Tényleg vannak olyan emberek, akik ezzel bizonyítják, hogy a világ véletlenül alakult ki?
Ha egy majom egy számítógépen nyomkodja a billentyűket folyamatosan, akkor lehetséges, hogy egyszer egy könyvet fog létrehozni, ami értelmes.
Na már most, ez azt jelentené, hogy a világok folyamatosan jönnek létre össze-vissza valami ismeretlenben. És ebben az esetben is kellene egy output.
Tehát nem kapnuk választ, hogy ki az a majom, honnan van, miért nyomkodja a billentyűket és azok micsodák, honnan vannak stb...
Nem tudom, hogy miért jutott most eszembe ez.
Nem biztos, hogy a világ kialakulását magyarázzák így, de akkor mit? (ha valaki tudja a választ, annak megköszönöm)
Persze erre lehet azt mondani, hogy semmi sem magyarázza, hogy értelmes teremtőre lenne szükség.
De aki ezt mondja, akkor nyílván ismeri az igazságot és le tudja vezetni pontosan.
Tudom az sincs bebizonyítva, hogy szükséges egy tervező (habár én inkább erre szavazok).
Gondoltam kiírom a kérdést egy kis vita kedvéért:)
válasza:Na megvan mi a probléma. Bárcsak előbb rájöttem volna. (RIP agysejtek)
Az a gond,hogy te a végtelent egy konkrét számnak gondolod. Míg a valóságba egy (nyitott) számhalmaz.
Bár most jön majd a válasz,hogy ezt mindig is tudtad és továbbra is megkérdezed,hogy hány cm a végtelen.
válasza: válasza:Jeromos, TE NEM TANULTÁL határérték számítást! Ez tény, akármit magyarázol. A matematika magának a valóságnak a nyelve, minden természettudomány alapja. Mi az, hogy nem alkalmazhatom a valóságra? Hát akkor mi a fenére alkalmazhatom? :-O A majom gépelése egy feladat, egy elméleti probléma.
A szakasz problémád. A kicsi szakaszok hossza TART a 0-hoz. Érted, hogy ez mit jelent? Hallottál már erről? Most tök komolyan kérdezem, nem szívózom.
válasza:az a baj, hogy egy leképzés (nevezetesen a matematika) végtelenjét próbáljátok ráhúzni a leképzettre (a valóságra), de ez nem megoldható ellentmondásmentesen.
a matematikában a végtelen egy segédfogalom, hogy kizárólag a matematika korlátain belül lehessen vele számolni. ez nem alkalmazható a fizikai valóságra.
válasza:"A matematika magának a valóságnak a nyelve, minden természettudomány alapja. "
hát ez nem így van. a matematika nem természettudomány. a matematika a természettudományok segédtudománya. ami a matematikában igaz, az a valóságban korántsem biztos (viszont, ami matematikailag nem igazolható, az a valóságban sem lehetséges).
példaképp a húrelmélet egy matematikai kozmológiai modell... matematikailag lehetséges, de hogy valóban igaz-e, azt semmi, de semmi nem igazolja.
válasza: válasza:a matematika sok-sok térdimenzióról beszél... a valóságban vajon mennyi van?
annyi, amennyit a matematika mond? és azt hogy kell értelmezni?
kifejthetnéd.
szerinted a gömb kiterjedés nélküli pontokból áll a valóságban? milyen pontokból? a valóságban van kiterjedés nélküli pont? muta egyet!
válasza: válasza:"A geometriai értelemben vett gömb pontok halmaza. Egy kézzel fogható gömb nyilván nem pontokból, hanem atomokból áll. De ahhoz, hogy ki tudd számolni, hogy hogyan, merre gurul a gömb, szükséged van a geometriára, illetve a fizikára. "
erről ugatok.
a matematika nem a valóság, hanem annak leképzése. arra való, hogy fizikai valóságtól elvonatkoztatva számolni tudjunk vele. ilyen értelemben a matematika hiába kezeli valahogy a végtelent, az a fizikai valóságunkban értelmét veszti, ellentmondásba ütközik, teljesülhetetlen.
de ha mégis lehetséges, biztos tudsz egy olyat mondani, ami végtelen és létezik.
csak egy ilyet mondj kérlek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!