Hogyan térithető meg egy Jehova Tanúja? Azonkivül h sokat kell imádkozni értük

Csak egy példa a 14:21-nek.

"Figyelj, azért a témát tudom úgy irányítani, hogy az az Ő hitének megfeleljen."

"Hát ez a mondatod önmagáért beszél. És milyen egyenes beszéd! Teljesen mentes az aroganciától. És mióta kell az igazságot irányítani, pláne úgy hogy bárkinek is megfeleljen? Ez egyiptomi szellemiségre vall, amiről az Ige ezt mondja az Ésa 30:9-14 -ben:"

Látod így jársz akkor, ha kiragadsz mondatokat a szövegösszeffüggéséből. Kiegészíteném a további hozzá kapcslódó rövid szöveggel:

"Mert a katolikus világnézet sem mindenben tér el a miénktől.

Amíg nem tudok a másikról szinte semmit, csak nagyvonalakban lehet érvelni. Nem akarok olyan dolgokról részletesen írni, amiben tökre megegyezünk."

Tehát ezek voltak az indokok. Te tényleg Isten szellemi sugallmazása alatt állsz? Mégis ennyire félreértettél?

És vádolsz mindenféle pogány szellemmel?

Nem az igazság elferdítését jelenti az, amit írtam, mint a te esetedben, hanem azt, hogy ha egy idegennek, ismerem a hitnézetét, a közös pontokra érdemesebb először hivatkozni, és nem az elején a különbözőségekre. Ezért írtam, hogy "az ő hitének megfelejen"

Pál apostol is "mindenkinek mindenné vált" jelképesen, amikor prédikált. Ami nem azt jelentette, hogy opportunista lett, hanem igyekezett a közös pontokból kiindúlva elérni az emberek szívét. Erre jó példák vannak a beszámolókban.

Ellenben az ehhez hasonló, megrovó, kiokító hozzáálláson kívül, semmi Biblia bizonyítékkal nem szolgáltál, nyílván a "Szellem" sugallmazása miatt, igaz?

Ennyit a vádaskodásaitokról! Milyen furcsa viszont, hogy gyakorlatilag nem érkezett Bibliai érv a hitetek alátámasztására, ezek helyett inkább azok a kedvenc verseitek, melyekkel önkényesen "hamis prófétázni", és "felfuvalkodással" lehet vádolni.

Kedves kérdező, most ez, utolsó kommentedre írnék választ.

Nem arra utal a Márk 16:17, 18, hogy az lesz a hívők egyik ismertetőjegye, hogy képesek betegeket gyógyítani?

Márk 16:17, 18, Kár.: „ Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólanak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.”

Ezek a versek az i. sz. V. és VI. századból származó egyes bibliai kéziratokban és fordításokban fordulnak elő. A régebbi görög kéziratok, a Codex Sinaiticus és a IV. századi Codex Vaticanus 1209. számú kézirata nem tartalmazzák. Dr. B. F. Westcott, a bibliai kéziratok egyik szaktekintélye azt mondta, hogy „ezek a versek . . . nem részei az eredeti írásoknak, hanem betoldások” (An Introduction to the Study of the Gospels. London, 1881, 338. o.). Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus), az ötödik században élt bibliafordító ezt mondta: „szinte egyetlen görög kézirat sem tartalmazza ezt a részletet” (The Last Twelve Verses of the Gospel According to S. Mark. London, 1871, J. W. Burgon, 53. o.). A New Catholic Encyclopedia (1967) ezt írja: „Szókincsben és stílusban oly élesen elütnek az evangélium többi részétől, hogy aligha képzelhető el, hogy Márk írta volna azokat [a 9–20. verseket]” (IX. köt., 240. o.).

Egyetlen olyan feljegyzésről sincs tudomásunk, hogy a korai keresztények mérget ittak vagy kígyót vettek fel hívő voltuk bizonyítékaként!!! Ez olyan

Megkérdezném szerényen még itt végül, hogy ti erre képesek vagytok, halottakat is feltámasztottatok már, mint Jézus és néhány apostola? Megnézném azért!

Ha ellenben NEM, akkor miről is beszélünk? Megvannak ezek a "szellem ajándékai", vagy nincsenek?

Származhat-e az igaz Istenen kívül más forrásból is csodatevő képesség?

Mózes és Áron megjelentek az egyiptomi fáraó előtt, és engedélyét kérték arra, hogy Izrael kimehessen a pusztába áldozatokat bemutatni Jehovának. Isten támogatásának bizonyítékaként Mózes arra utasította Áront, hogy vesse botját a földre, mire a bot nagy kígyóvá változott. Ezt a csodát Isten ereje vitte véghez. Ezután azonban Egyiptom mágiát űző papjai is a földre dobták botjaikat, amelyek ugyancsak nagy kígyókká változtak (2Móz 7:8–12). Kinek a hatalma vitte véghez az ő csodájukat? (Vesd össze: 5Mózes 18:10–12.)

A XXI. században a kereszténység papjai is hajtanak végre bizonyos hitgyógyításokat az istentiszteleteken. A nem keresztény vallásokban a vodu papjai, csodadoktorok, varázslók és mások, akik ugyancsak képesek gyógyítani, gyakran mágiához és jósláshoz folyamodnak. Néhány csodadoktor kijelenti, hogy gyógyításának semmi köze a vallásokhoz. Mindezen esetekben az igaz Istentől származik a gyógyító erő?

Máté 24:24: „hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket meg csodákat tesznek, hogy félrevezessék, ha lehet, még a választottakat is.”

Ugyanúgy hajtják-e végre napjainkban is a szenzációs csodákat, mint ahogyan Jézus és a korai tanítványai vitték véghez csodálatos gyógyításaikat?

Itt megtalálod rá a választ:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..

"Összefoglaló

1. A Krisztus által elvégzett megváltó munka teljesen

elegendő a hívők megigazulásához. A keresztények

csak a Krisztusban való hit által igazulnak meg.

2. A jó tettek természetszerűleg követik az igaz hitet."

Látszólag hasonló eredményre jutottál, mint én, de nem pontosan. Megpróbálom érthetővé tenni.

Jak 2:14 "Mi haszna annak, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei azonban nincsenek? Vajon megmentheti-e őt az ilyen hit?"

Figyeld meg, hogy Jakab nem áll ellentétben azzal, amit Pál mond, hogy „az ember a törvény cselekedeteitől függetlenül, hit által lesz igazzá” (Róma 3:28). Jakab teljes mértékben egyetért ezzel, de érvel a tanítás elferdített vagy helytelen alkalmazása ellen. Az elferdített nézet szerint igazzá lehet valaki Isten előtt, és megmentésben részesülhet csupán a hite által anélkül, hogy ezt a hitet jó cselekedetekkel bizonyítaná. Jakab kiemeli, hogy a valóságban nem igazi hit az, amely nem serkent jó cselekedetekre. Egy ilyen ember csak „azt mondja, hogy van hite”. Aki azt állítja, hogy keresztény és hisz Krisztus engesztelő áldozatában, de a hitét nem bizonyítják cselekedetek, az a valóságban nem keresztény. Mi haszna van a „hitének”, ha az semmilyen változást nem idéz elő a személyiségében és a magatartásában? Hogyan tudja elvégezni azt, amit Jézus a tanítványainak megparancsolt: „Ragyogjon a ti fényetek az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék mennyei Atyátokat” (Máté 5:16).

Önfeláldozó orvosnak mondaná-e valaki azt az embert, akinek van rendelője, hitet tett a gyógyítás tudománya mellett, de még soha senkit nem vizsgált meg, soha senkin nem segített? (Máté 7:21)

Tudod hogyan értette Jakab amit mondott?

Amit Jakab a 14. versben mond, az jól összhangban van az 1. fejezet 26, 27. szavaival, ahol egy férfiú úgy látja vagy úgy véli, hogy Isten előírás szerinti imádója, de hite vagy imádata nem terem gyümölcsöt. ,Nyelvét nem zabolázza meg’, nem fegyelmezi meg, hogy csak a valóságnak megfelelően beszéljen. Az ő imádata hiábavaló. Hiányoznak a cselekedetei, nem törődik az özvegyekkel és árvákkal, és nem őrzi meg magát tisztán a világtól. Ráadásul az üres, hiábavaló hite rossz útra vezeti, személyválogatóvá lesz, nem tölti be a szeretet törvényét, és elhanyagolja az irgalmasságot (Jakab 2:8, 9, 13).

Látod mennyi minden tartozik bele abba, hogy valaki "hitet gyakoról Jézus váltságában"?

Figyeld meg, hogy Jakab itt nem magáról a hitről beszél, hanem arról a sajátságos ,cselekedetek nélküli hitről’, „ilyen hit”-ről, ami tulajdonképpen csak színlelt hit. Jakab figyelmeztet, hogy az Isten szaván alapuló igazi hit az életünket képes megmenteni (Jakab 1:21). Jakab tehát ebben teljesen egyetért Pál apostollal. Mindketten egy nézetet vallanak az igazi hitről és a keresztényi cselekedetekről. Ámde Jakab e helyen más cselekedetekről beszél, nem olyanokról, amelyekről Pál a Római levél 3. és 4. fejezetében írt.

Amikor Pál azt mondja, hogy az ember nem lehet igaz cselekedetek által, akkor törvény által előírt cselekedetekről beszél, olyan cselekedetekről, amelyekről valaki azt gondolhatja, hogy igazságosságot szerez Isten előtt; vagy mert azt hiszi, hogy egy keresztény csupán jó cselekedetek által is elnyerheti az igazságosságot (Róma 4:2–5). Jakab azonban olyan keresztényi cselekedetekről beszél, amelyekre nem törvénygyűjtemény, hanem hit és szeretet indít valakit. Ezek a hit eredményei, termékei vagy gyümölcsei, és nem választhatók el az igazi hittől. Egyébként, amikor Pál azt mondja, hogy az ember hit által lesz igazzá, ismételten a hit cselekedeteinek szükségességéről beszél, olyan cselekedetekről, amelyek a keresztény hitét bizonyítják. Ő a keresztényekről azt mondta, „jó munkára igyekvő nép” (Titusz 2:14; vö. 1Thessalonika 1:2–7; 1Timótheus 2:10; Titusz 2:7; 3:8, 14). És ki végzett több munkát, mint Pál? Jakab felteszi a kérdést: „Vajon megmentheti-e őt az ilyen hit” (vagyis olyan hit, amelyet tettek, (jó gyümölcsök) nem bizonyítanak)? A válasz egyértelműen; Nem. Nem mentheti meg őt.

És vajon általában, minden magát kereszténynek valló egyház megtermi ezeket a gyümölcsöket?! Mindegyik egységesen az "igaz tanításokat", az "igaz hitet" és a "jó gyümölcsöket" építi a híveiben?

Vagy mindegyikben csak egyes személyek érik el ezt a szintet? Ha ezt hinnénk, feltételeznünk kellene, hogy ezen, több ezerféle egyháznak azonosak a tanaik, és ebből következően a (jó)cselekedeteik is. Mert ha nem azonosak ezek, akkor nyilván nem ugyanazt hiszik, és nem ugyanazt teszik, vagyis mind nem lehet "jócselekedet".

Mit mutat a valóság? A valóság az, hogy a nem "keresztény" világ általában elborzadva nézte és nézi, hogy az úgynevezett "Jézus követő" egyházak mi minden gonoszságot meg nem tettek/tesznek egymással, és mással!

Tudod mi a "törvényszerű"? Az a törvényszerű, hogy azon vallási csoportok hívei, akik nem az igaz bibliai tanításokat kapják, ennélfogva a cselekedeteik sem lehetnek mindenben Krisztusiak (erről szól a történelem), azok nem tudnak Krisztusban "megigazulni" addig, míg ki nem igazítják hitnézeteiket, és ez által a cselekedeteik nem lesznek valódi, egyészséges gyümölcs termésére képesek.

Ez volt a helyzet az ókori zsidókkal is. Nekik is meg kellett változtatni a gondolkozásukat, melyek a (jó)cselekedeteiket eredményezték, és nem is volt olyan egyszerű, az Újszövetség tanúsága szerint.

Tehát jó gyümölcsök megterméséhez, igaz tanításokra van szükség. Igazságot tanít-e minden felekezet, amelyik magát "keresztényként" reklámozza?

Nem tudom, hogy hiszel-e a háromságban, de tartok tőle, hogy igen.

Idézted a következő verset még az elején, ami félreérthetővé teszi az Írást. A helyes fordítás:

„(Cselekedetek 20:28) Ügyeljetek magatokra és az egész nyájra, amelyben a szent szellem felvigyázóknak nevezett ki benneteket, hogy terelgessétek az Isten gyülekezetét, amelyet saját Fiának a vérén vásárolt meg.”

Miért így helyes?

A Kat. szerint így hangzik: „Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának.” (A B.—D., ÚRB, KNB, Káldi, Soós és Szep. is hasonlóan fogalmaz.) Az ÚV szerint azonban a vers második része így hangzik: „amelyet saját Fiának a vérén vásárolt meg.” (A TEV ugyanezt írja. Bár az RS (Revised Standard Version. Second Edition; 1971) 1953-as kiadása még azt írja: „saját vérén”, az 1971-es nyomtatásban már ezt olvashatjuk: „saját Fiának vérén.” A Ro (The Emphasised Bible. Joseph B. Rotherham (1897) és a Da (The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby (1882; 1949-es nyomtatásban) egyszerűen ezt írja: „a sajátjának a vérén.”)

Melyik fordítás van összhangban az 1János 1:7-tel, amely így hangzik: „az ő [Isten] Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” (Lásd még: Jelenések 1:4–6.)

A János 3:16 szerint az egyszülött Fiát küldte el Isten, vagy ő maga jött el emberként, hogy életünk lehessen? Nem az Istennek, hanem az ő Fiának a vérét ontották ki.

Lásd még: Jegyzetes Biblia (angol), 1984, Függelék, 1580. o.

Tehát itt megint a szövegösszefüggés és a következetes fordítás hiánya okoz félreértést! Azt hiszem világos, igaz?

Az egész téma:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..