Kedves ateisták! Ti mért éreztek kényszert arra, hogy a vallási témákat érintő kérdésekbe gúnyosan beleszóljatok?

@Vidiripi: az ITER nem hidegfúziós erőmű. Úgy tűnik, a hidegfúzió nem megvalósítható. Az ITER egy tokamak rendszerű fúziós erőmű, ami mintegy 150 millió fokos plazmával dolgozik. A tokamakon kívül ún. stellarator rendszerű fúziós erőművek vannak (pl a német W7-X), amik bizakodásra adnak okot, de azok is százmillió fokokra hevített plazmával dolgoznak.

A vallásnak, hitnek pedig szerintem lehet, sőt van is társadalmi haszna, sőt egyéni haszna is. Meg vannak nagyon szép megnyílvánulási formái. Meg persze vannak kevésbé kívánatos megnyílvánulási formái is. De az egy ezektől független dolog, hogy én speciel nem hiszek :)

"Úgy tűnik, a hidegfúzió nem megvalósítható."

Pár tudós azóta jobban körbejárta a kérdést.

Megnézték pl., hogy müonnal hogyan működne (az közelebb húzza a protonokat mint az elektron), stb.

Hát - majdnem működik. Ha a müon élete hosszabb lenne, működne. De sajnos a jelenlegi tudásunk szerint nem megy.

kedves vidiripi

"4 éve vagyok hívő előtte nem voltam"

Sajnálom h elment az eszed..

És mi váltotta ki belőled h hívő legyél?

Kedves Vidiripi!

"A tapasztalat azt mutatja hogy egy adott hőmérsékletet valaki melegnek mond egy másik személy pedig azt mondja hogy fázik. Kinek van igaza?

Ez egy empirikus dolog. Saját tapasztalat is!"

Egy ilyen kérdésben is van lehetőség viszonylag objektív vizsgálatra. Ilyenkor azt mondjuk, van egy hőmérő, és az méri a hőmérsékletet. Továbbá megállapítjuk, hogy az emberek fiziológiai tulajdonságaik alapján eltérnek egymástól, ezért észlelik a hőmérsékletet különbözőnek. Azt pedig már leírtam, miért NEM fogadható el ez az érv a hit mellett. Igen, lehetséges, hogy a hívő emberek máshogy észlelnek dolgokat, mint a nem hívők, és ezért igazuk van. De a hőmérsékletes példáddal ellentétben, itt nem tudunk semmit, ami erre utalna (ld. vakos példám).

"A baj csak annyi hogy nem csak egy könyv alapján kell vagy lehet elfogadni. Könyörgöm ne legyél már ennyire szűk látókörű! Azt elhiszem hogy elolvastad az adott részt a Bibliából de aszem nem igazán érteted meg hogy miről is van szó."

Ha nem (kizárólag) a Biblia alapján fogadod el Isten létét, akkor kérdezem: mi alapján? A válaszomban egy bibliai idézetre reagáltam, tehát itt ez volt releváns. Sorold fel akkor kérlek, mi szól akkor még Isten léte mellett.

"Mindössze azt értem hogy számodra miért nem igazolt!"

Nem csak számomra, egyáltalán nem. Ha igazolt lenne, bárkivel meg kell tudnod osztani.

"A különféle emberek tapasztalatából kiindulva a válasz igen, adott esetben akár nagyon sok kutatómunkára van szükség."

Légyszi ezt magyarázd meg.

"Ha még emlékszel hogy honnét is indult ez a téma akkor érdekes hogy most meg így írsz. :)

Mert korábban azt állítottad a vallás nem igazán demonstrálta hogy "mit tud"!

Erre most pont te írod le az ellenkezőjét. Ez tetszik. :D"

Teljesen más volt a kontextus. Amiről én ott írtam, hogy a vallás a megismerésben nem jó. Persze ettől függetlenül vannak más dolgok, amiket a hit adott esetben jól csinálhat. l. csökkentheti az egyén halálfélelmét.

"Ami a keresztény vallást illeti szerintem pedig egységes volt abban hogy viszonylag gyorsan megjelent szinte az összes európai államban."

A hipotézisedben ok ÉS okozat is szerepelt: szerinted a kereszténység szerepet játszott abban, hogy Európa ilyen fejletté vált. Amire rámutattam, hogy míg a kereszténység szempontjából Európa keresztény volt (bár ugye ettől még vallásilag nagy megosztott volt, sőt), de fejlettség szempontjából baromira nem. Ezt utána ki is fejtettem. Ezt azért hangsúlyoztam, mert ez tovább gyengíti a hipotézisedet, hiszen nem mondhatod, hogy "Európa" volt nagyon fejlett, hanem egyes részei (persze ez a fejlettség nyilván relatív). De mégis, ezt azt jelent, hogy egy csomó európai ország nagyon elmaradott volt a kereszténység ELLENÉRE is. Ezt írtam.

"Ok és okozat. De neked úgy sem az lenne szóval felesleges is kifejtenem."

Pedig nyugodtan kifejtheted, kíváncsi vagyok á.

"Az életedben egy csomó dolgot elfogadsz másoktól anélkül, hogy érdekelne a bizonyítása vagy indoklása."

Ugye ennek a nagy része praktikus kérdés. Például ha felülök a buszra, akkor feltételezem, hogy a sofőr tényleg egy buszsofőr, nem pedig a szomszédos kocsmából kiszökött törzsvendég a napi pálinkázás után. Ugye nincs semmi okom ezt feltételezni, ha viszont mégis valami miatt ez felmerülne, akkor ez a kérdés ellenőrizhető.

"ateizmus lényegében együtt jár a materializmussal, "

Nem jár együtt. Az ateizmus az objektív idealizmus el nem fogadása, a szubjektív idealizmust, vagy bármiféle más, bizarr, sajátos idealizmust elfogadhatja. Ráadásul a materializmus önmagában még nem jelent racionális gondolkodást vagy szkepticizmust, a chemtrail vagy a pedofil zsidó összeesküvés sem áll ellentétben a materializmussal, mégis mind hülyeség.

"Valakinek a szavahihetősége nem ellenőrizhető. Sajnálom, bizalmatlan életetek lehet. Sem a szülők, sem a gyerekek, sem a partner szavának sosem adtok hitelt előre, tapasztalat alapján."

Objektív kérdésekben senkinek nem számít a szavahihetősége, ugyanis a tudományos módszertannak nem része a bemondásra való elfogadás. Ez a tekintélyre való hivatkozás minősített esete, ami érvelési és metodikai hiba.

"Attól, hogy valamit nem látsz a szemeddel, még létezhet, és pont ez a lényeg. Hinni valamiben, amit nem látsz. "

Nem láttam még soha New Yorkot, ennek ellenére nem hiszem, hanem tudom, hogy létezik.

"Simán lehet, hogy nekünk nincs arra érzékszervünk, hogy Istent "lássuk" vele, de ez még nem jelenti azt, hogy nem létezik"

Tényleg nem azt jelenti, viszont mi értelme van olyan lények létezését kijelenteni, amit egyrészt nem is tudunk definiálni (hiszen, ha tudjuk definiálni Istent, vagy istent vagy bármit, akkor már feltételezi, hogy valami kezdetleges képünk van róla, de ugye nincs érzékszervünk vagy lehetőségünk vizsgálni, tehát ötletünk sincs, hogyan, miként definiáljuk megalapozottan), másrészt ezt a definíciót sehogy nem tudjuk ellenőrizni, vizsgálni. Ez esetben pontosan annyira értelmes kérdés, mint a babigok létét vizsgálni. Senki se tudja mik azok, azt se, hogy léteznek, azt se, hogy nem. Hogyan vizsgálod?

"Volt idő amikor a tudósok úgy HITTÉK hogy az Univerzumnak nem volt kezdete hanem mindig is létezett.

Ezzel szemben az Isten hívők tudták hogy volt kezdete a teremtésnek és elhitték hogy Isten teremtette.

Aztán már a tudománynak is lett tudása és eltörölték a hitüket és már ők is tudják hogy az Univerzumnak volt kezdete."

A tudomány úgy működik, hogyha egy új adat falszifikálja a korábbi hipotézist, elméletet, akkor kijavítjuk, önreflexíven. Aztán ezt más adatokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel konfirmáljuk illetve predikciókat végzünk a segítségével. Lehet, hogy sose fogunk eljutni az igazsághoz, de itt van egy metódus, ami még mindig sokkal jobb, mintha valaki bemondásra elhisz valamit, ami lehet, hogy úgy van, lehet, hogy nem, sose fogja megtudni. Könnyen előfordulhat, hogy az utóbbiaknak lesz igaza, de az esetben is csak arról lesz szó, hogy ráhibáznak valamire, az pedig nem egy értelmes megismerési módszer, hogy tippelek és remélem, hogy igazam van, eldönteni sehogy se tudom.

"Csak azt szeretném felvetni hogy bizony a tudományban is jelen van a hit és olykor nagyon is téves dolgot hisznek."

A tudósok hite független a tudomány állításaitól, a tudományos állítások ellentétben állnak a hittel, a hit igazolaltan állítások elfogadása, a tudomány pedig objektív igazolt állítások gyűjteménye. Ellentmondás, per definitionem.

"Azt hogy a tudomány is bebizonyította hogy amire felhasználja az ember arra képes."

Ennek semmi köze a vitához, hogy az ember mire használja a tudományt. Attól még nem lesz kevésbé igaz, hogy atombombát építünk a részecskefizika eredményeivel.

"Ha csak mindenki annyira lenne sötét hogy az Istenfélelme eljut oda hogy ne csináljon tömegpusztító fegyvereket akkor nem lett volna olyan világháború ahol 70 millió ember meghal. "

Szerintem az elég kevés, hogy valaki azért nem robbant fel milliókat, mert a kozmikus démon utána majd jól megbünteti.

"Talán kezd azzal ami a környezetedben megtalálható. "

Ez nem így működik. Az alapján kezdünk el valamit vizsgálni, hogy találunk adatokat, amik arra mutatnak, hogy ez az entitás létezik. Aztán ezek alapján összehozzünk egy kezdő definíciót, egy munkahipotézist és megvizsgáljuk. Mi alapján kéne egyáltalán bármi ilyesmit felvetni?

"Te elhiszed azt hogy a tudósok között is vannak hívő emberek? És olyanok is lesznek hívők akik nem tudósok de főiskolát vagy egyetemet végeztek? "

A tudósok közt arányaiban kevesebb a hívő mint a nem tudósok között, a vallásos hit az intelligenciával fordítottan korrelál. A többi része tekintélyre való hivatkozás, attól hogy valaki egyetemet végzett vagy Nobel díjas tudós, még nem lesz automatice igaza mindenben.

"Csak az létezhet amit látunk?"

Ami ránk nincs hatással, annak a léte irreleváns, vizsgálhatatlan és nem produktív ismeretelméleti szempontból.

"A keresztény világlátás, értékrend, és az élet tisztelete gyökeresen beépült Európa nemzeteinek életébe. Ezek nélkül nem itt tartana Európa. "

Érdekes, valahogy mégis akkor kezdett Európa emberi arcot ölteni, amikor a felvilágosodás elkezdődött, fontossá váltak az emberi jogok, amiknek a háborítatlan gyakorlását a sajnos elég későn kialakuló szekularizmus tette lehetővé. Ha valódi keresztény kultúrájú és értékrendű államok lennénk, akkor a manapság természetesnek vett jogok jelentős részéről le kéne mondani.

"De a teremtésműve egyértelműen igazolja őt."

Ez egy tautológia. :D

"Akkor hogyan lehetséges hogy még is róla beszélünk?"

Mi különböző önkényesen, szubjektíven definiált fogalmakról beszélünk. Ami lehet, hogy egyenlő az istennel, aki lehet, hogy létezik, lehet, hogy nem. Semmi alapod nem volt meghozni ezeket a definíciókat, önkényesen hoztátok meg, ezt szükségessé tevő adatok nélkül. A fogalom nem egyenlő a referenciával.

"Ez a hit te ezt nem fogod megérteni soha sem hiába is erőlködsz. Bár van egy olyan érzésem hogy nem is akarod de ez csak elmélet részemről. "

Te az előbb azt állítottad, hogy a teremtés egyértelműen igazolja, most azt mondod, hogy ez csak egy hitállítás. A kettő között elég éles kontraszt van.

"Te vagy a buta mert nem vagy képes olyan elemi dolgot felfogni hogy nem minden a fizika az embernek van lelke és azt te nem tudod kitörölni semmiféle tudománnyal"

Ez egy igazolatlan állítás, amit bemondásra el kéne fogadni.

"A tapasztalat azt mutatja hogy egy adott hőmérsékletet valaki melegnek mond egy másik személy pedig azt mondja hogy fázik. Kinek van igaza? "

Ez egy szubjektív kérdés, nem objektív. A hőmérséklet az, ami empirikusan vizsgálható és objektív.

"Ugye ennek a nagy része praktikus kérdés. Például ha felülök a buszra, akkor feltételezem, hogy a sofőr tényleg egy buszsofőr, nem pedig a szomszédos kocsmából kiszökött törzsvendég a napi pálinkázás után. Ugye nincs semmi okom ezt feltételezni, ha viszont mégis valami miatt ez felmerülne, akkor ez a kérdés ellenőrizhető."

Nagyrészt egyetértek, de azt hozzátenném, hogy a mindennapi életben a meglévő tudásunk mellett egy másik nagyon fontos dolog is szerepet játszik: a kockázatok és a lehetséges következmények felmérése. Ezért van olyan eset, ahol kifejezetten irracionális a tudomány igazoltnak (tartott) álláspontját követni. Például a cigarettáról az emberek egy időben igazoltan tudták, hogy vannak (kicsi) pozitív hatásai- A nagyon káros negatív hatásokat (ekkor még) nem látták be. Tehát a tudomány akkor azt diktálta volna, hogy az embernek a cigaretta előnyös. Mégis, cigarettázni már akkor is baromira irracionális volt, hiszen az ember ezzel beleszól természetes működésébe, aminek létjogosultságát igazolni kell. Emellett kockázati asszimetria is van: a megszerezhető előnyök kicsik, míg az esetlegesen felmerülő (még nem ismert) károk potenciálisan óriási nagyok, ezért nem érdemes cigarettázni. Hozzáteszem, ez a tudomány egyik hátránya, hogy az ilyen váratlan katasztrófákat (mint pl. az hogy egy gyógyszer káros) nem tudja előre jelezni. Részben az ilyen helyzetekben lehet hasznos a hit. De ez már egy másik téma.

"Objektív kérdésekben senkinek nem számít a szavahihetősége, ugyanis a tudományos módszertannak nem része a bemondásra való elfogadás. Ez a tekintélyre való hivatkozás minősített esete, ami érvelési és metodikai hiba."

Pedig gyakran muszáj a tekintélyre hivatkozni. Egy laikus pl. a Higgs-bozon létét önmagától interszubjektíve nem igazán láthatja be. Egyvalamit tud: elhinni az adott tudósnak, hogy az érti a dolgát. Épp ezért lehet olykor veszélyes a tudomány.

"Szerintem az elég kevés, hogy valaki azért nem robbant fel milliókat, mert a kozmikus démon utána majd jól megbünteti."

Kétségtelen tény, hogy sok vallásost ez (is) motiválja abban, hogy erkölcsös legyen. De vannak itt azért más faktorok is. A keresztények pl. úgy gondolják, hogy minden ember élete alapból, önmagától fogva értékes, mert Isten teremtményei vagyunk. Isten a földi életre teremtett minket, ergo a másikat tisztelni kell. Egyébként az a felgoás, hogy minden ember inherens módon értékes, még a mai modern jogi gondolkodásban is megtalálható:

"Whereas recognition of the inherent dignity and of the equal and inalienable

rights of all members of the human family is the foundation of freedom, justice

and peace in the world, "

(Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948)

A teisták gondolkodásában a moralitásnak sok forrása van.

"A tudósok közt arányaiban kevesebb a hívő mint a nem tudósok között, a vallásos hit az intelligenciával fordítottan korrelál."

Ez sajnos két - számomra igazolatlan - feltevést hordoz magában:

1) Az emberi intelligenica mérhető.

2) Az emberi intelligencia egyféle.

"Érdekes, valahogy mégis akkor kezdett Európa emberi arcot ölteni, amikor a felvilágosodás elkezdődött, fontossá váltak az emberi jogok, amiknek a háborítatlan gyakorlását a sajnos elég későn kialakuló szekularizmus tette lehetővé. Ha valódi keresztény kultúrájú és értékrendű államok lennénk, akkor a manapság természetesnek vett jogok jelentős részéről le kéne mondani."

Ezzel csak részben értek egyet. A felvilágosodás során maga a kereszténység is átalakult, átértelmeződött. A keresztény értékek címszava alatt pozitív dolgok mellett is megindult a harc. A felvilágosodás erősen egyházellenes volt, de semmiképpen sem keresztényellenes. Pl. vallásszabadságot először Amerikában mondták ki (jó, oké, korábban Erdélyben is), pedig akkor az egy nagyon vallásos ország volt (hiszen még ma is az, Európával összevetve).

Felmérések bizonyítják, hogy a magas intelligencia(IQ) és az ateizmus között összefüggés van..

Tehát ateisták magasan ütik a vallásosokat IQ szint-ben..

Akkor hívők miről beszéltek?

Egyszerűen egy hívő és egy ateista az nincs egy szinten ha vitázni akarnak.

Ateista vs teista = ateista

# 138

Ezzel az a baj, hogy azt feltételezi, hogy:

1) Az IQ valóban jól méri az intelligenciát.

2) Az intelligencia mérhető.

3) Az intelligencia egyféle.

Vidiripi

msfifa2!

"Azt pedig már leírtam, miért NEM fogadható el ez az érv a hit mellett."

Miért is magyarázzak én bármit ha úgy sem fogadod el érvként? Hogy esetleg lesz egye dolog amivel ráhibázok arra hogy nálad mi számít "jó" érnek.

"Ha nem (kizárólag) a Biblia alapján fogadod el Isten létét, akkor kérdezem: mi alapján? A válaszomban egy bibliai idézetre reagáltam, tehát itt ez volt releváns. Sorold fel akkor kérlek, mi szól akkor még Isten léte mellett."

Valójában te magad is megtalálhatnád a válaszokat ha érdekelne ez a téma őszintén. De mondok egyet más emberek hite, hogy milyen hite és hogy kik ezek az emberek azt rád bízom. Mert újfent az az érzésem hogy feleslegesen írnám le. Sőt már aszem ez is felesleges volt. Mert majd megint jön a miért nem elfogadható ez az érv kezdetű mondatod.

De amúgy írd meg nyugodtan mi a gond ezzel. :D

"Nem csak számomra, egyáltalán nem. Ha igazolt lenne, bárkivel meg kell tudnod osztani."

De igen csak nem a számodra. Megosztani pedig bárkivel meg lehet és meg is osztottam egy részét de már ott elvérzett a dolog. Nincs benned akkora nyitottság hogy tényleg érdekeljen.

"Légyszi ezt magyarázd meg."

Az a baj hogy a legtöbb a hitet elutasító ember azt gondolja hogy ez úgy működik hogy egyik napról a másikra lesz valaki hívő ember. Pedig koránt sem főleg nem napjainkban. Természetesen van kivétel is. Sok idő eltelik a között amíg egy érdeklődő személyből ténylegesen hívő ember lesz. Sokat olvas és nem csak a Bibliát ahogyan arra utaltam is. (na csak írok néhány dolgot) Beszél más emberekkel elmegy olyan helyekre ahol bibliai események történtek. Vagy történik vele valamilyen esemény. Nagyon sok ember van és nagyon sok történet. S természetesen sok részlet is van amelyekről lehetne beszélni bőven. De vannak más egyéb tárgyi, régészeti, tudományos bizonyítékok is. De értelem szerűen és ELENGEDHETETLENÜL kell a hit. A nélkül persze hogy nem fog megfelelni semmi sem.

"Amiről én ott írtam, hogy a vallás a megismerésben nem jó. Persze ettől függetlenül vannak más dolgok, amiket a hit adott esetben jól csinálhat. l. csökkentheti az egyén halálfélelmét."

De jó a vallás a megismerésben. Csak ne a csillagok működését akarjuk rajta keresztül megismerni mert abban valóban nem jó. A vallás Isten és ember körül "forog"!

"A hipotézisedben ok ÉS okozat is szerepelt: szerinted a kereszténység szerepet játszott abban, hogy Európa ilyen fejletté vált."

Nem konkrétan maga a keresztény vallás. Hanem az általa kifejtett társadalmi és kulturális hatásnak a következménye. Mivel ahol nem volt kereszténység ott nem fejlődött olyan szintre pl. a technikai fejlettség. Holott jóval előbb ismerték a papírkészítés technikáját vagy a könyvnyomtatást hogy néhányat említsek.

"Ezt utána ki is fejtettem."

Meglehet de mint írtam is nem is olvastam el végig amit írtál. Időhiány miatt. Talán majd jövőhéten már lesz időm. De nem ígérem. :)

Signal Intelligence!

"Könnyen előfordulhat, hogy az utóbbiaknak lesz igaza, de az esetben is csak arról lesz szó, hogy ráhibáznak valamire, az pedig nem egy értelmes megismerési módszer, hogy tippelek és remélem, hogy igazam van, eldönteni sehogy se tudom."

Azt állítod hogy nem egy értelmes módszer hogy tippel az ember! Te most tippeltél azt illetően hogy ráhibáztak vagy tudód hogy így van?

"A tudósok hite független a tudomány állításaitól, a tudományos állítások ellentétben állnak a hittel, a hit igazolaltan állítások elfogadása, a tudomány pedig objektív igazolt állítások gyűjteménye."

Ezt a leghatározottabban cáfolnám! A tudományos állítások nem mindenben állnak ellentétben a hittel. Írtam is egy ilyet az Univerzumnak volt kezdete a hit és a tudomány is egyetért ebben.

Van amikor nincs egyetértés de hogy ez minden esetben így lenne azt határozottan cáfolom.

"Szerintem az elég kevés, hogy valaki azért nem robbant fel milliókat, mert a kozmikus démon utána majd jól megbünteti."

Azt írtam hogy Istenfélelme nem pedig démon csak a pontosság kedvéért. Mert nem egy a kettő. Van Bukarest és Budapest! Vannak emberek akikben annyi félelem sincs hogy legalább ne romlott élelmiszert adjon el az embereknek. S akkor hol vagyunk még az Istenfélelemtől?

"A tudósok közt arányaiban kevesebb a hívő mint a nem tudósok között, a vallásos hit az intelligenciával fordítottan korrelál."

Na és akkor mi van? Nem az a lényeg hogy mennyi van hanem az hogy még köztük is van. A lényeg az hogy azon a szinten is vannak olyan emberek akik hívők lesznek vagy már eleve azok.

Egyébként mi van akkor ha ez egy természetes folyamat? Honnét tudod te azt hogy nem az? A tudományos álláspont szerint az evo az nem egy irányított folyamat. Akkor nem elképzelhető hogy ez is evolváló dolog?

"A többi része tekintélyre való hivatkozás, attól hogy valaki egyetemet végzett vagy Nobel díjas tudós, még nem lesz automatice igaza mindenben."

Akkor meg kell kérdőjelezni a tudósok eredményeit minden esetben? Hol a határ ahol már kérdőjelen és amikor még nem az? Mi vagy ki dönti el és ha ki akkor ő mennyire szavahihető vagy benne is kételkedni kell? Van amit kénytelenek vagyunk elfogadni mert minden nem ellenőrizhető. Na meg az aki ellenőrzi akkor ő vajon elég képzett is lehet hinni abban amit állít? Az élet nem ilyen. Kell a hit mindenféle képen vagy oké akkor nevezzük bizalomnak. Így megfelelőbb?

"Ami ránk nincs hatással, annak a léte irreleváns, vizsgálhatatlan és nem produktív ismeretelméleti szempontból."

Tényleg vannak olyan dolgok az Univerzumban amiket vizsgálnak és nincsenek hatással ránk?

"Érdekes, valahogy mégis akkor kezdett Európa emberi arcot ölteni, amikor a felvilágosodás elkezdődött, fontossá váltak az emberi jogok, amiknek a háborítatlan gyakorlását a sajnos elég későn kialakuló szekularizmus tette lehetővé."

Érdekes hogy mindezt megelőzte egy reformáció! Ok és okozat! Nem véletlenül számított eretnekségnek a Biblia birtoklása és nem véletlenül akadályozták a nemzeti nyelvű Bibliák létrejöttét és terjesztését!

"Ha valódi keresztény kultúrájú és értékrendű államok lennénk, akkor a manapság természetesnek vett jogok jelentős részéről le kéne mondani."

Pontosan mikre is gondolsz?

"A fogalom nem egyenlő a referenciával."

Te fogalomként gondolsz rá de más meg nem. Ez lehet az eltérés oka.

"Ez egy igazolatlan állítás, amit bemondásra el kéne fogadni."

Miért fáj az ha elveszítünk valakit? És mi fáj olyankor? Nem szükségszerűen a halál miatt.