Helyes az álláspontom?
Evolúció vs Teremtés.
Itt most,mint általában a bibliai teremtésről beszélek. Tehát az evolúció arról szól,hogy a fajok hosszú idő alatt fejlődtek ki,átalakultak,stb,eközben millió/milliárd évek teltek el.
A teremtés arról szól,hogy a fajokat,az összes állatot pár nap alatt teremtette Isten,a Föld alig néhány ezer éves,Isten hat nap után megpihent a teremtés után és azóta is pihen,tehát nem teremt.
A kettőt nem lehet összeegyeztetni,teljesen ellentmondanak egymásnak. Tehát csak az egyik lehet igaz. Nos a teremtésre egy bizonyíték van,a Biblia,amely,mint bizonyíték elég megkérdőjelezhető. Az evolúcióra ezzel szemben rengeteg bizonyíték van,ezt már tényként kell kezelni.(Ha Darwin még vissza is vonta a halálos ágyán,ez akkor sem változtat semmin).
Ha az evolúció igaz akkor Ádám és Éva nem létezett(a mitokondrális Éva nem egyenlő a bibliai Évával),ha ők nem léteztek,nem történt meg a bűnbeesés,ha az nem történt meg Jézus hálaáldozata hiába való volt. Akkor most miről beszélünk?
István35(#87)
No, még gondolatébresztőnek:
Ez a grafikon az emberré válást dokumentáló fellelt fossziliák koponyaméret változását mutatja átmeneteken keresztül a millió években mért időben. Halál pontosan azt mutatja, ahogy azt az evolúció elmélete előre megjósolta már akkor, amikor még híre hamva se volt a fosszlis leletek ilyen nagyarányú birtoklásának.
Pontosan még milyen és mennyi átmenetre van neked szükséged arra ahhoz, hogy elismerd, azért van valami a dologban?
Kedves Cerevisiae!
"Pontosan még milyen és mennyi átmenetre van neked szükséged arra ahhoz, hogy elismerd, azért van valami a dologban?"
Én elismerem, hogy van valami a dologban, ahogy azt is, hogy az itt elhangzó evolúció-ellenes érveim jó részét kiválóan mágcáfoltad. Azt viszont értsd meg, hogy attól, mert találtak tollas dinoszauruszokat, még nem fogom elfogadni az evolúció elméletének minden állítását. Érdekelne például (csak hogy témánál maradjumk), hogy hogyan alakultak ki a tollas dinoszauruszok? Pontosan milyen toll van rajtuk? Hogyan alakult ki a toll a dinoszauruszokon?
Kedves István!
Egyelőre úgy tűnik, hogy te nyitvatermő kreacionista vagy (értsd: nyitott vagy másra is, nem csak a saját ideológiádra).
Sajnálatos módon ebben az évben már nem igen leszek képes itt érdemben nyilatkozni, pl. most is az emelet pórszívózásának megszakítása közben válaszolok, és a földszint még sehol… és a vendégek nemsokára jönnek, csak jönnek…- érzem a zsigereimben, bár mintha mobilon is ilyesmire utaltak volna… :)
A tollak kialakulása ügyében nem kell felülni a kreacos híreszteléseknek sem. Nem tartalak buta embernek, így elég csak elszakadni a mézes mázas homályosításaiktól, és mindössze logikusan gondolkodni kell. Minden dolog lehet valami másra jó, mint amit éppen látunk funkció betöltésére a részéről. Ha nem hiszed el, hogy a toll, meg a szárny az csak repülésre jó és semmi másra, akkor a kreacionista hittérítők butító programja nálad máris megbukott. A toll és kezdeti formái eleinte a hőszigetelés hatékonyabb formáit szolgálták ki (de sok másra is jók lehettek, mint ma is). Ha tehát a toll és a szárny is kezdetben más funkciót töltött be, mint amit ma látunk jellemzően tőlük, akkor kialakulhat a félig toll és félig szárny is. Én speciel a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a szárny a kezdetleges vízi életmód során alakult ki, és nem a légbeli repülést szolgálta ki eleinte, hanem az egyre hatékonyabb búvárúszáshoz alkalmazkodott. A víz alatt a szárnnyal csaknem ugyanúgy lehet „repülni”, mint a levegőben. Erre kiváló példa a mai vízirigó esete. Kis „hagyományos” madár, ami a szárnyát ugyanúgy hasznosítja a víz alatti úszáshoz is. Amikor a madárszerű lények megtanultak a víz alatt „repülni” (ehhez kezdetben a leggyatrább szárnyacska, szárnyszerűség is bőven elég), akkor ezt a tudást kezdték hasznosítani a levegőbe való emelkedéskor is, pl. akkor, amikor a víz alól támadás érte őket, és az a példány menekült meg inkább, aki a víz színe fölé tudott emelkedni jobban, így ezek genetikai tulajdonságai is terjedtek el jobban.
Cerevisiae(#126)
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..
Ugyanebben a topikban Gabriel.Tailor is ajánl egy linket tollkialakulás ügyben:
A google fordítóban egészen jól lehet a szöveget magyarosítani, ha az angol gondot okoz.
A #148-as megjegyző ajánlata is megtekintésre érdemes:
Bár angolul van, de azért eléggé magáért beszélő képek vannak ott, és az állatok nevei megkereshetőek a magyar wikin is.
Sajna, egyelőre nem tudok a témával tovább foglalkozni, mert a porszívó már roppantmód türelmetlenül vágyik a társaságomra…
Boldog új esztendőt, kedves barátom!
Azt nem vitatom, hogy a tollak nem csak repülésre lehetnek jók, meg hát nincs is értelme ezt vitatni, ha egyszer már találtak tollas dinoszauruszokat... Persze abban már nem vagyok biztos, hogy Isten nem teremtett tollas dinoszauruszokat is, de végül is ez bizonyíték az átmeneti formára, vagyis pontosan az, amit kértem, ezt elismerem.
Éngem a toll kialakulásának módja érdekel, hogyan alakult ki a toll az evolúció szerint? Az ezzel kapcsolatos linkeidbe pedig majd belenézek.
Köszi, és neked is boldog új évet!
Hopp...
Előző megjegyzésemben a #148-as válaszoló által ajánlott linket elírtam. Helyesbítve:
Folytatnám a #82-es megjegyzés kivesézését.
Kreacos vélemény:
„A legújabb kutatások azonban kiderítették, hogy ez a lény egyáltalán nem átmeneti alak, hanem egy madárfaj, amelynek a mai madaraktól némileg eltérő tulajdonságai voltak.”
Nincs ilyen kutatási eredmény, ami némileg-ről szólna. Ez egyszerűen kamu. Be kell mutatni ezt a kutatási eredményt, ahelyett, hogy vég nélkül erről győzködne minket minden kreacos oldal, és ezzel le lehetne zárni a kérdést.
Kreacos vélemény:
„A feltételezés, hogy az Archeopteryx félig madár, és nem tudott jól repülni, egészen a legutóbbi idokig tartotta magát evolucionista körökben.”
Ennek semmi köze az evolucionista körhöz. Ez tudományos kérdés. Anatómia, aerodinamika és miegyéb. Mi a franc köze van az evolucionizmusnak ahhoz, amikor a repülőmérnök megtervez egy repülőt pl.? Nincsenek sem kreacos, sem evós tudósok, hanem csak tudósok, mérnökök, feltalálók, kutatók stb. akiket persze némileg befolyásolhat a világnézete, de mit sem változtat ez azon, hogy a valós, visszaigazolható eredmények, a működőképesség fogja minősíteni elképzeléseik helyességét.
Hogy az Archeopteryx tudott-e repülni aktívan (folyamatos szárnycsapkodással), még ma is kérdéses, és nincs közmegegyezés, és viták zajlanak ez ügyben ma is. Hogy madárnak nevezhető, vagy sem, annak az égvilágon semmi jelentősége abban a tekintetben, hogy anatómiailag egyértelműen hol dinoszaurusz-, hol mai madár jegyek mutathatóak ki a fosszilián:
Itt van egy táblázat, ahol megnézheted, hogy mi az, ami a dínójegyeket mutatja-, és mi az, ami a mai madár jegyeket mutatja a leleteken. Mindennek tetejében eleve a dinoszauruszok számos olyan anatómiai tulajdonsággal rendelkeznek, amik homológok a mai madarakéval. Pl. CT vizsgálatok során kiderült, hogy az Aerosteon testüregében légzsákok helyezkedtek el.
„A theropoda dinoszauruszok (két, madárszerű lábon járó húsevők) tüdeje ugyanúgy pumpálhatott levegőt a nagy csöves csontok belsejébe is benyúló légzsákokba, mint ahogyan az a madaraknál is történik.” (Wiki)
Tök mindegy, hogy némely tudós már inkább első primitív madárként tekint az Archaeopteryx-re, mert az a lényeg, hogy minden tudós amúgy átmeneti állapotként kezeli jogosan. Olyan ez, mintha beraknánk a sütőbe a nyers tésztát, azután a sütő mellett álló 100 embert megkérnénk, hogy szóljanak akkor, ha szerintük elérte a sülő tészta a sült állapot kezdőpontját. Tehát nem a kellően sült állapot jelezze, hanem azt a kezdőpontot, ahonnan már inkább sült tésztának nevezhető, mint nyersnek. Biztos lehetsz benne, hogy legalább három, vagy több különböző véleményt fogsz begyűjteni, de abban mind a 100 ember egyet fog érteni, hogy az általuk választott átalakulási pont csak átmenet a nyers és a kellően átsült állapot között. A kreacionizmus nemes egyszerűséggel hazug módon kiforgatja a tudóstársadalom véleményét és a viták eredményeit a saját elképzeléseinek visszaigazolásához.
Kreacos vélemény:
„A mellcsont a mellüreg alatt található, és ezen tapadnak a repüléshez szükséges izmok. Napjainkban a mellcsont minden röpképes és röpképtelen madárban megtalálható, sőt, még a denevérekben is, amelyek pedig a madaraktól teljesen különböző családba tartozó repülő emlősök.”
Kreacionista ténymaszatolás. A mai madarak mellcsontja rendkívül nagy méretű (nem az a lényeg, hogy van). Ami különösen lényeg, hogy ezen egy magas, hosszanti csonttaréj húzódik végig, és erről erednek az erőteljes repülőizmok. Ez mind együtt a tarajos szegycsont. A mai röpképtelen madaraknál a taréj hiányzik (ill. majdnem mindegyiknél). Ez a taréj az Archaeopteryxnél, és az Enantiornithesek legtöbbjénél szintén hiányzik (ez utóbbiak már későbbi mezozoikumi madarak voltak, és vagy majdnem-, vagy mindegyik karmos ujjakkal a szárnyon-, és fogazott csőrrel rendelkeztek)! Vagyis az Archaeopteryx mellcsontja a mai és „kicsit” későbbi madarakhoz képest is bizony és bizonyíthatóan jóval fejletlenebb volt, és konkrétan lapos. Ez alapján is(!) sokan MA IS úgy vélik, hogy az Archaeopteryx nem aktívan repülő-, hanem siklórepülő jószág volt.
Az ajánlott Wiki oldalon az összehasonlító táblázatban is hiányként van feltüntetve a szegycsont az Aarchaeopteryx esetében, míg később említi, hogy a 8. leletnél (és nem a hetediknél, ahogy a kreacosok állítják – úgy látszik még olvasni sem képesek teljes értékűen) találtak ilyesmit. Szépen láthatónak titulálta az írás a szegycsontot, ugyanakkor ellentmondásnak tűnik, hogy a táblázatból ki lett hagyva az Archaeopteryx jellemzésénél. Én úgy látom, hogy alapvetően a korábbi leleteken tényleg nem volt látható a szegycsont, viszont a 8. leletnél sem igaz, hogy mindenki egyetért annak valódi szegycsont voltával, ill. új fajként is lett besorolva az a példány.
Itt írja, hogy egyes Archaeopteryx leletek bár mutatják a LEHETSÉGES PORCOS szegycsont képét, de olyan fejlett taréj nincs rajta, mint ami van mindegyik mai aktívan repülő madár mellcsontján, és persze itt is megállapítják, hogy nem lehetett képes olyan profi aktív repülésre, mint a mai madarak. Egészében véve szerintem a Wiki táblázatában azért nem szerepel az Archaeopteryx jellemzőiben a szegycsont, mert nincs egyetértés abban továbbra se, hogy a 8. leletnél valódi,
teljesértékű szegycsont lenne kimutatható. Da ha van is, az korántsem olyan fejlett, mint a mai aktívan repülő madarak esetében. Az értekezés rámutat, hogy jelenleg nem is tartják az Archaopteryx-et a mai madarak ősének, hanem úgy vélik, hogy több ágra szakadt a madárevolúció, ahol nagyon sok ág idővel kihalt, megszakadt. Az Archaeopteryx-et is inkább az egyik ilyen kihalt ágba sorolják, tehát abban az értelemben továbbra se tartják madárnak, amely ág alapján a mai madarak kialakultak.
A denevérek párhuzamba állítása megint csak ravasz kreacos adatmaszatolás. „A denevér emlős, és náluk a karmozgató izmok jórészt a mellcsonton kívül a bordákon, a gerincen és nagyrészt a lapockán ered. A madaraknál ez másképp van (főleg mellcsont, plusz hollócsőr csont, villacsont, lapocka)” (primavis).
Kreacos vélemény:
„Azonban a hetedik Archaeopteryx leletk, amelyet 1992-ben leltek, óriási meglepetést okozott az evolucionistáknak. Mégpedig ezért, mert ennek a nemrégiben megtalált kövületnek a mellcsontja, amely az evolucionisták szerint nem létezik, nagyon is a helyén volt! A Nature magazin így írja le ezt a leletet: Az Archeopteryx nemrégiben felfedezett hetedik kövületében megmaradt a négyszödletes alakú mellcsont egy része, amelynek létezését már régen sejtették, de még sohasem dokumentálták.”
Remek! Ha az a feladatunk, hogy hülyeségeket hordjunk össze, akkor a kreacionizmus „tudományos” megállapításait elsőrendű forrásanyagként tudnám ajánlani. Azt írja, hogy a kutatók szerint az állatnak nem volt mellcsontja, de SEJTETTÉK, hogy van, amikor meg megtalálták, akkor mégis MEGLEPŐDTEK! Nooormaaalis??? Ráadásul nem a hetedik, hanem a nyolcadik… agyatlanok.
Nos, a maniraptorák (coelurosaurus dinoszauruszok) esetében is találtak elcsontosodott szegycsontot, vagyis mellcsontot, így ebben az esetben is mutatnak fel hasonlóságot a dínók a madarakkal.
Kreacos vélemény:
„Aszimmetrikus tollszerkezete félreismerhetetlenül emlékeztet a modern madarakéra”
Na és? A tollak már réges rég kialakultak a repülés előtt is, és alaposan szerephez jutottak később a sikló, vitorlázó repülés esetén is. A toll nem pusztán azért aszimmetrikus, mert az kizárólag csak az aktív repüléshez társítható, nem beszélve arról, hogy a kezdetleges aktív repülés folyama alatt is alakult nyilván a toll alakja.
„Az Archeopteryx tollszerkezete utal még arra is, hogy az állat melegvéru volt. Mint tudjuk, a hüllok és kétéltuek hidegvérűek”
A dinoszauruszok leginkább dinoszauruszok és nem konkrétan hüllők és kétéltűek. A leletek arra engedtetnek következtetni, hogy ha nem is az összes, de jó pár dínó már közelítőleg, vagy teljesen melegvérűen működött, részben/teljesen hasonlóan a madarakhoz. Közel 10 éve már ez a vélemény a nagyvilágban. A kreacosok másik bolygóra költöztek???
Kreacos vélemény:
„Az, hogy az Archaeopteryx testét tollak borították, azt mutatja, hogy valódi, melegvérű madár volt…”
Van egy csomó dinólelet, ami aztán tuti nem madár, mégis van tolla. A kreacosok közben másik bolygóra költöztek?
Most egyelőre ennyi, mert ma is lesznek vendégeim… majd folyt… (hihetetlen, hogy mennyi sületlenséget és valótlanságot képesek a kreacosok összehordani).
„most is az emelet pórszívózásának megszakítása közben válaszolok, és a földszint még sehol… Ha tehát a toll és a szárny is kezdetben más funkciót töltött be, mint amit ma látunk jellemzően tőlük, akkor kialakulhat a félig toll és félig szárny is.”
Hat-het-het-hat – próbáld meg a földszintről porszívózni az emeletet, idővel kialakulhat a félig emeleti porszívózásra alkalmas karod, a kb. 180 cm-es. De a darwinista filozófiád nem garantálja, hogy közben ki is tudod vele törölni, mivel az evo nem tud tervezni. Ha meg bármi kialakulhat, akkor az is, hogy az Isten megítél téged, meg az összes hetező-hatozó istentagadót. Hogy bármi kialakulhat idővel, ekkora hite nincsen az istenhívőknek, de ezt nem is lehet hitnek nevezni, hanem tömény hiszékenységnek.
Szögezzük le.
Az evolúció, mint mechanizmus tény. Ez 100%-osan visszaigazolható akár a mai életformákban is. Tehát ma is látjuk, ahogy formálja az életet, persze nem olyan nagy léptékben, hogy a halból medve legyen, de azt se látjuk, hogy egy hatalmas csillagközi felhőből hogyan lesz csillag, mégis látjuk, hogy zajlik az összesűrűsödés, tehát semmi okunk abban kételkedni, hogy végül így alakul ki a csillag.
Tudjuk, hogy van a geológiában vetődés, miegyéb, és nem látott senki röghegységet kialakulni, mégis a folyamatok alapján semmi okunk ne azt képzelni, hogy ha a "gyűrödés" egyre növekszik, akkor végül ne abból legyen egy röghegység.
Mivel látható, hogy változtatja, és mindig mássá egy kicsit az evolúció az élőlényeket, így semmi okunk azt képzelni, hogy nagyon hosszú idő után az éppen megfigyelt lény a sokadik generáció után ne legyen teljesen más, mint most, és nyilvánvaló, hogy hosszú évmilliárdok alatt meg aztán tuti.
Ez hit? Ez szimpla logika! Bocsika, de még az óvodás is képes ezt megérteni! Tán nektek kellene megmagyarázni, hogy mi a búbánatos fenéért maradna állandó az állatvilág, mert ehhez kell ám a hit, de legalább valami épkézláb magyarázat.
Mi a búbánatos manóért látjuk a foszzillis rekordban ezt a fokozatos átalakulást, ha nem így történt???
Miért látjuk, hogy régi dolgok átalakulásának nyomait az embriológiában, a genetikában???
Arra kérnélek, hogy ne igét hirdess itt, ha beszállsz a vitába, hanem valami értelmeset hozz össze. Én rettentő sok tény mellett mutattam be a het-emet, meg hat-omat, ami olyan het-ek, meg-hatok, amik szükségszerűen következnek a tényekből, Ha nem, akkor cáfolj! Senki sem állította, hogy mindent tudunk, és ezért lesznek mindig is het-ek, meg hato-ok, de ezek folyamatosan fogynak.
A hozzád hasonszőrűek állandóan azon kekeckedtek mindig is, hogy működésképtelen a levegőben a félig szárny, meg félig toll. Ez is hat-ozás, meg het-ezés, csakhogy ez a hat-ozás lazán cáfolható az én hat-ozásommal is, ráadásul tényleges ténnyel, pl. ezzel:
https://www.youtube.com/watch?v=gYNzaPa31KI
Vagy itt a kis vízirigó:
https://www.youtube.com/watch?v=6ERPmoYsoMg
Na, komám. Neked itt nincs más lehetőséged, mint bemutatod, hogy ebben a közegben sem ér semmit a félig szárny, félig toll. Ha nem tudod bemutatni, akkor meg jobb lenne a tudományos vitába nem kotyognál bele, pedig ha értelmesek a te het-jeid, meg hat-jaid, akkor engem képesek lennének meggyőzni a lehetőségről. Téged miért nem, vajha? Jobb a langyos homokban tartani a buksidat?
Tudod, ha Isten egyszerűen megteremtette az evolúciót magát, és azt alkalmazta, vagy azt is alkalmazta (mert az is ugyanolyan teremtés lenne), akkor barátom te erőteljesen félreismerted Istent.
„mivel az evo nem tud tervezni.”
Ma már evolúcióval tervezhetőek robotok, vagy akár programok is, genetikus algoritmusok is. Az evolúció kiváló tervező, sokkal jobb, mint az ember, csak sokkal lassabb.
Bármit, de bármit meg tud csinálni az evó. Az evolváló egység véletlenszerűen aprókat változik (ettől még nem romlik el), és amelyik apró változás jobban bejön, az az utódok láncában megmarad, majd ismét indul a körforgás. A szelekció nem véletlenszerű, hanem az adott környezet alapján determinált. Ha a környezet változik, akkor annak megfelelően fog változni az evolválás iránya is. Lehetetlen, hogy ne tudjon így az evó akármit is létrehozni, és ehhez csak annyi kell, hogy a környezet állandóan változzon, ami vezeti az evolválás irányát is. Ha szerinted nem, akkor mutasd be, hogy mi létezik olyan dolog, ami meg tudná akadályozni az evolúciót abban, hogy akármit létrehozzon, ha adottak a feltételek a folyamatos evolváláshoz.
Tőlem nyugodtan hat-olhatsz is, meg het-elhetsz is. Elárulom neked, hogy nem fogsz tudni még annyit se tenni, ha valóban a tényekhez fogsz ragaszkodni. Csak mellébeszélni tudsz majd, vagy füllenteni, de jogosan het-elni, meg hat-olni nem fog menni, barátom!
„próbáld meg a földszintről porszívózni az emeletet, idővel kialakulhat a félig emeleti porszívózásra alkalmas karod”
Minden további nélkül sikerülni fog, csak a környezeteknek olyannak kell lennie, hogy előnybe részesítse az utódaimnál az egyre hosszabb kart. Több generáció után, ha nem is nekem, de valamelyik sokadik utódomnak simán menni fog. Ebben aztán mi a manó lehetetlen van? Valami ütősebbet nem tudsz kitalálni???
„Ha meg bármi kialakulhat, akkor az is, hogy az Isten megítél téged, meg az összes hetező-hatozó istentagadót.”
Nem vagyok istentagadó, és a dolognak semmi köze Istenhez, ugyanúgy, mint ahogy hegységek is kialakulnak Isten nélkül, és azért mert valaki ezt tanulmányozza, attól még nem lesz ISTENTAGADÓ. Kiderült, hogy Isten evolúció útján teremtett, ennyi az egész, és nem úgy, ahogy te elképzelted, és nem úgy, ahogy te rá akarod erőszakolni a fikarcnyi tényeket se tartalmazó saját nézetedet minden emberre (még csak hat-ozást és het-ezést se tartalmaznak az elképzeléseid, csak egyszerűen bőszen állítasz, és mindenki mást istentagadóként bélyegzel meg középkori inkvizítorként).
#82-őt tovább analizálva:
Kreacos vélemény:
„Való igaz, hogy az Archaeopteryx rendelkezett fogakkal és karmokkal, de ez nem azt jelenti, hogy ennek az élolénynek bármi köze is lett volna a hüllőkhöz.”
Tehát ugyanazok, mint bármilyen, akár nem madár dinoszauruszé is, de nem azt jelenti. Nem, nem! Juszt se. Meg az a halom egyéb anatómiai azonosság se, ami a dínókban, hüllőkben, madarakban tökre azonos.
Kreacos vélemény:
„Sőt, a ma élő madárfajok között kettő is fel van szerelve karmokkal, amelyekkel a fák ágaiba kapaszkodhat: az Opistochomus hoazin és egy faj a Musophagidae családból.”
Egyrészt nem csak kettő van, másrészt egy apróságról azért ne feledkezzünk el közben, amit a kreacos szöveg tudatosan hallgat el. A hoacin, vagy másképpen a búbostyúk (Opisthocomus hoazin) esetében csak a fiókáknak van ilyenje! Ezek később, a felnőtté való válás közben, redukálódnak, visszafejlődnek. A Chauna torquata (örvös csája) is rendelkezik a szárnyhajlatban karommal, sarkantyúval, ami viszont felnőttkorban is megmarad, mert jónak bizonyult a különböző harcformák gyakorlása közben, de a strucc, emu, kivi, kazuár szárnyán is van karom, ami szintén nyilvánvalóvá teszi, hogy szimpla mellső karból, „kezekből” alakult ki a madár szárny. A Tauraco corythaix (sisakos turákó) is rendelkezik szárny-karmokkal, amit a kreacos szöveg is említ azzal, hogy van egy faj a Musophagidae családból (turákófélék - úgy látszik, arra már nem futotta a nem létező szakértelmükből, hogy pontosan rámutassanak a fajra).
Az említett hoacin fiókák szárnyuk második és harmadik ujján halál pontosan ugyanolyan jól fejlett karmok találhatóak, mint az Archaeopteryx-en ill. mindegyik ősmadárszerűségen, és ősmadárén, de természetesen nem mindegyiken, mivel ahogy haladunk a mai kor felé, a fossziliák sokáról kezdenek ezek eltünedezni, majd végül a döntő többségen már nem lesz. Logikus, hogy mára eszerint nagyon kevés karmos szárnyú faj maradjon fenn, és pontosan ezt is tapasztaljuk. Már elnézést! De mindez nem egyértelműen az evolúció működésének bizonyítéka??? Persze ez annyira logikus, hogy ezt tudja a cikket író kreacos is, így gyorsan hozzáteszi ezt a hazugságot:
„Ezek a lények teljes mértékben madarak, semmi közük a hüllokhöz.”
Azért teszi ezt hozzá, hogy nehogy elgondolkozzunk a fent ábrázolt tényszerű sorozat magért beszélő logikáján. Az alábbi képen egy csirkeembrió látható:
Korábban is több egyértelmű homológiára mutattam rá a dínók és a madarak között (korántsem az összesre), de ezen a képen a jelen korunkból származó megerősítést is láthatjuk. A csirkeembrió - korai fejlődési szakaszában -, még nem rendelkezik a madarakra jellemző farkcsíkkal, hanem bizony a dínókra/hüllőkre jellemző hosszú farokkal és csigolyanyúlványokkal.
Az evolúció visszafelé változtatni nem tud, és ilyenkor nem eleve farkcsíkos madarakat hoz létre, hanem az egyedfejlődés során a meglévő hüllő/dínó farok-genetikai programot módosítja utólag az embrió alakulásakor (hox gének). Ezt látjuk a mai madarak embrionális fejlődése során a farkcsík létrehozásakor. Ez nem het-ezés, meg hat-ozás, hanem sziklaszilárd tény.
A hoacin és ilyesmi madaraknál a szárny-karom programnak a végső lefutása egyszerűen későbbre tolódik ki, mint a mai madarak elsöprő többségénél (nyilvánvalóan azért is, mert egyes fajoknál a szárny-karom ilyen olyan haszna megmaradt, ill. néhol a neoténia is közrejátszik, vagyis egy adott faj felnőtt példánya a faj fiatalabb egyedeinek egyes jellegzetességeit megtartja). A madarak fogképzéséhez szükséges gének egy része is szintén benne van a mai madarakban (ill. máshová kerültek a genomban), de az evolúció ezek működését „direkt” elrontotta, mivel az egyre fejlettebb aktív repülés közben a fogak szükségtelenné/károssá váltak. „Már a 19. században számos anatómus felfigyelt arra, hogy a csirkék embrionális fejlődése során átmeneti duzzanatok (papillák) jelennek meg a fejlődő embrió állkapcsán, amelyek sokban emlékeztetnek hüllő fogakra” – (Critical Biomass)
A kreacionista állítással szemben valójában folyamatosan erősödik bizonyítékok mentén a tudománynak azon állítása, hogy a hüllő/madár szoros a rokoni kapcsolat, bár éppen ezért ez újabb kérdéseket is vet fel, de csakis a pontosítás tükrében (csirkék hüllőpofával):
A kutatók egyszerűen kikapcsoltak néhány olyan folyamatot, amit az evolúció utólag fabrikált bele a hüllőpofa átalakításához madárpofává, és így meg is történt, ami várható volt, hogy a madarak némelyike csőr helyett gyíkszerűen csúcsos pofát növesztett csőrös pofa helyett.
Kreacos vélemény:
„Igaz, hogy a foggal rendelkező madárfajok mára már kihaltak, de ha jobban megnézzük, az Archaeopteryx idejétol egészen a legutóbbi korokig létezett egy egész nemzetség, amelybe foggal rendelkezo madarak tartoztak.”
Könyörgöm! Mit akar ezzel?:”legutóbbi korokig”
A fogatlan csőr azért más dolog, mint a gyíkszerű fogas-pofa. Tök mindegy, hogy az utóbbi tulajdonosát valaki madárnak vagy nem madárnak nevezi, de ez van. Ez az evolúció és ez az átmenet! Régen volt, ma már nincs, és más van helyette, és a fossziliák ezt a fokozatos átváltozást mutatják, ahogy haladunk hátra az időben! A kreacos egy az egyben leírja azt, amit az evolúció állít, leírja egy az egyben az evolválás bizonyítékát, majd közli, hogy nincs evolúció és nincs átmenet. Nooormaaalis??? Akkor szerinte mi az evolúció, és mi az átmenet, ha nem ez??? :D
Kreacos vélemény:
„A legfontosabb pedig az, hogy az Archaeopteryx fogszerkezete teljesen különbözött a dinoszauruszokétól, amelyek pedig állítólagos osei voltak. A híres ornitológusok, Martin, Steward és Whetstone megfigyelték, hogy az Archaeopteryx és a többi foggal rendelkező madár fogai lapos felszínűek, és nagy gyökerük van. De az állítólagos ősök, a dinoszauruszok fogai fűrészesek, a gyökerük pedig keskeny. „
Jellemző a kreacosokra ez is. Összevissza köpködik az általuk evolucionistáknak nevezett tudósokat, de hirtelen a karjaikba zárják őket, ha számukra úgy tűnik, hogy azok éppen az ő ideáiknak kedvező kijelentéseket tesznek, de természetesen elfeledkeznek értesíteni arról a kedves olvasókat, hogy ezek az általuk dédelgetett kutatók ugyanolyan „evolucionisták”. Gusztustalan kreacos tempó, ehhez kétség nem fér. Martin és munkatársai mindössze arra figyelmeztettek, hogy van egy ilyen meglepő anomália, de azt ők sem vonták kétségbe, hogy ettől az apróságtól eltekintve persze nyilvánvalóan az Archaeopteryx szép tiszta átmeneti forma. A megállapításukat 1980-ban tették, tehát sok évtizede, amikor még nem állhatott rendelkezésre annyi dínófosszilia, mint manapság. 1980-as értekezésükben, Martin, Stewart és Whetstone megerősítette azt, hogy a krokodilok voltak közelebbi rokonságban a madarakkal, mint bármely más állatcsoport, de ugye nem véletlenül, erről a kreacos író „elfelejt” említést tenni.
Sajnos ez ügyben csak angol nyelvű oldalakat tudok citálni:
A helyzet azonban a hosszú évtizedek alatt változott, és időközben megtaláltak olyan troodontidae dínókat (kis méretű, madárszerű dinoszauruszok) amik már feltűnően hasonlítanak az Archaeopteryxre, mint pl a Sinovenator is.
Konkrétan olyat is találtak, ami az Aarchaeopteryx elődjeként Protarchaeopteryx-ként jelölnek. Itt írják, hogy bizony ennek az előd theropodának nagyon hasonló fogazata volt, mint az Archaopteryx-nek, és ezt az állatot már sehogyan se lehetne madárnak nevezni (persze dínó), csak olyan-szerűnek:
Vagyis a kreacos vélemény csak egy idejét múlta „ősi” vitáról ír, és persze minderről „elfelejti” értesíteni a kedves olvasót, ami a történetben nem úgy alakult, ahogy neki kedvezett volna, magyarán itt is hazudik, mint a vízfolyás.
Kreacos vélemény:
„Az anatómiával foglalkozó kutatók, mint Tarsitano, Hecht és A. D. Walker felfedezték, hogy azok a hasonlóságok, amelyek állítólagosan az Archaeopteryx és a dinoszauruszok között léteztek, például John Ostrom szerint, valójában félreértelmezések.”
Persze ez is „ősrégi” vita, 1980-as szintén, és itt is ugyanaz a helyezet, hogy az Ostrom-ot bírálóknak egyáltalán nem az a véleményük, hogy az Archaeopteryx ne átmeneti forma lenne, hanem csak azt gondolták, hogy a mai madarak inkább a Thecodontáktól (ma már nem igazán használatos név) származtathatóak, Archosauria hüllőktől, ami közös evolúciós forrása a krokodiloknak, madaraknak, dinoszauruszoknak…
Többen úgy vélik, hogy bár a dinoszauruszok ágában is sok minden úgy zajlott, hogy haladt minden átmeneteken keresztül a madarasodás felé (ez tagadhatatlanul bizonyítható evolúciós vonulat), ám bizonyos anatómiai okok miatt egy tudós kisebbség még ma is úgy véli, hogy a mai madarak egy eddig fel nem derített másik evolválódó ágon (ami szintén az Archosauriákból indult ki) vezetett el igazán a mai madarakhoz, míg a dinoszauruszok madarasodó ága emellett csak egy darabig evolválódott, azután elhalt (nem elfelejteni!, egy mára kihalt ág evolválása is ugyanúgy bizonyítja az evolúciót).
A lényeg a lényeg, ez a vita sem arról szólt, hogy bárki is tagadná az Archaeopteryx átmeneti voltát. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az Archaeopteryx kőkemény bizonyítéka az evolúciónak, csak abban nem értettek egyet, hogy melyik evolváló ágba tartozik az Archaeopteryx.
Kreacionista vélemény:
„Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy az Archaeopteryx nem átmeneti alak vagy összekötő láncszem volt, hanem csak egy madárfaj, amely a foggal rendelkező madarak kategóriájába sorolható.”
Amint látható, minden, de minden visszaigazolja az Archaeopteryx átmeneti voltát, de nem feltétlenül igaz, hogy az Aarchaeopteryx evolváló ága vezetett el a mai madarakhoz (pont azért, mert éppen hogy gyanúsan túlzottan különbözik a mai madaraktól), ám a saját ágában egy gyönyörű szép tiszta átmenet a körülötte szintén evolváló dinoszaurusz példányok között.
Összefoglalva, a kreacos muksó úgy kamuzott, és úgy sározta a kutatók nevét, ahogy a csövön kifért. Kíváncsi lennék arra, hogy aki ilyen tudatosan ferdít rendszeresen, az valóban hisz Istenben??? Abban az Istenben, akiről tudja, hogy Isten nem kedveli a hazugságokat?
No, most már csak akkor folytatom, ha valaki még igényli…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!