A Biblia idejét múlt?

Biztosan hallottál a római jogról, amire a mai törvénykezés is épül lényegében.

Az már a kereszténység előtt létezett...

Vidiripi

Sörpocak!

S mihez kezdtek az arabok azokkal a találmányokkal?

Igen pl. Pál római állampolgár volt. A jogrendszert illetően tévedtem.

Kedves Vidripi, örülök, hogy be tudod látni, ha tévedsz.

Ritka eset.

Teljesen igaz viszont a másik felvetés is.

A korai iszlám még kiforratlan volt, meglehetősen rugalmas és nem korlátozta a tudományok fejlődését.

Megemlíthető az orvostudomány, a kémia, a matematika, de a kiemelteken kívül is számos téren megelőzte a keresztény világot egy időben, ahol éppen a vallás lett a haladás kerékkötője, mivel féltek minden újtól, minden változástól.

A kémia szakszavai arabból vannak. Lombik - al imbik, kémia, vagy alkímia - al chimia, alkohol, algebra stb...

Az arab matematikusok felfedezték a logaritmusokat (al-Hvárizmi (780-845)), szinusz és tangens táblázatokat készítettek, bevezették a „0” fogalmát.

A csillagászat is sokat köszönhet nekik.

al-Battání (†929), aki csillagászati megfigyeléseivel mindössze 24 ívmásodperccel mérte el a napév hosszát, al-Bírúní (973-1048) a Föld hosszúsági és szélességi köreit számolta ki.

A kémia területén kidolgozták a víz és az illó olajok desztillálásának módszerét. A kínaiaktól eltanulták a papírkészítés technológiáját és tökéletesítve adták tovább Európába. A tinták és festékek, az üveggyártás és kerámiák, textil- és bőrkikészítés módozatai már a 9. századtól ismertek voltak. A szél- és vízkerekek, duzzasztóművek, gátak és malmok a muszlim világ megszokott képéhez tartoztak. Az öntözési technikák és csatornázási művek a mezőgazdaság sikeréhez járultak hozzá, a szivattyúk elterjedése a bányaiparban segítette az ásványok felszínre hozatalát.

Kidolgozták a tudományos módszertan alapjait, amit a természettudományok mellett a társadalomtudományokban is hasznosítottak. Ibn al-Aszír (1160-1233) és Ibn Haldún (1432-1406) csaknem a mai történelemfelfogás alapján írták hatalmas történeti és társadalomfilozófiai műveiket.

Miért fordult ez a tendencia náluk is meg?

Amint tudod, az Iszlám a 7. sz.-ban indult és kezdetben nem volt annyira merev, már csak azért sem, mert az írásos anyagok hiányosak voltak, a szunna állandóan bővült, változott és lényegében a Korán is, bár ezt némelyek tagadják, de a Korán elvileg nem megváltoztathatatlan.

A vallási, jogi, erkölcsi és általában az élet minden területéhez kapcsolódó kérdéseket szabályozó saría végül stabilizálódott a 13. századra. A vallástudomány addigra fokozatosan a törvény aprólékos értelmezésében nyilvánult meg, és „jogászias jelleggel itatta át az iszlám tanát.” A belpolitikai válságok és hatalmi törekvések azonban már a korai időszakokban is különböző teológiai-filozófiai iskolák (→kalám) kialakulását eredményezték. Ezek a vallásjogi kérdések teológiai alapjait dialektikus módon vizsgálták, és az iszlám irányzataihoz kötődtek.

A kialakult szakadások három fő irányzata: Szunnita, Síita, Háridzsita, de mások is léteztek. A szakadás okai eredetileg utódlási kérdésekre vezethetők vissza.

A hatalmi harcok során az Iszlám megmerevedett, radikalizálódott, bár a tudományok tekintetében a

16. sz.-ig még volt hatása, de az egyre csökkent, végül a fejlődés teljesen megrekedt. Nem csak vallási, hanem társadalmi és politikai okok is hozzájárultak ehhez, de ez már lényegtelen, a reformáció hatására a kereszténység újra felélénkült, a szabadabb eszmék a katolikusokat is arra késztették, hogy engedjenek a korábbi merevségből, így a tudományos gondolkodás nálunk éppen akkor indult rohamos fejlődésnek, amikor az Iszlám világban visszaesés következett be és a jelenlegi nagyfokú elmaradás ezért alakult ki.

Nagyjából és egyáltalán nem teljes körképet festve.

Az előttem szóló nagyon szépen megelőzött :)

Én csak annyit tennék hozzá, hogy az Iszlámnak még erőszakos térítés sem kellett abban az időben, hogy tekintélyes létszámú hívőket toborozzon...Ez is elárul egy s, mást. (és most ne arra gondolj, hogy melyik a helyes út, és melyik nem)

Kösz Sörpocak, de nem érdemlem meg a dícséretet, mert valójában én sem vagyok túlságosan tájékozott az Iszlám ügyeiben, inkább csak azokban a kérdésekben, amik érintőlegesek voltak a mi kultúránkkal, a történelmünkkel.

Valójában az Iszlám egy sajátos civilizáció, amelyre nagyfokú türemlem jellemző általában, de némely dolog a számunkra meglepőnek tűnhet. Való igaz, a térítés lassan és békésen folyik, a határvidékeket leszámítva, ahol esetenként heves konfliktusok fordulnak elő a más kultúrákkal. Sajátságos a zsidó kérdéshez való hozzáállásuk, amely a keresztény világhoz képest kifejezetten toleráns volt, egészen az exodusig, a zsidó bevándorlásig, de itt már megfordultak a dolgok, ám ennek tanulmányozása nagyfokú pártatlanságot igényelne és mindkét fél érdekeit meg kellene vizsgálni.

Érdekes, hogy a rabszolgaság csak a múlt században szűnt meg, de ez is inkább a toleranciáról szól, hiszen azért is maradt fel ilyen sokáig, mert valójában a rabszolga általános esetben meglepően szelíd bánásmódban részesült, amolyan cselédforma volt az Iszlám világban, de persze nem állítom, hogy ez a 17., vagy a későbbi századokban pozitív jelenség lenne, ezzel szemben a korábbiakban igen, ellentétben az ókori, vagy az újkori néger és egyéb keresztény vonatkozású rabszolgasággal, vagy a feudális társadalmak szigorú és gyakran embertelen szociális megkülönböztetésével, amivel az alsóbb néprétegeket még a rabszolgánál is gyakran nehezebb helyzetbe taszították.

A vallás egyértelműen meghatározza az emberi kapcsolatokat és ha szembeállítjuk a kereszténységet, meg az Iszlámot, nincs okunk a dicsekvésre.

A legutolsó évszázad eseményei külön könyvtárnyi anyagot képezhetnek, az Iszlám világ számos és nagymértékű változásairól, amiben a függetlenségi harcok, a nemzetek kialakulása, vagy az erre való törekvés is beletartozik és érezhető egy szándékos szembefordulás a keresztény világgal, ami mégjobban negatívan hat náluk a tudományok tekintetében a felzárkózásra, de más áramlatok is megfigyelhetők és a jövő eldönti, milyen irányt követ a túlnyomó többség, mert az Iszlám vallás eléggé egységes, ha a százalékos arányokat nézzük. A terjedés továbbra is dinamikus, ellentétben a kereszténységgel.

A Római Birodalom bukásával a hanyatlás rendkívül gyors és szinte mindenre kiterjedő volt, hiszen a keresztény vallás nem bírt akkora összetartó erővel, hogy a korábban egységes terület ne szakadjon apró régiókra és anyagiak hiányában megszűntek az intézmények, hivatalok, de ez is a kereszténység érdektelenségére mutat rá. Jó néhány igen sötét évszázad után is csak egyes személyeknek volt köszönhető, akik figyelemmel kísérték az iszlám eredményeit, illetve részben ismerték az ókor antik műveltségét, hogy ne szakadjunk le teljesen és helyenként jó néhány évszázadnyi távolságból kövessük a fejlődést.

A keresztény világ robbanásszerű felzárkózása jobbára az egyházak ellenére történt.

Itt megemlíteném azokat a társadalmi változásokat, amelyekhez a földrajzi felfedezések vezettek.

Európában kialakult egy tehetős polgári réteg, a gyarmatokkal kapcsolatban, a kereskedés, a polgári foglalkozások, amik erre a tehetős rétegre épültek, az ügyvéd, az orvos vagy akár a manufakturális kézművesség, amelyek egymást erősítették és sikeresen kitermeltek egy olyan erőt, amely a fennálló vallási, társadalmi renddel szembe tudott szállni és bekövetkezhettek a változások, amíg az Iszlám kimaradt ezekből.

A jelen eseményei mutatják, hogy továbbra ők sem tekinthetnek el a modernizálástól, de ehhez már nem tudok lényegileg hozzászólni, a jelen annyira bonyolult, hogy ehhez komoly ismeretek kellenének, hogy nagy vonalakban vázolni lehessen a fontos történések lényegét.

Kedves kérdező, remélhetően nem vagy neo-Bibliás, mint a Jehova tanúi, és akarod itt a Biblia idejétmúltságával, a Jehova tanait mint neo-Bibliás ismereteket terjeszteni.

Durva lenne. Személy szerint én nem élek Darwin bűvöletében. De hogy jól fejezzem ki magam, sosem érdekelt az élet keletkezésének teőriája. ismerem a szüleimet és ez éppen elég. :)

Vidiripi ezt írtad-"Igen a mai lányok. Csak azt nem tudom ha ennyire a toppon vannak a mai lányok akkor miért van annyi abortusz. Persze az a pirinyó kis élőlény még nem rendelkezhet a saját teste fölött.

De nem is ez a lényeg hanem az hogy a sok mai lány nem tudja azt hogy hogyan is kerülje el a nem kívánt terhességet. "

Tudod hogy ez a legnagyobb fokú pofátlanság volt Tőled ilyet leírni? Megmondanád ki a büdös fene csorgatta az abortuszra kényszerült nőkbe a megtermékenyítő löttyöt"?

Ja persze, van fogamzásgátló tabletta aminek számtalan mellékhatása és utóhatása van- mint érelzáródás, bénulás, epilepsziás roham és sorolhatnám mind azt amiről kussolnak.

Mit gondolsz nem lenne ésszerűbb egy-két gyermek születése után, ha a férfi elköttetné a mogyoróit? Akkor nem kellene a nőknek terhesség megszakítás miatt szenvedni! Tudod Te férfi létedre mit jelent az abortusz, mennyire fájdalmas? Te, - szemét mocs.k hím állat!

Ne merészeld még egyszer a nőket mocskolni vagy vádolni , mert kitöröltetlek innen!

Hát ez kicsit durva volt, de ami igaz, az igaz.

Aztán gondolj bele, egy gyermeknek enni is kell adni, meg öltöztetni, iskoláztatni és minden módon foglalkozni vele.

Gyakorlatilag ha megszületett, Te már nem számítasz, minden szempont a gyerek érdekéről szól.

Nagyjából pénzben is ki lehet fejezni, szorozd meg a havi fizetésed 12 x 20 - al, vagyis szinte minden pénzednek lesz helye, húsz évig biztosan, meglehet, még esetenként kevésnek is bizonyul.

Ha még nincs rá készen az ember, a felelősség hirtelen riasztóan tudatosul és vedd tudomásul, rengetegen rontották már el az életüket, mert éppen hogy nem mentek abortuszra, bevállalták a gyereket, minden örömével és keservével, aztán már csak a kényszerpályán való kínlódás maradt, a nyomor és a kilátástalanság.

Ismertem egyedülálló anyukát, három gyerekkel kínlódott, sose volt semmijük és egyszer megkért, hogy vigyázzak a gyerekekre, mert dolga van. Nagy nehezen kivalotta, hogy kaparásra megy és a szemrehányó kérdéseimre így válaszolt: - mit képzelsz, lehetne már egy futballcsapatra való, mit kezdenék velük, ezt sem bírom, hát mi egyebet tehetnék? - Aztán mesélt pár dolgot, egyszer a gumi szakadt ki, egyszer meg a tablettát felejtette el bevenni, még a spirál sem volt jól feltéve, védekezett ő foggal, körömmel, de hát ha csak ránéznek, már rögtön teherbe esik, ami másnak szerencse, neki átok. Nem is sokat vacakolt, jött és ment, alig pihent a kórházban valamennyit, eljött saját felelősségre. Nagyon félt, mert ismerte már, fájdalmas dolog, nem egy sétagalopp, ráadásul úgy bánnak velük általában, mint a kutyával, de hát muszáj volt neki, nem volt mit tennie. Szomszédom volt és mit mondjak, vagy én, vagy valamelyik barátnője vágta le a haját, ha lenőtt, mert fodrászra nem futotta, még grízt, meg cukrot és olajat is én vettem nekik néha, ha nagyon a padlón volt, de még a csemeték nevelgetésébe is be - besegítettem időnként, mert nem mindig jutott rá ideje, vagy ereje. A fiammal ketten éltünk és nekem sem volt egy leányálom, mert pénzt csak munkával tudtam keríteni, de ahhoz meg idő kell és azt a gyerektől kellett elrabolni, néha előfordult, hogy Ő vigyázott az enyémre, ha túlóráztam, vagy külön melóm volt, cserébe elvittem vasárnap az ő apróságait is moziba, amikor mi odamentünk, különben sosem jutottak volna el oda. A kinőtt ruhák is a szomszédba vándoroltak, ami hordható volt. Elköltöztünk onnan, de ismerem a családot, rendes felnőttek lettek belőlük, csak éppen az anyukát viselte meg az élet, nagyon megöregedett, más, hasonló korú nő a felének sem látszik.

Szálljatok le a földre, az elvi magasságokból, mit tudjátok ti, hogy mit jelent egy gyereket felnevelni.