Kéne királysági párt?

„A történelmi példákba nem kéne kapaszkodni,de ez hosszú téma.

Pedig kellene, mert mutatja, hogy az általad támogatott rendszernek milyen hátulütői vannak, miért rossz. Az emberek (legalábbis Európában) amúgy sem szeretik, ha megkérdezésük nélkül döntenek a saját sorsukról, ezért is puhult fel szinte mindenhol a ma is létező királysági rendszer. Szóval nem látom, hogy miért ne lehetne ezeket a megtörtént eseteket felhozni.

„Viszont honnan tudja minden egyes polgár,hogy mi a jó?!

Általában sehonnan,de mégis a média által és erős kampánnyal hülyítik.„

1. Nem tudja minden állampolgár, hogy mi a jó. De nem is kell mindig tudnia. A lényeg, hogy a többség elmondhassa azt, hogy ő mit szeretne. Az, hogy Magyarországon még nem működik rendesen a demokrácia intézménye, és az érzelmek többet érnek a választáson, mint az észérvek, majd megváltozik. Nem hiszem, hogy reális elvárás az bármelyik országgal szemben is, hogy 20 év alatt csak úgy behozza azt a több mint fél évszázados lemaradást, amit Nyugat-Európával szemben összeszedett a demokratikus folyamatok mentén.

2. Az oké, hogy a média befolyásolja az embereket. De mi befolyásolja a királyt, mi a tanácsadóit? Egy rossz tanácsadó nem befolyásolhatja negatív irányba a királyt? Egy embert könnyebb megvezetni, mint 10 milliót, nem?

„A király a nemzet összetartó ereje lenne és mindig emlékeztetne,hogy egyek vagyunk. Akkor nem lenne ilyen széthúzó az ország.”

Jelenleg ugyanezt a szerepet töltik be a nemzeti jelképek (Himnusz, a koronázási ékszerek, stb…), és mégis hol vagyunk most (arról nem is beszélve, hogy a történelemben megint csak ezer példát lehetne felhozni, hogy mennyire volt széthúzó a magyar nép, hiába volt királya). Azt nem látom, hogy ha lenne egy király, az miért jelentene nagyobb összetartást (lesarkítva: most is tudom, hogy magyar vagy, de csak emiatt még nem fogok veled egyetérteni).

"Na és mi van,ha a kisebbségnek van igaza?!Akkor tűrjön?!"

Hogy érted azt hogy igaza van? Az igazságtartalmat eldöntendő kérdések területén nem a jogalkotás a felelős, hanem a bíróság. Olyan nincs hogy mondjuk egy törvénynek kapcsolatban valakinek igaza van, valakinek meg nincs, minden érmének két oldala van. Van aki rosszul jár vele, van aki meg jól, de a törvényhozásban olyan nincs hogy az egyik félnek igaza van a másiknak meg nincs.

„Na és mi van,ha a kisebbségnek van igaza?!Akkor tűrjön?!„

Sajnos, a demokrácia ilyen. Attól, hogy a kisebbségnek van igaza, attól még a többségnek lesz jobb, hisz az ő akarata érvényesül. Nem tagadom, egy teokrácia vagy egy királyság akár sokkal jobban is működhetne, csak iszonyatos nagyot lehet bukni, ha nem úgy jönnek össze a dolgok. Nincsenek meg ugyanis azok a fékek, amik biztosítják, hogy ha nem is a leggyorsabban, de a jó irányba haladjon egy társadalom (nézd meg a jelenlegi helyzetet is: a jelenlegi kormánynak szinte mindenre meg van a joga a 2/3 kapcsán, és olyan lépéseket tesz meg, amik nem feltétlenül a legjobbak, és nem lehet megakadályozni ebben. Egy királyt ki akadályoz meg a rossz döntés végrehajtásában?)

„A nemzet érdeke!És nem pedig a lopás,mert hisz már úgyis minden az övé.„

Bocs, de ez annyira megfoghatatlan, hogy nem tudom elfogadni érvként. (Bízok az emberiségben, az egyéni emberekben nem) Elvileg a mindenkori kormányt is a nemzet érdeke vezérli. A király miért ne akarhatna égig érő aranypalotát, ha minden az övé? Láttál te már diktátorokat, akik minden felett rendelkeztek, mi mindent próbáltak véghezvitetni, csak azért, hogy az ő nevüket nagyobbítsa?

„Minden kornak megvannak a szabályai.Egy mai királyság nem olyan,mint a középkori.Mégha te ezzel szeretnéd összemosni.

Ma a királyságok demokratikusabbak,mint a köztársaságok.”

Akkor nem értem, hogy te milyen keretek között képzeled el a királyságot. Valóban, az abszolutizmus kora lejárt, nem vagyunk se a sötét középkorban, se a fáraók, se a caesarok idején. A mai európai királyságok valóban ugyanolyan demokratikusak, mint a köztársaságok (miért is lennének demokratikusabbak?), de csak azért, mert a király szerepét gyakorlatilag leredukálták a köztársasági elnök szintjére (Európán kívül nem demokratikusak a királyságok). Tehát nem minden az övék, ugyanúgy állami fizetésből élnek, vagy a saját birtokaikból (amit az állam meghagyott nekik). A szakmai döntéseket ugyanúgy a megválasztott miniszterek viszik végig, mint itthon, ahol nincsen király.

De azt a kérdést nem válaszoltad meg, hogy mi a biztosíték arra, hogy a király intelligens lesz (és nem debil), a népe többségének tetsző intézkedéseket hoz, érdekli a népe sorsa, és hogy minden területhez érteni fog?

"Onnan,hogy egy szellemileg fogyatékos királyt nem koronáznak meg,hanem jön a következő a sorban.

Abban biztos vagyok,hogy jobban érdekelné a nép sorsa,mint a politikusokét,akik csak karriert és pénzt akarnak."

És ha nincs következő a sorban? Ki dönti el, hogy megkoronázzák-e vagy sem? Ki dönti el, hogy szellemi fogyatékos, vagy csak nem elég okos?

Ha megnézed a történelmet, megannyi király volt, aki nagy ívben tett az államigazgatásra, inkább csak nyűgnek érezte azt - durván fogalmazva, jobban szeretett szórakozni, mint dolgozni (hoppá, csak nem egy szokásos emberi tulajdonság?)