Kéne királysági párt?

"Anno a népet nem jobbágyok, hanem a nemesek képviselték."

Az a nemzet. A köznép más.

"Már maga az emigrálás szó érthetetlen abban a korban."

Pontosan, mivel jobbágyfelszabadítás majd csak '48-ban jön és a népesség ~90%-a nem tudott szabadon költözködni. Ezért voltam kiindulni ezen híres magyarokból.

A köztársaság, a demokrácia és a jogállam nevű dolgok csődöt mondtak. Azok éltetik csak, akik ebben a felállásban nagyobbat szakíthatnak, mint máshogy.

„Isten kegyelméből uralkodás”… Ez ütős egy gondolat. A szuverenitás valós és a népszuverenitás hazug fogalma is ide kapcsolódik. Illetve Isten iránymutatása. A világ ugyan lázadásban, engedetlenségben van Ádám-Éva óta, de aki már vezetett embereket, az tudja, hogy engedelmesség, a vezető tisztelet és egység nélkül nem fog működni semmilyen csoport. Akkor se, ha valaki megfúrja a jelenlegi vezetőt és azt hiszi, majd ő jobban csinálja. Mivel ő sem volt előtte engedelmes, ezért neki se fognak engedni, és őt is megfúrják később, és kétségbeesetten, a közösség számára káros módon tartja fenn az uralmát. Ha megtanuljuk a rendet, akkor a rend fog stabilitást fenntartani, és nem önjelölt diktátorok, akik képtelenek hosszú távú stabilitást garantálni, hiszen csak a saját (nem örök életű) képességükre és életükre alapozzák az államrendet. A királyságban a személy, az intézmény és a rend együtt biztosít állandóságot, és halálával jó esetben van folytonosság. A király nem 4 évre gondolkodik, sőt szabályok is kötik, sőt nem egy önkényuralkodó, hanem a nemzet szolgája is tulajdonképpen. Nem tehet olyat, mint Néró, aki elmebeteg módon a népe ellen tört.

Isten kegyelme pedig valós szófordulat, hiszen a Biblia számos helyen legalizálja a világi urak, királyok hatalmát, sőt szükségszerűségét, sőt a hatalmukat Istentől eredőnek mondja. Aki ellenük tör, Istennel is baja van. Ez vezet vissza korunk mértéktelen istentelenségéhez, a lázadás elburjánzásához.

Ha elhisszük, hogy Isten nem hazudik, ha van hitünk, adnánk hitelt egy (akár sorsolással, vagy egyéb nem hamisítható módon választott) királynak, akkor elkezdődnének csodás változások. Magyarázatként ajánlom Dávid király és elődje, Saul történetét a Bibliából. Saul az első király volt, és látszólag sorsolással választották (inkább Isten), és mikor szellemileg elvesztette a trónt, és Dávid ezt tudta, Dávid mégse emelt kezet a nyilvánvalóan rá, a rossz királyra. (aki őt üldözte is ráadásul, és többször lett volna rá alkalma Dávidnak) Isten felkentjére nem emelhet kezet az ember.- mondta.

Végül pedig azt is ki kell jelentenem, hogy nem tuti, hogy jobb királyunk lenne, mint Orbán, vagy Gyurcsány, vagy akármelyik újkori hamis sáfárunk, mert Isten kezében vannak a dolgok, és az ő jó terve sokszor nem az, hogy legyen minden szép és jó, és könnyű. Ő örök élet perspektívában gondolkodik, és a kiszemeltek megtérése a cél, amihez bizony néha mély gödrök, fájdalmak is vezethetnek, akár nemzeti szinten is. Azt viszont sejtem, hogy kevesebb képmutatásra lenne szükség az állam irányításában, hiszen egy igazi királynak nem kell azon aggódnia, hogy rossz lesz a píárja, ha emeli az adókat, vagy háborút indít.