Miért hisznek az emberek Istenben? Semmi bizonyíték nincs rá

A hithez nem kellenek bizonyítékok.

Azért hisznek, mert szeretnének biztonságot érezni maguk körül.

"Értelmes tervező

- nem tervez felesleges szerveket (férfi mellbimbó) "

Az értelmes tervező a külalakra is odafigyel. Hogy néznénk ki mellbimbó nélkül? Ez nem cáfolat, illetve ha annak szántad, akkor elég gyenge és erőltetett. Gondolj csak bele.

"nem épít be felesleges (sőt, egyenesen máshonnan származó) géneket (vitellogenin, a tojásfehérje prekurzor génje) "

Amit aztán az evós tudósok jól agyonhallgatnak, ha kiderül ennek is a funkciója, ahogy sok másnak...

Ez sem bizonyíték

"Akkor Isten hogy lehetett képes ennyire hozzá nem értő módon alkotni?"

Úgy, hogy minden jó, csak te nem értesz hozzá, és ezt közlöd is a világgal.

"nem épít be logikátlan módon szerveket (fordított retina)"

Ebből is látszik, hogy az evós csaló tudósok az ostobaságaitokra apellálnak. Utánanézhetnétek tudományos oldalakon ezek cáfolatának, mielőtt mindent benyaltok. Ráadásul ezt a baklövést az MTA is elkövette. Tessék:

A szem visszafelé irányít?

A szemnek van egy hátrányosnak tűnő aspektusa, ami megfontolandó. A gerincesek szemének pálcikái és csapjai visszafelé fordulnak a beérkező fénnyel ellentétes irányban álló fényérzékelő részükkel (a korongokkal). Azt várnánk, hogy a fénnyel szemben legyenek. A pálcikák és csapok fényérzékelő részei (a korongok) a retina alapjának mélyén helyezkednek el, és több idegsejt van a beérkező fény útjában. A fénynek tehát ezeken a sejteken kell átjutni, mielőtt eléri a korongokat. A tervezés fogalmára válaszolva, néhány evolucionista kigúnyolja az intelligens tervezés elméletét és azt a kijelentést, hogy a szem visszafelé irányít. Egyikük azt mondta: „Eléggé bután lett megtervezve.” Mások szerint „Egy fényképezőgép-tervezőt, aki ilyen baklövést követ el, azonnal kirúgnák az állásából”. Vagy „Isten kifordította a gerincesek retináját a >bűnesetkor<”?

Valójában azonban a szem nagyon is jól megtervezett. A retina foveának nevezett területén, ami a látásért felelős, a „beavatkozó” idegsejtek majdnem teljesen hiányoznak, és az idegrostok a központi régióból sugároznak ki, így gondoskodva egy sokkal tisztább látótérről.

Lehet egy nagyon jó ok a pálcikák és a csapok korongos részének a pigmenthám felé való irányultságára, ami a retina külső részén helyezkedik el. A pálcikák és a csapok folyamatosan lecserélik a látópigmentes korongokat. A régiek a külső rész felé továbbítódnak, ahol a pigmenthámsejtek bekebelezik őket. Ha a korongok a beérkező fény irányában helyezkednének el, hamar homályos helyzet alakulna ki a szem belsejében. A pálcikák és csapok működése sosem szünetel, a korongok viszont folyamatosan kicserélődnek az életük során. A rhesusmajom pálcikái 80-90 új korongot állítanak elő minden nap. Ez az arány hasonló az emberekéhez, és nekünk 100 millió pálcika van egy-egy szemünkben. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ez még mindig semmi a kétmillió vörösvértesthez képest, amit a csontvelőink minden másodpercben termelnek.)

Ha úgy lenne, ahogy néhány evolucionista is állítja, hogy a pálcikák és a csapok a korongos végükön fordítva állnának, olyan irányban, hogy a fénnyel szembe kerüljenek, valószínűleg látási zavaraink lennének. Mi töltené be akkor azt a lényeges funkciót, mint amilyen a mintegy 10.000 millió korong bekebelezése, ami nap mint nap termelődik mindkét szemünkben? Valószínűleg felhalmozódnának az üvegtest területén, és hamarosan akadályoznák a fény útját a retina felé. Ha a pigmenthám a retina belső oldalán lenne, hogy bekebelezze a korongokat, akkor is akadályozná a fény útját, hogy a pálcikákhoz vagy csapokhoz jusson. Továbbá a pigmenthám, ami szoros kapcsolatban van a pálcikák és a csapok korongos végével, táplálja is azokat, hogy új korongokat készítsenek. A hámszövet tápanyagait az érhártya gazdag vérellátásából szerzi. Azért, hogy a pigmenthám megfelelően működjön, erre a vérellátásra szükség van. Ha a pigmenthám és annak az érhártya általi vérellátása a szemen belül lenne, a fényforrás és a fényérzékelő pálcikák és csapok között, az teljesen szétrombolhatná a látási folyamatot.

Ha darwinista szemszögből nézve, a pálcikák és csapok mostani elrendeződése olyan rossz, akkor a természetes szelekció, ami eredetileg kialakította a szemet, miért nem változtatta meg azt már régen? A szemeink megtervezése egyáltalán nem szegényes, mivel egészen jól működnek. A tudomány területén a szemről való jelenlegi tanulmányok fényében ismét felhozhatjuk Paley klasszikus órapéldáját. Vagyis, ha találnánk egy videokamerát a földön, meggyőződéssel állíthatjuk-e, hogy azt megtervezték, vagy azt gondolnánk, hogy egyfajta véletlen mutáció, illetve a természetes szelekció terméke?

Ariel A, Roth

"A hithez nem kellenek bizonyítékok.

Azért hisznek, mert szeretnének biztonságot érezni maguk körül."

:))) Jól van, higgyétek azt és mondjátok azt, amit a szátokba adnak. Soha nem veszitek észre, hogy átvernek titeket

"Egyet értek ezek a dolgok az evolúció alatt jöttek létre illetve akogy a környezet és a helyzet megkívánta úgy fejlődött az emberi szervezet pl régen nagyon nagy szükségünk volt a lábújakra mert nagy szerepük volt az egyensúly megtartásában viszont most máshova helyezzük a testsúlyt ezért jó pár évtized/század múlva már nem fog kifejlődni a lábujj az embereknél"

És az evolúció volt olyan szíves és új, értékes információkat programozott a DNS-be:) Ezt persze soha nem sikerült bemutatni. Ti is egy láthatatlan istenben hisztek. A neve: evolúció. Teremtés, evolúció: nincs különbség, mindkettő hit alapú. Más kérdés, hogy a törzsfejlődés természettudományosan lehetetlen, a szellemi világból kiinduló teremtéssel pedig a materialista természettudomány nem foglalkozhat, így a teremtés marad, a törzsfejlődés kiesik a tarthatatlansága miatt

"Miért hisznek az emberek Istenben? Semmi bizonyíték nincs rá"

Gondolom szellemi dologra természettudományos bizonyítékot vársz, nem ún. szellemit vagy jogit:)))))))) Ugye tudjuk, hogy Isten létére következtetni tudunk. Az meg van dögivel. Isten léte 100%-osan bizonyítva van szellemi módon

Még mielőtt... gondolkozzunk:

Wikipédia: körkörös érvelés:

„Negatív” formában (amikor az érvelő nem eleve felhasznál, hanem eleve kizár valamit, amit cáfolni akar):

Állítás: "Természetfölötti/Isten nem létezik, mert a világ jelenségeit a természettudományoknak Istenre hivatkozás nélkül is, pusztán oksági alapon sikerült magyarázni."

Cáfolat: Mivel a természettudományok eleve kizárják a természetfölöttit mint magyarázó okot, így természetesen soha nem bukkanhatnak semmi olyasmire, ami természetfölöttire utalna. Ez nem jelenti azt, hogy ilyesmi nem létezhet.

[link]

"#2 a semmibol miert kene feltetelezni h van isten? Csak mert lehet? Akkor az unikornisokban is hiszel? Hiszen nincs ellenuk cafolat.."

Na igen, csakhogy nem a semmiből feltételezem, hogy van Isten, hanem a világ létezéséből. Az unikornis léte viszont nem szükségszerű. Te azt mondod a világra, hogy végső soron "magától lett", nemde? Én meg azt mondom, hogy valami nem lehet magától. És nem lehet a "semmiből". Te a tapasztalható világból cáfolatot nem fogsz tudni adni Isten létére. Mivelhogy a logika (itt a filozófiai logikára gondolok) sem tudja cáfolni, viszont teljesen alátámasztani sem. Isten vagy létezik vagy nem létezik: harmadik lehetőség nincs, a tapasztalható világ és logika ennyit tud megállapítani.

A kérdező racionális bizonyítékot akar: itt el is bukott bármilyen "kézzel fogható" érv. Ugyanis Isten léte metafizikai, tehát tapasztalaton túli. Mondhatom, hogy azért hiszek, mert Jézus Krisztus kinyilatkoztatta nekünk Istent, de aki nem akar hinni, annak ez nem lesz érv. Mint ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy egy ateista számára nem lehet érv a Canterbury Szt. Anzelm-féle ontológiai istenérv.( Leegyszerűsítve ő azt mondta, hogy amiről van elvont fogalmunk, az szükségszerűen létezik is.)

XVI. Benedek pápa egy 2006-ban mondott gondolatát tudom csak emlegetni: Isten vagy létezik vagy nem létezik. Csak e két választási lehetőség van. Vagy elismerjük a teremtő értelem elsőbbségét vagy azt valljuk, hogy minden esetleges, mivel nincs értelmes teremtés, a lét tehát irracionális eredetű. Ez utóbbiból az is következik, hogy az emberi lét is csak "véletlenek" sorozata. Végső elemzésben nem lehet bizonyítani egyik felfogást sem, de a kereszténység válasza az értelmes tervezés melletti állásfoglalás. Mi szerintünk az ember ugyanis nem csupán egy anyagból véletlenszerűen összeállt szervezet, hanem mivel Isten teremtette, ezért van személyi méltósága is.