Kéne királysági párt?
Ugyanakkor a köztársaságról sem tudsz semmit.Olyan kérdéseket teszel fel a királyság működéséről,amit a köztársaságról sem tudsz!
Az egyszerű népet föl lázították a királyság ellen és ez sokszor jogos volt,de most még nagyobb rabszolga vagy.És,hogy miért?!Mert most azt hiszed szabad vagy.És ez a legnagyobb rabszolgaság mikor nem is tudod,hogy az vagy.Így hogy szabadulhatsz!
"Ha mindenáron bizonygatni akarod,hogy nem jó a királyság,akkor ara találsz is érveket."
Nem ő akarja bizonygatni hogy rosz, te akarod bebizonyítani (magadnak vagy nem tudom kinek) hogy jó. Szegény naiv kis bajszos csehszlovák költőnk is megmondta már: "Akasszátok fel a királyokat!"
Ha Arisztotelész államformatanát megnézed ott is láthatod hogy minden államformának két véglete van. Van a királyság, negatív oldala a türannisz, továbbá az arisztokrácia-olgiarchia és végül a politeai-demokrácia.
Ha nagyon szigorúan vesszük akkor az ő értelmezése szerint ma nem is politeai vagy demokrácia van (nem szavaz 10.000.000 ember minden egyes törvény meghozásakor), hanem valahol az arisztokrácia-oligarchia tengelyen vagyunk, kb. párezer emberre korlátozódik a hatalom, akiket persze papíron a nép választ meg.
A királyság pont arról kellene hogy szóljon hogy egy ember hoz döntéseket, ha ez már megoszlik több ember között akkor az a rendszer szétesésre van ítélve és azt fogja eredményezni hogy egyre több ember avatkozik bele a törvényhozásba, egyre több ember között oszlik meg a hatalom és végül így-is úgy-is kialakul egy arisztokrácia vagy oligarchia. Ahhoz hogy ez ne történjen meg keménykezű uralkodó és középkori módszerek szükségesek, vagy pedig hogy a királyi címet meghagyják, csak a hatalmát elveszik.
Bocsánat, de vitázni próbáltam, ahol a kételyeimnek adtam hangot, és amiket nem válaszoltál meg. Azzal, hogy személyemet támadod, még nem válaszoltad meg a kérdéseimet, amik nagyon is érintik a királyság előnyeit és hátrányait.
1. Milyen formában képzeled el a királyságot? Nem tiszta, hogy abszolutizmust szeretnél, vagy a most elterjedt parlamentáris monarchiát (utóbbi gyakorlatilag nem különbözik a demokráciáktól).
2. Milyen biztosítékok vannak arra, hogy a király jó döntéseket hoz, és hogy megfelelő személy kerül a hatalomra.
3. Mivel biztosít többet a király személye, mint a jelenlegi köztársasági elnök.
"De ha ilyen szőrszálhasogató vagy a királysággal szemben,akkor ne feledd,hogy a köztársaság még rosszabb ,mégha szépnek is hangzik.”
Erre egy idézettel had válaszoljak: „“It has been said that democracy is the worst form of government except all the others that have been tried.”
Ahogy mondtam, nem tökéletes, de még mindig jobb, mint a többi.
„Légy tárgyilagos nézz utána gondolkodj elfogulatlanul,és talán rájössz!"
Tárgyilagosan látom, hogy királyságban esélyem nincs beleszólni, hogy milyen legyen az ország alakulása. Most sem tudom azt mondani, hogy minden a saját szájízem szerint alakuljon, de hogy egy olyan kormány kerüljön hatalomra, amelyik nagyobb eséllyel csinál olyat, ami nekem tetszik (pl az általam vallott elvek mentén kormányoznának), már nagyobb van.
"Ugyanakkor a köztársaságról sem tudsz semmit.Olyan kérdéseket teszel fel a királyság működéséről,amit a köztársaságról sem tudsz!
Például?
„Az egyszerű népet föl lázították a királyság ellen és ez sokszor jogos volt,de most még nagyobb rabszolga vagy.És,hogy miért?!Mert most azt hiszed szabad vagy.És ez a legnagyobb rabszolgaság mikor nem is tudod,hogy az vagy.Így hogy szabadulhatsz!"
Ez bocsi, de demagógia. Azt hiszem, hogy a lehetőségeknek megfelelően még így is szabadabb vagyok, és jobban befolyásolhatom az országom működését, mint egy királyság alatt.
"Ha megnézed a történelmet, megannyi király volt, aki nagy ívben tett az államigazgatásra, inkább csak nyűgnek érezte azt - durván fogalmazva, jobban szeretett szórakozni, mint dolgozni (hoppá, csak nem egy szokásos emberi tulajdonság?)"
Az ilyen érveket imádom a legjobban. Mert ehhez 0 gondolkodás kell. Ha meg mondanám, hogy soroljon fel 10 gyengeelméjűt, akinél ez komoly hatással volt az uralkodására, biztos, hogy csak hebegne. Esetleg Caligulát tudná, csak hát őt meg sikeresen el is távolították.
Olyat pedig akit nem érdekelt az uralkodás és ezért rossz uralkodó volt, nem is. II. Rudolf nem különösebben szeretett az államügyekkel foglalkozni (ő az a császár aki Prágában székelt), viszont uralkodásán ez cseppet sem látszott meg, jó uralkodó volt, bár ő szívesebben lett volna természettudós pl.
Az a baj, hogy ma már nagyon kevesen képesek felfogni, hogy egy király, vagy császár nem egy miniszterelnök, vagy egy köztársasági elnök, ezért a szokásos fogalmakat nem is érdemes nála használni. Azt se tudják, hogy a király nem egyenlő a zsarnokkal. Ma több zsarnokot találni, mint amikor még királyok voltak.
Az pedig, hogy 4 évente el lehet távolítani valakit nem garancia arra, hogy el is távolítják, vagy egy jobb jön. Számtalan példa lehetne demokráciában is, ahol egyértelműen káros miniszterelnökök, elnökök újra lettek választva. Hogy ne menjünk messzire, nem is olyan rég Magyarországon megtörtént.
Egy király neveltetésénél és származásánál fogva is csak az országa (vagy birodalma) érdekeit nézheti, ő nem gondol civil életre, mert neki az uralkodás a hivatása!
"Ez bocsi, de demagógia. Azt hiszem, hogy a lehetőségeknek megfelelően még így is szabadabb vagyok, és jobban befolyásolhatom az országom működését, mint egy királyság alatt."
Na látod igazam volt!Te is azt hiszed,hogy szabad vagy.De csak hiszed!
Dióhéjban elmondom,hogy milyen királyságot képzelnék el:
ez gyakorlatilag a parlamentáris és az alkotmányos monarchia közt van.
Az ország megyékből áll.A megyék járásokból.Ahány járás annyi képviselő az országgyűlésben,akit minden járás küld a sajátjai közül.Politikai pártok nincsenek.Nincs jobb meg baloldal.
A király választja meg a házelnököt és a miniszterelnököt.
A miniszterelnök alakít kormányt.Teszi a dolgát,mint szakértő rátermett ember a minisztereivel együtt.Mindig beszámol a királynak a fejleményekről.A király leválthatja a kormányfőt és kormányát.
A király nevezi ki a nemzeti bank és az alkotmánybíróság elnökét.
"Na látod igazam volt!Te is azt hiszed,hogy szabad vagy.De csak hiszed!"
Mi a szabadság? Van olyan államforma amelyben a teljes emberi szabadság garantálható anélkül hogy az emberi természet kárára lenne az ország működésének?
"Politikai pártok nincsenek.Nincs jobb meg baloldal."
Magyarán itt még annyi szabadság sincs mint ma, mert nem lehet más a véleményem alapvető dolgokban (világnézetben) mint másoknak.
"Magyarán itt még annyi szabadság sincs mint ma, mert nem lehet más a véleményem alapvető dolgokban (világnézetben) mint másoknak."
Épp ellenkezőleg.Ahhoz,hogy véleményed legyen nincs szükség kitaláld politikai oldalak és eszmékbe bújni és beskatyulázódni!
ma 16:23
Egyetértek veled!
„Na látod igazam volt!Te is azt hiszed,hogy szabad vagy.De csak hiszed!„
Miért is érzem, hogy akármit mondhattam volna, te ezt rávágod? :) Érveket kérnék arra, hogy miért is lennék szabadabb a királyságban.
„Az ország megyékből áll.A megyék járásokból.Ahány járás annyi képviselő az országgyűlésben,akit minden járás küld a sajátjai közül.”
Ez nem más, mint az egyéni képviselőjelöltes választás. Gyakorlatilag elhagyod a listás szavazásokat.
”Politikai pártok nincsenek. Nincs jobb meg baloldal.„
Pártok, frakciók elkerülhetetlenek. Természetes jelenség, hogy az azonos elveket valló emberek tömörülnek, együtt küzdenek a saját elképzeléseikért. Ahogy korábban sem voltak pártok, de volt Magyarországon a liberális, a konzervatív frakció, voltak akik kiegyezés pártiak voltak, voltak a 48-asok, de említhetném az angoloknál a torykat és a whigeket. Nem olyanok, mint a modern pártok, de frakciókat alakítottak, és együtt politizáltak, gyakran egy karizmatikus vezető köré gyűlve.
„A király választja meg a házelnököt és a miniszterelnököt. A miniszterelnök alakít kormányt.”
Ezzel meg azt az esélyt megadod, hogy olyan alakítson kormányt, akit nem támogat a nép, és az általa megválasztott parlament, ezáltal tehetetlen lesz. Mint ahogy sokszor történt meg a magyar történelemben is.
”Teszi a dolgát,mint szakértő rátermett ember a minisztereivel együtt.”
Miért is lesznek ők rátermettebbek, mint bármelyik mostani politikus? Mert a királysággal nem biztosítod jobban azt, hogy a megfelelő embereket választják be a parlamentbe az emberek (megint csak politikusok, és nem szakértők kerülnek be). És mi biztosítja azt, hogy a király a legmegfelelőbb embert választja ki a miniszterelnökségre?
„Mindig beszámol a királynak a fejleményekről.A király leválthatja a kormányfőt és kormányát.”
Ez egy olyan pont, ami valóban erős joga a királynak, és akár a köztársasági elnök is gyakorolhatná. Ezt elfogadom.
„A király nevezi ki a nemzeti bank és az alkotmánybíróság elnökét.”
Most is ő nevezi ki – a parlament ajánlására.
Köszönöm, hogy megválaszoltad az első kérdésemet, de a 2. és a 3. kérdésre még szeretném látni a válaszaidat.
„Az ilyen érveket imádom a legjobban. Mert ehhez 0 gondolkodás kell. Ha meg mondanám, hogy soroljon fel 10 gyengeelméjűt, akinél ez komoly hatással volt az uralkodására, biztos, hogy csak hebegne. Esetleg Caligulát tudná, csak hát őt meg sikeresen el is távolították. „
Nem csak gyengeelméjű lehet valaki, elég, ha nem érti meg az összetett gazdasági folyamatokat. Mert a királynak elvileg mindenhez értenie kell, kezdve a pénzügyektől a külpolitikán át az informatikához. Mi biztosítja, hogy egy kvázi több diplomával rendelkező személy kerül ilyen fontos pozícióba? Hogy olyan ember kerül oda, aki erre képes? A sima köztársaságban sokkal kisebb eséllyel kerül egy ilyen ember kulcs pozícióba, mint egy olyan rendszerben, ahol a születés, illetve személyes döntések okán kerülnek pozícióba emberek. (nem nulla az esély, de kisebb)
„Olyat pedig akit nem érdekelt az uralkodás és ezért rossz uralkodó volt, nem is. II. Rudolf nem különösebben szeretett az államügyekkel foglalkozni (ő az a császár aki Prágában székelt), viszont uralkodásán ez cseppet sem látszott meg, jó uralkodó volt, bár ő szívesebben lett volna természettudós pl. „
Ha valaki ímmel-ámmal végzi a munkáját, az nem lesz hatékony munka. És én szeretném, ha olyanok kerülnének vezetői pozícióba, akik tenni is akarnak az országért, nem csak elvégezni a szükséges dolgokat, mert oda dobta le a gólya. De hadd kérdezzem meg azt, hogy ha II. Rudolfot nem érdekelte ez, akkor mi mindent érhetett volna el akkor, ha érdekli?
„Az a baj, hogy ma már nagyon kevesen képesek felfogni, hogy egy király, vagy császár nem egy miniszterelnök, vagy egy köztársasági elnök, ezért a szokásos fogalmakat nem is érdemes nála használni.”
„Azt se tudják, hogy a király nem egyenlő a zsarnokkal. Ma több zsarnokot találni, mint amikor még királyok voltak.”
Nem egyenlő a zsarnokkal, de sok esetben képes volt rá. A parlamentáris demokráciával pont ezt a lehetőségét nyesték vissza.
„Az pedig, hogy 4 évente el lehet távolítani valakit nem garancia arra, hogy el is távolítják, vagy egy jobb jön. Számtalan példa lehetne demokráciában is, ahol egyértelműen káros miniszterelnökök, elnökök újra lettek választva. Hogy ne menjünk messzire, nem is olyan rég Magyarországon megtörtént. „
Ahogy jeleztem, a demokrácia nem tökéletes. De az esély meg van arra, hogy eltávolítsák, míg a királyságnál ez egy személyen múlik. Így még kisebb beleszólása van az embereknek az ország döntéseibe.
„Egy király neveltetésénél és származásánál fogva is csak az országa (vagy birodalma) érdekeit nézheti, ő nem gondol civil életre, mert neki az uralkodás a hivatása!”
Bocs, de én nem látom azt, hogy valaki származásánál és neveltetésénél fogva ilyen önzetlen és profi legyen. Ha ez lehetséges lenne, miért is nem nevelünk ilyen embereket orvosnak, tanítónak, mérnöknek, stb…? És ahogy írtam, a szándék kevés, a képességek is szükségesek hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!