Ki mit szól ahhoz, hogy Dúró Dóra halálos fenyegetéseket kapott a mesekönyv megsemmisítése miatt?

[link]

Ezt is érdemes átolvasni.

#260

Dr. Qazi Rahman

#261

Azta kurv`, ezt gyorsan törölték :D

Úgy néz ki most jobban figyel a melegpropaganda a cenzúrára.

Egy rövid ideig általába elérhetőek az ilyen kutatások. Sajnálom hogy nem mentettem le :(

"Előre bocsátom, hogy vannak tudományos tények, ezek bizonyítékokon nyugvó érvényességek. Nem közízlés dönti el az igazságukat. Saját hozzászólásom a „mesekérdéshez” csak a tudományos tények jegyében történt. Vannak azonban valóságmagyarázatok, ideológiák, amelyek a világot, jelenségeket, egy adott dolgot értelmezni, sajátosan láttatni kívánnak. Ezek lehetnek sokfélék. Ilyen sajátos genderideológiai alapállásából történt az én úgymond tudománytalannak való kikiáltásom, ami ellen a tudományos tények nevében tiltakozom.

Miről is beszélünk? A meséhez nem volt egy szavam sem, csak annyi, hogy nem olvastam. A 3-6 éves kor közötti időszak fejlődéspszichológiai törvényeihez viszont annál inkább volt és van hozzáfűznivalóm. Mi volna részemről az aláírók szerint tudománytalan? Ne a későbbi életkorokról beszéljünk, amelynek úgynevezett kutatási eredményeiről szól a kritika, hanem maradjunk a 3-6 éves kornál.

Ki meri azt cáfolni, hogy ez a kor az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka? Ekkor a gyermek a saját nemének megfelelő szülőfél magatartási mintáját tölti le automatikusan, akaratlanul, érzelmi hajtóerők hatására. Nem tudatos azonosításról van szó, hanem öntudatlanról, érzelmi agyi vezérlő működés nyomán. A bal agyfélteke, azaz tudatos tudat majd hat éves korra mielinizálódik és kapcsolódik be fokozatosan a működésvezérlésbe. A gyermek gondolkodása szimbolikus, analógiás folyamatokban zajlik, hasonlít és hasonít, hasonul a látottakhoz, a lány úgy tesz, beszél, mint az anyja, a fiú, mint az apja. A gondolkodásban még nincs realitásvezéreltség, „a jelentések a mintha-élmények csatornáin vándorolnak” – írta Mérei Ferenc, a mesterem. A mese valóságarcot ölt, a mesehős maga a gyermek, a királyfi is ő, a sárkányölő erő is az övé. Azonosul a hőssel, érzelmi alapon, ahogy hatalmasnak látott apjával a fiúgyermek stb.

Epigenetikai tudásunk nyomán ma már ismeretes, hogy vannak szenzitív időszakok, amikor az érési program során kinyílnak a megvalósulásra törekvő gének, és várják a környezeti, szülői, nevelői megerősítést, vagyis Konrad Lorenz fogalmaival szólva a kulcsingereket. Ezeket megkapva az időben behatárolt szenzitív szakasz „időablaka” bezárul, és ami történt, az vésődik be, ezt nevezi Lorenz imprintingnek, életre szóló bevésődésnek. Így szenzitív a két éves korig tartó beszédtanulási időszak, hisz emberi környezet nélkül nem tudunk megtanulni beszélni. Ilyen a társadalmi nem befogadása szempontjából a 3-6 éves kor, amit az emberi környezet kínál, azt fogadja be a gyermek kritika nélkül, mivel kritikai érzéke még nincs. Neki úgy jó, ahogy van mindaz, ami a környezeti kínálat. Van genetikai növekedési program és hozzá illeszkedő pszichológiai, szociális időablak is, e kettő alkotja együttesen a társadalmi gendert. Harmonikus a fejlődés akkor, ha a biológiai nemhez adekvát szociális illeszkedik, megerősítve azt.

Számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni? Tartsuk azt elsősorban fontosnak, ami keveseket érint? Vajon miért? Mert ha az elfogadás és mássági tolerancia elérése volna a cél, akkor nem a 3-6 éves korra kellene koncentrálni, hanem arra a tudatos nevelési folyamatra, amely az iskoláskori időszakkal veszi kezdetét. 3-6 éves kor között valamely (például mesei) mintakínálat esetén, az automatikus, azonosulási szoftver letöltést lehet csak elérni. Ez a cél? Legyen más az átlag, a többség? Milyen? Ez már ideologikus befolyást feltételez.

Tiszta szívvel írhatom, hogy soha semmiféle gyűlöletkeltést nem aktiváltam és nem is fogok. Tiszteletben tartom a másságot, és tiltakozom minden kirekesztés ellen. Saját sorsom példáján állíthatom, tudom, mi a másság, a kirekesztettség. Tudom, milyen osztályellenségnek lenni, gyerekként kiűzve az „átlagból”. 23 éves koromig csak a negatív társadalmi diszkrimináció levét ittam származási kirekesztettségem miatt. Én keltenék gyűlöletet? Én volnék kirekesztő? Mélységesen felháborítanak az alaptalan vádak.

Szót kérek a heteroszexuális többség nevében, és a legnagyobb tisztelettel kérem, legyenek velünk toleránsak azok is, akik tőlünk toleranciát kérnek azáltal, hogy saját mivoltukban átlagosként szeretnének boldogok lenni. Kérem azokat, akik a Magyar Pszichológiai Társaság keretében alakított szekciójukra hivatkozva, téves értelmezésükkel rám nézve alaptalan vádakat hangoztatva aláírásokat gyűjtöttek, hagyjanak fel azzal az indulatgerjesztéssel, amelyet sikeresen elértek. Ezt az indulatot nem én gerjesztettem, hanem a saját haragjuk. Tizenötezer magyar pszichológus közül ezer aláíró önökkel tart, de nem tudjuk, hogy a tizennégyezer mit gondol. Csak az egyetértésükről engem megerősítő levelekből tudhatom, hogy nem tart önökkel, de nem gerjeszt indulatokat.

Személyesen azt kérem, engedjék meg nekem, hogy a tudományos tényeknél maradjak. Nem kívánok ideológiákhoz csatlakozni se jobbra, se balra, szeretnék a tudomány szolgálója maradni. Tiszteletet kérek, amit magam is megadok másoknak."

Bagdy Emőke

261-es vagy pongyola a fordítás vagy direkt, de pontatlan.

A lentebbi linket találtam Zeke Stokes szavaihoz a kutatással kapcsolatban. Itt pedig úgy fogalmaznak, hogy a kutatás rávilágít, hogy a melegség az emberi élet természetes része, nem említi, hogy a szexuális orientáció az emberi tapasztalás része. Még ki is fejtik, hogy az olyan környezeti hatások, mint a fiatalabb testvér nagyobb eséllyel lehet meleg, annak az oka az anyában az első gyerek születése után bekövetkező változások következménye lehet. Ami megint alátámasztja, hogy nem döntés kérdése, hanem a születés előtt eldöntött tény a szexuális orientáció.

[link]

Továbbá ismételten itt van az eredeti publikáció, nem foglalkoznak környezeti dolgokkal csak azzal, hogy a genetikai hatáshoz mely gének járulhatnak hozzá. Ingyenesen hozzáférhető, olvassuk már ezt és ne valami random kivonatolásokat belőle.

[link]

Bagdy Emőkéhez pedig itt van a pszichológusok nyílt levele:

[link]

Azért fontos észrevétel, hogy míg a nyílt levél 6 publikációra, tudományos eredményre való ellenőrizhető hivatkozást tartalmaz, addig Bagdy Emőke levele utalást sem tartalmaz semmi ilyesmire, csak Mérei Ferenc és Lorentz nevét.

"Ami megint alátámasztja, hogy nem döntés kérdése, hanem a születés előtt eldöntött tény a szexuális orientáció."

Átolvastam részletesen az egész kutatást.

Ez amit írsz nettó hazugság!

Egyrészt nem találtak olyan gént, ami ezt bizonyítaná, másrészt le van írva hogy szociokulturális tényezők nagyban befolyásolják az eredményt, ami további kérdéseket vet fel!

"Továbbá ismételten itt van az eredeti publikáció, nem foglalkoznak környezeti dolgokkal csak azzal, hogy a genetikai hatáshoz mely gének járulhatnak hozzá. Ingyenesen hozzáférhető, olvassuk már ezt és ne valami random kivonatolásokat belőle."

Te elolvasod az amit linkelsz?

Számtalan más tényezőt is figyelembe vesznek, hiszen a genetikai kutatások mind mind elbuknak.

"so we explored finer-scaled measurements and some of the complexities of the phenotype, although intricacies of the social and cultural influences on sexuality made it impossible to fully explore this complexity."

Our study focused on the genetic basis of same-sex sexual behavior, but several of our results point to the importance of sociocultural context as well.

Ez meg külön vicc:

"The topic explored in this study is complex and intersects with sexuality, identity, and attraction and potentially has civil and political implications for sexual minority groups.

Therefore, we have Engaged with science communication teams, Engaged with LGBTQIA+ advocacy groups nationally and within our local institutions, and Tried to make clear the many limitations and nuances of our study and our phenotypes."

# 265

Átnéztem mind a 6 publikációt és egyik se vonatkozik Bagdy Emőke felvetésére.

Konkrétabban, hogy 3-6 éves korban való érzékenyítés nagyon káros.

Legalább hivatkozd rendesen a leírásom ne csak valami kiragadott részletet:

"Még ki is fejtik, hogy az olyan környezeti hatások, mint a fiatalabb testvér nagyobb eséllyel lehet meleg, annak az oka az anyában az első gyerek születése után bekövetkező változások következménye lehet. Ami megint alátámasztja, hogy nem döntés kérdése, hanem a születés előtt eldöntött tény a szexuális orientáció."

a cikk pedig, amiben te ezt hazugságnak titulálod:

"Environmental effects may be a factor for some people; for instance, having older brothers increases the odds that younger brothers will be gay, which researchers suspect may have to do with changes to the mother’s immune system in response to the earlier pregnancies."

A phenotype-nak pedig itt a definíciója az eredeti publikációban, az általad hivatkozott rész felett, ami tisztázza, hogy itt a szociális és környezeti hatások alatt életkort, nemet és a bináris képet értik, tehát a transzneműeket vagy más nem-bináris embereket kizárták a tanulmányból:

"In this study, we use the term “same-sex sexual behavior,” which is defined as having ever had sex with someone of the same sex. Detailed descriptions of the variables used in the different cohorts can be found in the supplementary materials (14).

To aid in readability throughout the manuscript, in some places we refer to individuals who have ever had sex with someone of the same sex as “nonheterosexuals,” whereas we refer to individuals who have never had sex with someone of the same sex as “heterosexuals.”

We acknowledge that the grouping phrase “nonheterosexuals” has the potential to present messages of othering (that is, undesirable marginalization of another person or group on the basis of their sexual expression)—by defining an “outgroup” in reference to an “ingroup” and implying that “nonheterosexual behavior” may have a negative connotation, whereas “heterosexual behavior” may have a positive one. We wish to make clear that our choice of language is not meant to forward messages of othering on the basis of sexual behavior.

Throughout this manuscript, we use the terms “female” and “male” rather than “woman” and “man.” This is because our analyses and results relate to biologically defined sex, not to gender.

As is common in genetic analyses, we dropped individuals from our study whose biological sex and self-identified sex/gender did not match. This is an important limitation of our analyses because the analyses do not include transgender persons, intersex persons, and other important persons and groups within the queer community. We hope that this limitation will be addressed in future work."

Az utolsó rész indokoltságát pedig pont te bizonyítod, amikor leírom, hogy a bátyj után egy fiatalabb fiú születésénél nagyobb esélye van annak, hogy meleg lesz az első terhességnél az anyában végbemenő hormonális változások miatt. Erre te kiragadod az utolsó sort és azt állítod hülyeség, mert nincs meleg gén. Senki nem mondta, hogy van meleg gén, a genetikai hatás legtöbbször sok gént érint, és ez a rész pont nem a génekre vonatkozott, hanem a születés előtt kialakuló környezeti hatásra, vagyis az anyára.

Amiket beszúrtál ide szöveget annak egyike se támassza alá azt amit ide hazudtál!

"Még ki is fejtik, hogy az olyan környezeti hatások, mint a fiatalabb testvér nagyobb eséllyel lehet meleg, annak az oka az anyában az első gyerek születése után bekövetkező változások következménye lehet. Ami megint alátámasztja, hogy nem döntés kérdése, hanem a születés előtt eldöntött tény a szexuális orientáció"

Mégis hogy a fenébe támasztaná alá?

Milyen alapon lehet leírni, hogy a születés előtt eldöntött tény a sexuális orientáció?

Az a mondat ami alátámasztaná, az nem tekinthető összefüggésnek.

Számtalan más tényező van amit kizár ezzel.

Még annyiban pontosítanék, hogy átgondolva nem jól fogalmaztam.

Nem 100%-ban igaz.

A kutatások eredménye alapján kb 8-25 százalékban dől el születés előtt.

Szóval ha nem féligazságot akarunk beállítani igazságnak akkor így fogadom el a mondatot:

"Ami alátámasztja, hogy 8-25%-ban a születés előtt eldöntött tény a szexuális orientáció"