Csodálatos gyermekkor. Hol van?
Ha nagymamámtól, vagy anyukámtól megkérdezem, hogy milyen volt a gyermekkora, mindig azt válaszolják, hogy csodálatos.
Ekkor én megkérdem, hogy miért? És ők azt válaszolják: Délelőtt iskola, délben hazajöttek, majd ebéd után egybegyűltek a barátaikkal, és övék volt a tér, folyópart, hegy...
Ha az én gyerekem majd megkérdezi tőlem, hogy milyen volt a gyerekkorom, azthiszem más lesz a válasz.
Tényleg elegem van. Bevallom, pityeregve írom ezeket a sorokat. Vegyük csak a mai napot. 5-re (!!!) értem haza. Reggel 7-től. 8 órám volt, 3-kor véget ért az iskolában, azután a zeneiskolában 3:15-től teória 4-ig, 4-től zongora háromnegyed 5-ig. Amíg hazaértem, 5 óra volt. Kereken. Holnap matekdoga, kémiadoga, fizikából és magyarból nagy feleltetés. MINIMUM 3 órát fogok holnapra tanulni. Akkor ha zsinórban számítjuk: 8- ra megleszek mindennel. 10-kor fekszek le. Maradt 2 órám, hogy bármit is csináljak. Ebből MINIMUM fél órát az evéssel töltök. A maradék másfél órában nem fogok leállni tornázni. Most fél órára leültem gépezni. ÉN IS CSAK GYEREK VAGYOK!
És holnap kezdődik elölről. Fél 5-re érek haza. Csütörtök a legnehezebb napok közé tartozik. MINIMUM 2 órát fogok rá tanulni. Csütörtökön megint 5-re érek haza...
És ez így megy tovább. Még mielőtt megkérdeznétek, hogy akkor miért járok zenébe, elárulom: egyik dolog az, hogy nagyon szeretek zongorázni. Ez a legfontosabb. A másik pedig: Ma már elég furcsán néznek arra, aki nem játszik valamilyen hangszeren, vagy nem jár valamilyen sportkörre.
Ahogy ma jöttem haza, már majd összeestem az utcán, annyira fáradt voltam. A fejem már minden 2. nap fáj, annyira fáradt vagyok. Székletem már lassan csak 3 naponta van. Meghízni sehogyan nem tudok.
És ezzel nem csak én vagyok így. Rossz látni, ahogyan a 10 éves gyerekeknek is 7 órájuk van... VAn, hogy sírva jövök haza, vagy hogy lefekvés előtt 1 órás sírógörcsöt kapok. Pedig kiskoromban vidám kislány voltam, rengeteget mozogtam, kutyát sétáltattam, reggel 5-kor mentem fel a hegyre futni, 300 oldalas könyveket 3 nap alatt olvastam ki. Most meg?...
Elég hosszú amit írtam, előre is köszönöm annak, aki elolvassa :)
Más is így van ezzel, vagy csak engem visel ez meg ennyire?
14/L
ki nem szarja le hogy mit gondolnak mások,hogyha nem jársz zenélni vagy sportolni?? én se jártam soha sehova még a szalagavatos táncolásbol is kihuztam magam pedig ott aztán tényleg lenéztek miatta.de másfél orát utaztam a suliba igy ugy gondoltam nem fogok energiát pazarolni plusz különorákba.amugy is rajzolni szerettem inkább. a zene és sport nem érdekelt.
csak akkor járj ha tényleg élvezed. középsuliba már sokkal nehezebb,messzebbre kell járni több a tanulnivalo stb.
amugy ráadásként még ott a hétvégéd. azt ne mondd h csak tanulsz akkor.
Egyáltalán nem kötelező plusz órákat vállalni. Ha pedig a zongora fontos, akkor másból kell lejjebb adni. Könnyebb iskolába menni stb. Én még sosem hallottam, hogy valakire furán néznek mert nem sportol vagy zenél. És különben is mi köze hozzá másnak?
Én örülök neki, hogy most vagyok fiatal és nem régen. Ezer rossz dolgot sorolhatnék fel ami régen volt, tehát az nem úgy van, hogy régen minden tökéletes volt most meg minden rosz. Plusz a nagyszüleid, szüleid már idősek és nem emléketznek a borzalmas dolgokra vagy nem akarnak. Lehet hogy annyi idős korodban te is azt fogod mondani amit ők.
Kicsit tényleg túl vagy terhelve. Sajnos ez van, régen tényleg nem tartott ilyen sokáig a tanítás napi szinten, kevesebb órájuk volt a gyerekeknek.
Azt viszont nem nagyon tudom elhinni, hogy olyan meghökkentő lenne, ha egy gyerek nem jár valamilyen különórára. Én sem jártam, és nem volt az olyan nagyon régen, mégsem néztek rám ezért furán. Sporthoz sosem volt kedvem, pedig mozogni szerettem, de az ilyen csapatsportokban nem jeleskedtem, a többi meg nem tetszett, egyedül úszni jártam egy darabig, de pár év után abbahagytam, mert már utáltam télen szárogatni a hosszú hajamat. A zenét meg sosem erőltették a szüleim, annyira nincs hallásom :D
Mondjuk amikor 14 évesen 8 órám volt egy nap, azt én is gyűlöltem, nade kibírtam valahogy :)
Te meg gondolj arra, hogy hamarosan itt a nyári szünet, akkor kipihened magad! Az évvégi hajrában biztos mindenki jobban elfárad, ez már csak ilyen. Ha tovább akarsz tanulni, készülj fel rá, hogy ez csak rosszabb lesz (nekem pl. most vizsgaidőszak van, hetek óta napi 4 órákat alszom, de persze az is igaz, hogy én már nem 14 éves vagyok, szóval nem azért mondom, mert tőled bárki ezt várná), ha meg majd dolgozol, akkor még nyári szünet sem lesz.
De szerintem te tényleg csak most látod ilyen sötéten a dolgokat, ez most rázós időszak lehet a suliban, de biztos vannak könnyebb periódusok is.
Persze az iskola követelményeit nem változtathatod meg, és nyilván ha szeretsz zongorázni, akkor arról sem akarsz lemondani, viszont azt megteheted, hogy a szüleidnek elmondod, hogy mennyire kimerült vagy, és jó lenne egy alaposabb kivizsgálás, lehet, hogy vérszegény vagy. Szóval elmehetnétek vérvételre, talán vasat kéne szedned. Ez ott kiderülne. Nekem is volt (vagy még most is van?) ilyen gondom, ki is derült, hogy nagyon kevés a vas a szervezetemben, azért is voltak sokszor karikásak a szemeim.
ja igen és akkor a melozást még nem emlitettem ahogy elödöm.
én a szerencsések közé tartozom aki csak hétköznap melozik,de akkor is minimum 10 orát.
7végén segitek anyunak takaritani, meg rendberakom a saját szobám, fürdöt stb. marad egy napom magamra,amit néha meg kell osztanom a barátaimmal is, h ök se legyenek elhanyagolva. ugyhogy igen. késöbb ez csak sokkal rosszabb lesz.nézz csak körbe. sok szürke ember. este 8ra ér haza a melobol, kajál azt fekszik aludni, hajnalban meg kel hogy beérjen a melohelyére.ha nem leszel mázlista ez az élet vár rád.
Hát én valahol megértlek és valahol nem.
Sajnos a te korosztályod olyan, hogy nem tud élni. Az unokahúgom is állanóan gépezik, mert ott éli a kis életét.
Én egy olyan középsuliban tanultam ahol este 6-kor értem haza. De a szabadidőmben mindig kint játszottam az udvaron a barátaimmal, ha csak 1,5 órára is.
Aztán pont az én koromban úgy 16-17 éves koromban kezdet bejönni az, hogy már nem játszottunk együtt. Mindenki kajtatta a pasikat, csajokat, iwiwen üzengettünk egymásnak... utáltam. Nem értettem miért kellett így megváltoznia mindennek.
Szóval neked az a bajod, hogy nem tudod milyen élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!