Kéne királysági párt?

"Minek kéne versenyezni a pártoknak.Épphogy nem kéne."

Mert a verseny új ötleteket, haladást szül, hiszen mindenkinek az a célja hogy megmutassa: jobban tudja írányítsa az országot mint a másik. Egészséges versengésről biztos hallottál már, nem csak a versenysportban van jelen, ott van a gazdaságban, az oktatásban, az emberi szellem egyik alapvető eleme a versengés.

"Tisztelték a királyukat, szerették, mert Isten kegyelméből uralkodott."

Hát ahhoz képest sűrűn voltak lázadások a rendszer alatt...Hány trónfosztást hajtottak végre,ellenkirályt állítottak a történelem során?

Hány király halt meg békeidőben, az öregségtől még igen távol, makkegészségesen a palotájában?

És neked lenne 16óra munka után politizálgatni?

Kérdező:

A király honnan tudná a ki a jó szakember?

Ahhoz értenie kell hozzá ,hogy tudja hogy melyik terv jó és melyik nem...Lényegében a tanácsadók hoznák a törvényeket a, király csak vétózhatja őket,pont mint most az közt.elnök...

Hirtelen felmerült benne mégis ki legyen a király?Miért ő a legalkalmasabb?

És ki(k) döntené el hogy ki lenne?

És ha a király meghal és nincs örököse ,ki lenne a következő?

Valamint az ország ellensúly nélkül rá lenne a király szeszélyére utalva, amit számos történelmi példa is bizonyított,hogy nem mindig nyerő.

"A királyok ideje alatt a nép nem foglalkozott a politikával, így nem volt mi megossza őket. Voltak követeléseik, de nem pártpolitikusok útján kívánták elérni céljaikat."

Szapolyai János, Garai László, Cillei Ulrik, II. Rákóczi Ferenc. Tudod mi bennük a közös? Egyik sem szerette túlságosan a királyt, illetve midnegyikőjük pártpolitikus.

Látjátok itt a gond. Én a népről beszéltem, a parasztokról, akik a lakosság több mint 90%-át alkották. És nagyon örülök, hogy megemlítettetek pár főurat. Ezek szerint saját magatokat lepleztétek le. Mert akkor mégsem volt olyan korlátlan úr, aki mindent megtehet. Azt pedig, hogy valaki lázad az uralkodó intézkedései ellen, nem jelenti azt, hogy magát a királyt, vagy a koronát nem tisztelné. Javaslom olvassátok el Guti Országh Mihály erről tett megjegyzését. Ő nem akárki volt, nem akármilyen előélettel. És nagyjából azt mondta, hogy a magyar embernek, legyen bármilyen féleszű is a királya, kutya kötelessége akkor is tisztelni. Így volt ez évszázadokon keresztül, amíg a patkánylyukból elő nem bújt a csőcselék.

Lehet itt mondani Thökölyt, Rákóczyt, vagy Kossuthot, de mégis tudjuk e, hányan hagyták el őket akkor, amikor kimondták a trónfosztást? Érdemes ennek is utánanézni. Magyar ember tiszteli a királyát. Akárki is legyen. És pont.

"A felsoroltak pedig nem pártpolitikusok, ezt jó lenne kiverni a magyar fejekből."

pártpolitika: 1. Vmely párt politikai tevékenysége. 2. Vmely párt politikai céljainak kifejtése és megvalósításuknak programja. Sajnálom hogy a pártpolitikus szót nem találtam meg, de elég régi értelmező szótáram van, viszont az hogy ezen meghatározás alapján illik ezen személyekre a pártpolitikus jelző, az 100%. De hogyha szerinted ők nem pártpolitikusok voltak, akkor mik?

"Magyar ember tiszteli a királyát. Akárki is legyen. És pont."

Ezzel most ugye nem azt akarod mondani hogy mondjuk egy Rákóczit csak úgy önkényesen meg akarsz fosztani a magyarságától?

"Attól, hogy mindegyikükre igaz, hogy a nemesség egy részének a támogatottságát élvezték, ez nem megfeleltethető a mai...()... erőknek."

Szerintem meg de, elmondanád hogy miért nem?

"Ezek mind idegen uralkodók ellen lázadtak"

Ebben többé-kevésbé eggyetértünk, de az Árpád-ház korából (ők remélem még igazi magyar uralkodóknak számítanak) sem egy belviszályt lehetne említeni, kezdve Koppánnyal, II. Béla megvakíttatása, II. András elleni főuri lázongások, IV. László megölése. Persze a királyságokban a legfőbb ok a forrongásra többnyire a hatalom és a királyi trón volt, de ezen példák közt is akad több amely politikai gyökerekkel/indokokkal rendelkezik.

Nem lehet őket pártpolitikusnak nevezni, mert nem volt egyértelmű programjuk. Amiket a pártoknak szoktak nevezni akkoriban, nem pártok voltak, hanem egyéni érdekeken alapuló ideiglenes, szóbeli szövetségek. Ezek nem pártok és nem pártpolitikusok. Amikor a XVI. századi magyar történelemben "nemzeti pártról" és "udvari pártról" beszélünk, csupán jelképes, a könnyebb érthetőség kedvéért. Ebben a mai történészek is megegyeznek már.

Nem vonom kétségbe Rákóczi magyarságát, azt viszont kijelenthetem, hogy hibát követett el. Azt viszont megint nem vonom kétségbe, hogy tisztelte a királyt, és a koronát. Ellentétben Kossuthtal, akiről ezek nem mondhatók el. Na, ő már ízig vérig pártpolitikus, egy demagóg, ellentétben Rákóczival.

"Szerinted most is belviszály lenne,ha királyság lenne az államforma?!"

Ha a királyi címmel járna hatalom is akkor egészen biztosan. Sőt, most lenne csak igazán nagy belviszály! Hamar el is zavarná/meggyilkolná valaki a királyt, annyira széttagoltak és szélsőségesek a modern társadalmak.

"ennyi erővel a köztársaságot is be kéne tiltani,mert 1945 után egész 1990-ig diktatórikus köztársaság volt."

Ácsi, a királyság amit te szeretnél nincs betiltva, csak nincs értelme. A királyság is lehet ugyanúgy diktatórikus az eszme vagy az ember miatt, mint a köztársaság, de ezt azthiszem már korábban írtam, mikor Arisztotelész államelméletét említettem. Az "1000 évvel ezelőtti" eseményeket pedig azért hoztam fel mert az 3-500 évvel ezelőttieket nem tartottad hitelesnek.