Kertes házban élők, ti tisztában vagytok azzal, milyen csodálatos életek van?

társasházban élek, nem érzem magam prolinak, se utolsó csóringernek. fiatalok vagyunk a párommal, gyerekünk még nincs. egyszerűen nem tudnék mit kezdeni magammal egy kertes házban. a medence csak macera lenne, és többe kerülne az egész cakkpakk, mint lemenni hétvégente Gárdonyba. a kerthez nem értek, nálam egy vacak fikusz is alig marad meg, egy rakás paradicsompalántát pedig nem szeretnék halálba küldeni :)

inkább utazgatunk, világot látunk, étterembe járunk, mintsem álljon a pénzünk egy hatalmas házban, és az utca végéig ne jussunk el a sok kerti munka miatt.

kollégám áradozik, h mennyire jó kertes házban élni. szabadsága előtt kérdeztem, h mit csinál majd a két hét alatt, megy-e valahova nyaralni. erre csak legyintett, és közölte, h sok a kerti meló, most azzal kell foglalkoznia. biztos baromi jól érezte magát otthon, míg én a matracon ringatóztam a tóban :D

nem beszélve arról, h ő a fele fizuját benzinre költi, h az agglomerációból bejárjon dolgozni, nekem meg gyalog is max negyed óra a munkahelyem. :D