenest mint a legegyszerűbb aikido technikát. Nem értem, ebben mi az elfogadó??

Egy átlagos aikido technika tehát kb. úgy néz ki, hogy az aikidoka zárt állásban védekezik, a támadó pedig megpróbálja áttörni a védelmi körét, vagy kihúzni az aikidokát az egyensúlyából -- ekkor az aikidoka enged a tolás/húzás irányának, közben persze szórja a támadó fejére az ütéseket, kibillenti a támadót, és egy erőteljes irimivel vagy más módon megpusziltatja a betont a támadóval. (És most feltételeztük, hogy mondjuk egy shiho nage közben nem rántotta ki a vállát.) Nem egészen értem, ebben mit nevezel "befogadónak".

A filozófiai tartalmát persze ismerem, egymilliószor hallottam az elmúlt egy évtized edzésein, de mindegy, hogy nevezzük, a beton bizony iszonyat nagyot tud ütni...

Ahogy mondani szokták, egy kérdés nem kérdés, egy vizsgálat nem vizsgálat ^^ Meg ezek az összefüggések nekem nagyon korreláció-gyanúsak, főleg a '99-es, ami talán egy szerkesztett könyvből való (akkor még talán azt sem tudjuk, milyen elemzést végeztek az összefüggés felderítésére). Meg, hogy mondod a mozgás komplexitását, az nem ugyanaz, mint a finommotoros mozgás (az órás példa jó volt, az klasszikus finommotoros mozgás, szemben mondjuk egy tenkannal). A mozgássorok megértése meg absztrakciót feltételez (térbeli viszonyok leképezése mentálsi képpé, mentális forgatás, stb.), és az absztrakt információ (különösen, ha komplex) feldolgozása simán belefér egy moderátorhatásba az IQ és a mozgás között. Bár kérdés, hány faktoros az IQ modell, amivel a vizsgálatban dolgoztak. Az egyfaktoros nem sokat mond, tekintve, hogy már a MAWI külöbnveszi a motoros teljesítményt a verbálistól, vagy éppen a lexikális tudástól. A lexikális tudásnak van a leggyengébb kapcsolata az IQ-val, bár az attól függ, mi van az IQ tesztben. Korábban pl. sok gond volt abból, hogy olyan iskolai feladatokhoz kötött képességeket mértek IQ teszttel iskolázatlan mintán, mely képességek csak az ilyen feladatok megoldásához voltak jók. De semmi közük nem volt azon tevékenységekhez, amit a vizsgálati személyek amúgy végeztek. Klasszikus példa a matematika képességek kontra utcai árus fiúcska. Szóval a diploma és az aikido kapcsolatát az IQ-ra levezetni módszertanilag hibásnak tűnik, mert moderátor/mediátor hatásokat nem veszünk figyelembe. Pl. sokan jönnek aikidora önismeret céljából, ami eleve feltétetelez introverziót, némi vonzalmat a filozófia iránt. Utóbbiaknak mediálhatnak az IQ és az aikido között, tehát az összefüggésből egy változó kimaradt.

Az anekdotikus adatokat, feltéelezett összefüggéseket hagyjuk, a tanulmányokból nem derül ki sem a mintaválasztás, sem a matematikai statisztikai módszer. Szerintem zárjátok le a témát, mert pszichometriai szemmel nézve elég elnagyolt ez a diskurzus, az érvekben sok a lyuk.

A tudományos tények kérdését most hagyjuk, főleg pszichológiai vizsgálatok terén. Azok kicsit másként működnek, máshogy kell őket értelmezni.

Hát... Nehéz így leírni. Inkább veszek egy példát.

http://www.youtube.com/watch?v=D3c1jTkNFVI

0:30-nál. Pusztán látásból nem tudom megmondani, hogy tánc, vagy sem, és ezért jó példa szerintem.

Kb. mit is látunk?

1.

Kotai-ból indulunk (erősen lefogják mindkét kezet). Alig lehet megmozdulni belőle. Az érthetőség kedvéért, ha az uke nem vette fel a kamai-t, jelzem, hogy könnyen tiki-takizhatok a golyóival (a jutai-nál már a lépéshez kell alkalmazkodni majd). Tegyük fel, hogy az uke-nál a jobb láb van elöl. A tori csípővel elfordulok balra, evvel kihozom az uke kezét a „központjából”, ahol a fogása a legerősebb. Csípő nélkül ez elég nagy erőlködés. Ha mindkét kezem magam előtt van, akkor onnantól én vagyok központban, és nem ő. Az ő fogása meggyengült. Innen a jobb kéz körmozgással kissé lefelé, a bal felfelé mozog. A kör teszi lehetővé, hogy az erős fogás ne érvényesülhessen, mert ha egyenesen le – és fel akarja a tori mozgatni a karját, akkor az pont szembemegy az uke karja által kijelölt „erővonallal”. Ukeként így könnyű ráérezni, merre mozog a tori, és könnyű betartani (ha a fogás eleve erős, nem is kell betartani, mert nem nagyon fog megmozdulni a tori keze, főleg, ha az uke erősebb). Vagyis a jobb alkar körkörösen mozog lefelé, a bal felfelé. Evvel egyidőben mozog a csípő balra, kihozva az uke kezét a központjából. Amint a tori két keze a körív legalsó -és legfelső pontja felé közelít, a csípő elindul vissza jobbra, a jobb láb kilép sréhan jobbra (kiléptünk az uke elől, mert ott erős, és különben is lefejelhet, megrúghat). Eközben a torinál a jobb kar megindul a jobb térd felé, a súlypont lellyebb kerül, a térdek behajlanak (hogy ne lehajlással kelljen levinni az uke-t, ami ahhoz vezetne, hogy a kiguruló uke orrba rúg, vagy le se tudjuk vinni a nagyobb uke-t). A jobb térdhez levitt jobb kéz adja a hátsó kibillentés egyik felét. Ebbe az uke könnyen beleforoghat, és megtérdelhet a bal lábával. Ezért aztán a tori bal keze megindul egyenesen előre, mondjuk a bal oldali, nyaki artéria felé. Ez adja a kibillentés másik felét (a jobbra mozgó csípő ehhez a „szúráshoz” szolgáltatja a tartást és a lendületet, azon túl, hogy segít az alsó billentésben). A lépés ahhoz is kell, hogy beléphessünk a hátsó billentési pont felé (jobb kéz), és bele irányítsuk az uke-t a billentésbe(bal kéz). Kb. ez a kotai.

2.

A jutai belépő szintjén az uke ráfog ugyan a kezekre, de már nem tudja megszilárdítani a fogást, mert időben megcsináltuk a csípőmozgást balra (megvezetés). Ha gyorsabban vagyunk, beleakadunk az uke-ba. Ha lassabbak, kotai-t kapunk.

3. (talán kb. valami ilyesmi van a videón)

A magasabb szintű jutai az lesz, amikor nem engedjük a kezünket megfogni. Ehhez jó időzítés kell, és ha a bal kéz + kivágódó csípő jobbra + lépés jobbra a billentési pont felé szabályosan felökleli az uke-t. Jó központtal olyan, mintha oszlopnak mennél neki. Az uke gyorsan megtanulja, hogy ilyen billentésnél mennie kell. Egy hasonló iriminage-nál le kellett mennem a tatamiról, mert vérzett az orrom (nem tört el).

Az uke azért fog rá mindenáron a kézre, mert ha nem teszi, hátrányba kerül. Ez jól érzékeltethető, ha a tori kap egy kardot, és az uke-nek az a dolga, hogy a tori ne ránthassa ki azt. Plusz, az uke motivált arra, hogy ne engedje el azt a riotetorit (levágják). Ha nem megy arrébb a billentésnél, akkor mosakodhat (igazából mindegy, a billentésbe amúgy sem könnyű beleállni, ha jól csinálják). A videón látható, hogy az uke „utánanyúl” a tori kezének. Ez azért van, mert 1. az a dolga, hogy megfogja azt, 2. jó időzítés mellett, amikor a tori ugyanolyan gyorsan mozog, mint az uke, az uke már későn veszi észre a megvezetést. Ha a tori gyorsabb, akkor az uke visszavonul. Ha lassabb, kotai-t kapunk (jobb esetben, de jutai-nál számítani lehet akár térdelésre is).

Tehát, az, ami koreográfiának tűnik, valójában boimechanika: ez a technika (izé, ez a formája) ezért működik (dióhéjban). Ezért becsapós a fenti videó: felszínes szemlélőnek nem látszik, mitől működik. Inenntől az a kérdés, hogy a gyakorló tudja-e (tudja = meg tudja csinálni olyan uke-n, aki nem mozog, ha nem mozgatják), mitől jó a technika. Ha nem tudja, és csak azért csinálja, mert „a szerep ezt írja elő”, akkor van tánc. Szerintem, és nagyon leegyszerűsítve.

Persze ez megint szubjektív dolog.

Igen, tudom, hogy a video lájtosabb, nincs vérző orr, stb. Akkor pontosítok: szerintem akkor van tánc, ha rögtön 3-ról akarunk indulni, míg 1. és 2. hiányzik. A video azért csalafinta ebből a szempontból, mert pusztán ebből nem látom, hogy mi van mögötte. Lehet tánc is, de lehet magas szint is.

A "művészet" szó jelentéstartalma elég tág. Sokan ebből csak a "művészet = szépség" egyenletet látják. Tévedés. A művész attól (is) művész, mert magas fokon műveli azt, amit csinál. Nem hiába mondják pl. egyes matematikai statisztikai eljárásokra, hogy "state of the art".