Csodálatos gyermekkor. Hol van?
Ha nagymamámtól, vagy anyukámtól megkérdezem, hogy milyen volt a gyermekkora, mindig azt válaszolják, hogy csodálatos.
Ekkor én megkérdem, hogy miért? És ők azt válaszolják: Délelőtt iskola, délben hazajöttek, majd ebéd után egybegyűltek a barátaikkal, és övék volt a tér, folyópart, hegy...
Ha az én gyerekem majd megkérdezi tőlem, hogy milyen volt a gyerekkorom, azthiszem más lesz a válasz.
Tényleg elegem van. Bevallom, pityeregve írom ezeket a sorokat. Vegyük csak a mai napot. 5-re (!!!) értem haza. Reggel 7-től. 8 órám volt, 3-kor véget ért az iskolában, azután a zeneiskolában 3:15-től teória 4-ig, 4-től zongora háromnegyed 5-ig. Amíg hazaértem, 5 óra volt. Kereken. Holnap matekdoga, kémiadoga, fizikából és magyarból nagy feleltetés. MINIMUM 3 órát fogok holnapra tanulni. Akkor ha zsinórban számítjuk: 8- ra megleszek mindennel. 10-kor fekszek le. Maradt 2 órám, hogy bármit is csináljak. Ebből MINIMUM fél órát az evéssel töltök. A maradék másfél órában nem fogok leállni tornázni. Most fél órára leültem gépezni. ÉN IS CSAK GYEREK VAGYOK!
És holnap kezdődik elölről. Fél 5-re érek haza. Csütörtök a legnehezebb napok közé tartozik. MINIMUM 2 órát fogok rá tanulni. Csütörtökön megint 5-re érek haza...
És ez így megy tovább. Még mielőtt megkérdeznétek, hogy akkor miért járok zenébe, elárulom: egyik dolog az, hogy nagyon szeretek zongorázni. Ez a legfontosabb. A másik pedig: Ma már elég furcsán néznek arra, aki nem játszik valamilyen hangszeren, vagy nem jár valamilyen sportkörre.
Ahogy ma jöttem haza, már majd összeestem az utcán, annyira fáradt voltam. A fejem már minden 2. nap fáj, annyira fáradt vagyok. Székletem már lassan csak 3 naponta van. Meghízni sehogyan nem tudok.
És ezzel nem csak én vagyok így. Rossz látni, ahogyan a 10 éves gyerekeknek is 7 órájuk van... VAn, hogy sírva jövök haza, vagy hogy lefekvés előtt 1 órás sírógörcsöt kapok. Pedig kiskoromban vidám kislány voltam, rengeteget mozogtam, kutyát sétáltattam, reggel 5-kor mentem fel a hegyre futni, 300 oldalas könyveket 3 nap alatt olvastam ki. Most meg?...
Elég hosszú amit írtam, előre is köszönöm annak, aki elolvassa :)
Más is így van ezzel, vagy csak engem visel ez meg ennyire?
14/L
válasza: válasza: válasza:De ha szereti a zenét, és úgymond "ez az élete", imádja, miért kéne feladnia? Végre egy gyerek, aki valami egyedit is csinál a monoton iskola mellett. Most írhatjátok, hogy örülj amíg gyerek vagy, stb. De minek is kéne örüljön? Ovis koráig nagyjából egy gyerek életét éli az ember, aztán belevág a suliba, naponta 7-8 óra, már nem lehet annyit délután játszani, hanem tanulni kell... Ez tényleg nem gyerekkor. Az én anyukám is olyanokat mesélt... Minden nap lejártak a Dunára, vagy szalmabálákon játszottak, suli után egész délután otthon se voltak szinte...
Nálunk is esküszöm nincs egy olyan nap, mikor nem lenne számonkérés, ezért folyamatosan kell tanulni, ráadásul most lesz egy év végi nagy angol vizsga. 6. óta nem voltam semmilyen különórán, nehogy aztán a tanulás rovására menjen... És a legidegesítőbb tényleg az, hogy a nagy átlagember az iskolai tananyag 20%-ára, ha emlékszik. Akkor minek strapáljuk magunkat?
De ez nem a te hibád, jogos a felháborodás. Most hétvégén volt a barátnőm szülinapja, és bulit rendezett. Döntenem kellett, hogy tanulok a keddi angol + nyelvtan dolgozatra, PLUSZ tételeket dolgozok ki, vagy elmegyek szerencsétlen bulijára?...
És akkor csodálkoznak, hogy a "mai gyerekeknek" nincs hobbijuk, nem csinálnak semmi értelmeset.
válasza: válasza: válasza:Az egy dolog, hogy valakinek jobbak voltak az iskolás évei, de ez nem azt jelenti hogy attól ez olyan könnyű, csak később még rosszabb lesz.
Na m1, nézzünk egy normális napirendet:
Felkelek 7-kor, 12:45 körül hazaérek a suliból.
Átöltözök, megebédelek, megírom a házit, segítek a házimunkában, ha van szabadidőm elmegyek biciklizni, vagy ki megyek a kutyákkal játszani, esetleg könyvtárba. jó esetben elmegyek moziba. 6 körül vacsi. 8-kor megfürdök és legkésőbb fél 10-kor ágyban vagyok.
Az én átlagos napom ehelyett: 7-kor felkelek, 12:45-kor hazaérek, megebédelek. Odaülök a gép elé, 6-7 körül elkezdem csinálni a házimat, közben persze ha segítenem kell valamiben akkor segítek, kb. minden másnap 8-kor megfürdök 9-10 körül lefekszek. Ennyire van erőm.
Na jó, persze nem vagyok mindennap otthon, ritkán mozi, meg különböző programok.
Nyaranta 10-11 óránál hamarabb fel se birok kelni.
Persze nyáron azért eljárok könyvtárba, heti 2x 1 óra sport.
válasza:Ne aggódj, gimi alatt 22kor jártam haza, (mondjuk aetrobik előtt mindig beszaladtam egy üdítőre a haverokhoz a kocsmába) de ez a csodálátos gyerekkor.
Anyudat majd kérdezd meg, hogy nem kellett-e ludat őriznie vagy mosogatnia délutánonként. Biztos neki is kellett csinálnia dolgokat.
válasza:16. Épp ezt mondom h akinek gépezni van ideje annak volna másra is. Nem azt kell mondani h de nem jó nekem mert bezzeg mások kint játszanak, hanem felkelni a géptől és kimenni. Én még középsuliban (nem vagyok öreg szóval már volt net,tv minden) is jobb szerettem csavarogni egyet a heverokkal v csak kiülni beszélgetni..... stb. Mindíg akadt rá időm. Vizsgaidőszakban is.
22/N
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!