Hogyan térithető meg egy Jehova Tanúja? Azonkivül h sokat kell imádkozni értük

Számtalan irodalom és riport szól arról, hogy a Tanúkra mennyire jellemző a Biblia versek "kiragadása", "elferdítése" és vajon az Ő fordításuk "hamisította"-e meg a bibliát? Ha volt alkalmad gyakran olvasni a folyóirataikat, kedves kérdező, akkor mindezt tudnod kellene. Persze lehetsz felületes is, és akkor nem kell tudnod. :))

".csak már azt unom h "a hű és bölcs rabszolga másként tanit bennünket" ez nem válasz,..."

Az irodalmainkban olvastál-e ilyen érvet? Nem hinném, hogy ezt egy képzett Tanú mondaná! Ennek semmi értelme, de az ilyen üres vádaskodásoknak sem, melyet ezen az oldalon művelsz.

Ha annyira probléma, amit írsz, igenis védd meg a hited, ne csak abban legyél erős, amit itt "hátulról mellbe" módszerrel csinálsz. Elfogyott a bátorságod?

Te tettél fel ilyen álszent kérdést, akkor ne ilyedj meg, ha valaki konkrétumokat akar! Enélkül ugyanis az egész olyan, mintha a "vádlottnak" el sem mondják, mivel vádolják, de ki sem engednék nyitni a száját, nehogy meg védhesse magát.

Remélem személyedben nem érzed magad megsértve, mert az effajta viselkedés nem stílusom. Úgy gondolom, nem is tettem eddig ilyesmit.

Nos, látom, még mindig kerülöd a témát, mert arra kértelek, hogy csak egy tanítást emelj ki, amit esetleg itt is, nyilvánosan megvitathatnánk. A Mihály arkangyalos téma nem is lenne olyan hosszú. Röviden át lehetne venni, hiszen nincs túl sok infó erről a bibliában.

Ez nem egy olyan téma, amiről a Biblia rengeteget ír.

De ha találsz olyan kérdést, melyet szívesen megvitatnál, állok elébe!

Egy legyen a lényeg, ne úgy legyen igazunk, ha a másikat elhalgattatjuk. Emlékszel? "Igaza van annak, aki első a perben, míg el nem jő az ő peresfele, aki megvizsgálja őt"

Ja, még valamit!

Jehova Tanúi nem "próféták", így nem is lehetnek "hamis próféták"! Sohasem állították magugról, hogy tévedhetetlenek lennének, vagy esetleg Istentől ihletettek a Biblia fordítói munka, illetve a Szentírás értelmezése során! Ők mindig elismerték, ha tévedtek, emlékeztetnélek arra, hogy az apostoloknak is voltak téves nézeteik, várakozásaik melyeket idővel ki lehetett, sőt kellett igazítani.

Ebben sok, magát kereszténynek nevező egyház, nem ilyen szorgalmas!

Jó lenne pontosan ismerni az Írásokat, no látod, pontosan ezért kértem tőled a fentieket.

2 Az efézusi gyülekezet angyalának írd meg: ezeket mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, az, aki a hét arany lámpatartó között jár: 2 »Ismerem tetteidet, fáradozásodat és kitartásodat, és tudom, hogy nem viselheted el a rossz embereket, és hogy próbára tetted azokat, akik apostolnak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. 3 Kitartást is tanúsítasz, és helytálltál a nevemért, és nem lankadtál el. 4 Mindamellett felrovom neked, hogy elhagytad az első szeretetedet.

5 Ezért emlékezz rá, miből estél ki, tanúsíts megbánást, és a korábbi tetteket cselekedd. Ha nem így teszel, eljövök hozzád, és elmozdítom helyéről a lámpatartódat, hacsak nem tanúsítasz megbánást. 6 Az azonban megvan benned, hogy gyűlölöd Nikolausz szektájának tetteit, melyeket én is gyűlölök. 7 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek: aki győz, annak meg fogom engedni, hogy egyen az élet fájáról, mely az Isten paradicsomában van.«

8 A szmirnai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja »az Első és az Utolsó«, aki halottá lett, és ismét életre kelt: 9 »Ismerem nyomorúságodat és szegénységedet — pedig gazdag vagy — és az azoktól jövő káromlást, akik zsidónak mondják magukat, holott nem azok, hanem Sátán zsinagógája. 10 Ne félj azoktól, amiket elszenvedsz majd. Íme! Az Ördög továbbra is börtönbe vet néhányatokat, hogy teljesen próbára legyetek téve, és hogy nyomorúságotok legyen tíz napig. Bizonyulj hűnek mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. 11 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek: aki győz, annak semmiképpen sem fog ártani a második halál.«

12 A pergamoni gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az, akinél az éles, hosszú, kétélű kard van: 13 »Tudom, hol laksz: ott, ahol Sátán trónja áll, és mégis erősen ragaszkodsz továbbra is a nevemhez, és nem tagadtad meg a belém vetett hitedet, még Antipásznak, az én tanúmnak, az én hűségesemnek napjaiban sem, akit megöltek nálatok, ahol Sátán lakik.

14 Mindamellett van egy kevés kifogásom ellened: Vannak ott nálad olyanok, akik erősen ragaszkodnak Bálám tanításához, aki arra tanította Bálákot, hogy botláskövet tegyen Izrael fiai elé, hogy bálványoknak áldozott dolgokat egyenek, és paráznaságot kövessenek el. 15 Így nálad is vannak olyanok, akik hasonlóképpen erősen ragaszkodnak Nikolausz szektájának tanításához. 16 Ezért tanúsíts megbánást! Ha nem teszed, hamar eljövök hozzád, és hadakozom ellenük számnak hosszú kardjával.

17 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek: aki győz, annak adok az elrejtett mannából, és adok neki egy fehér kövecskét, a kövecskére írva pedig új nevet, melyet senki nem ismer, csak az, aki megkapja.«

18 A tiatirai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűzláng, lába pedig, mint a finom réz: 19 »Ismerem tetteidet, szeretetedet, hitedet, szolgálatodat és kitartásodat, és tudom, hogy az utóbbi tetteid többek a korábbiaknál.

20 Mindamellett felrovom neked, hogy megtűröd Jezabelt, azt az asszonyt, aki prófétanőnek nevezi magát, és úgy tanítja és vezeti félre rabszolgáimat, hogy paráznaságot kövessenek el, és bálványoknak áldozott dolgokat egyenek. 21 Adtam neki időt, hogy megbánást tanúsítson, de nem akarja megbánni paráznaságát. 22 Íme! Betegágyba döntöm őt, azokat pedig, akik házasságtörést követnek el vele, nagy nyomorúságba, hacsak meg nem bánják az övéihez hasonló cselekedeteiket. 23 Gyermekeit pedig megölöm halálos csapással, és minden gyülekezet meg fogja tudni, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket kutatja, és én megfizetek nektek egyénenként a tetteitek szerint.

24 Nektek azonban, a többi tiatirainak, mindazoknak, akiknél nincs meg ez a tanítás, igen, azoknak, akik nem ismerték meg ,Sátán mélységes dolgait’ — ahogy ők mondják —, azt mondom: Nem rakok rátok más terhet. 25 De amitek van, ahhoz erősen ragaszkodjatok, míg eljövök. 26 Aki pedig győz, és mindvégig megtartja tetteimet, annak hatalmat adok a nemzetek fölött 27 — és vasvesszővel tereli majd az embereket, és mint az agyagedények, darabokra törnek —, ugyanúgy, ahogy én is kaptam az Atyámtól, 28 és neki adom a hajnali csillagot. 29 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek.«

3 A szárdiszi gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az, akinél az Isten hét szelleme és a hét csillag van: »Ismerem tetteidet, tudom, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. 2 Légy éber, és erősítsd meg a megmaradt dolgokat, melyek közel álltak a halálhoz, mivel tetteidet nem találtam teljesnek az én Istenem előtt. 3 Ezért továbbra is gondolj arra, hogyan kaptad és hogyan hallottad, és továbbra is tartsd meg, és tanúsíts megbánást. Bizonyos, hogy ha fel nem ébredsz, úgy jövök el, mint a tolvaj, és egyáltalán nem fogod tudni, melyik órában leplek meg.

4 Mindamellett van nálad néhány név Szárdiszban, akik nem szennyezték be felsőruháikat, és fehérben járnak majd velem, mert méltók rá. 5 Aki győz, azt ily módon fehér felsőruhákba öltöztetik, és semmiképpen nem törlöm ki a nevét az élet könyvéből, hanem vallást teszek a nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. 6 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek.«

7 A filadelfiai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja a szent, az igaz, akinél Dávid kulcsa van, aki kinyit úgy, hogy azt senki be nem zárja, és bezár úgy, hogy azt senki ki nem nyitja: 8 »Ismerem tetteidet — íme, nyitott ajtót adtam eléd, melyet senki be nem zárhat —, tudom, hogy van egy kevés erőd, és megtartottad a szavamat, és nem bizonyultál hűtlennek a nevemhez. 9 Íme! Adok olyanokat Sátán zsinagógájából, akik zsidónak mondják magukat, pedig nem azok, hanem hazudnak — íme, teszek róla, hogy eljöjjenek, és hódoljanak a lábad előtt, és megtudják, hogy szerettelek téged. 10 Mivel megőrizted a kitartásomról szóló szót, én is megőrizlek a próbatétel órájától, mely eljön az egész lakott földre, hogy próbára tegye azokat, akik a földön laknak. 11 Hamar eljövök. Továbbra is ragaszkodj erősen ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.

12 Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és semmiképpen nem megy ki abból többé, és felírom rá az én Istenem nevét és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, mely az égből, az én Istenemtől száll alá, és az én új nevemet. 13 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a szellem a gyülekezeteknek.«

14 A laodiceai gyülekezet angyalának pedig írd meg: ezeket mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, az Isten teremtésének kezdete: 15 »Ismerem tetteidet, tudom, hogy sem hideg, sem forró nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy pedig forró! 16 Így, mivel langyos vagy, és se nem forró, se nem hideg, ki foglak köpni a számból. 17 Mivel azt mondod: ‚Gazdag vagyok, gazdagságot szereztem, és semmire sincs szükségem’, de nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy, 18 azt tanácsolom neked, hogy vegyél tőlem tűzben finomított aranyat, hogy gazdag légy, és fehér felsőruhákat, hogy felöltözködj, és ne váljon nyilvánvalóvá mezítelenséged szégyene, és szemkenőcsöt, hogy bedörzsöld szemed, és láss.

Jelen 2 :1-3......Jelen 20:1-320 Majd láttam egy angyalt lejönni az égből a mélység kulcsával és egy nagy lánccal a kezében. 2 És megfogta a sárkányt, az őskígyót, aki az Ördög és Sátán, és ezer évre megkötözte. 3 És a mélységbe vetette, bezárta és lepecsételte azt fölötte, hogy ne vezesse félre többé a nemzeteket, míg véget nem ér az ezer év. Ezek után el kell hogy oldozzák egy kis időre.

(Jelenések 12:9) Levetették hát a nagy sárkányt, az őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti; levetették őt a földre, és az angyalait is levetették vele együtt.

(Jelenések 12:10) És hallottam, hogy egy harsány hang ezt mondja az égben: „Most lett meg a megmentés, az erő és a királyság a mi Istenünktől, és az ő Krisztusának hatalma, mert levetették testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolja őket a mi Istenünk

(Jelenések 12:12) Ezért örvendjetek, ti egek, és ti, akik azokban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy rövid ideje van.”

(Jelenések 12:17) És haragra gerjedt a sárkány az asszony ellen, és elment, hogy háborút viseljen a magvából megmaradtak ellen, akik megtartják az Isten parancsolatait, és akik ragaszkodnak a Jézus melletti tanúskodás munkájához.

Hát nem tört-e ki két világháború is a kereszténységen belül, ahol a valláspapság buzgón támogatta a véres konfliktusokat? Azokkal ellentétben, akik megszegik Isten új szövetségének törvényét, amely a testvéri szeretetet parancsolja meg mindenkinek, a zsoltáros mintegy mintaként állítja Jehova mai Tanúi elé a következőket: „ A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem” (Zsoltárok 119:163, Ö.f.). Ő teljes szívvel be akarta tartani a törvényt. Nemtetszését fejezi ki a félszívű, se hideg, se meleg magatartás iránt, amikor ezt mondja: „Gyűlölöm a kétszínűséget, de szeretem törvényedet” (Zsoltárok 119:113, Ö.f.). Így érez Jézus Krisztus is a kereszténység iránt ma, mivel az nagyon hasonlít az ókori Laodicea gyülekezétéhez. Joggal mondja tehát a kereszténységnek: „Mivel langyos vagy és nem forró, sem hideg, kiköplek a számból” (Jelenések 3:16). Mi nem szerethetjük a törvényszegő és szeretet nélküli világot, ugyanakkor pedig a Krisztust is. Nem lehetünk kétkulacsosak. A forró szeretet legyen az indító erő, amely az Isten iránti engedelmességre késztet minket. Jehova sohasem ihlette volna egyetlen egészszívű ókori szolgáját sem arra, hogy ne ilyen erőteljesen fejezze ki: „Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket” (Zsoltárok 119:47, Ö.f.).

Ha szeretjük Jehova törvényét, az a megmentésünkhöz vezet. A zsoltáros is egyetért ezzel, amikor azt mondja: „Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban” (Zsoltárok 119:92, Ö.f.). Nyomorúsága nem valamilyen halálos betegségből állt. Az Istennel szembenálló beképzelt emberek nyomorgatták, akik gyűlölték és üldözték őt. A nyomás alatt esetleg engedett volna az ilyen izraeliták kívánságának és Jehova akarata ellen cselekedett volna, ha nem szereti annyira Isten törvényét. Mily nagyszerű példa számunkra a zsoltáros ma, amikor mi is e világ nyomásától szenvedünk, ahol oly bőven van törvénytelenség, hogy az emberek többségéből szinte kihalt a szeretet a dolgok jelenlegi rendszerének végén! (Máté 24:3, 12).

Csak akkor remélhetjük örök megmentésünket, ha megtartjuk Isten törvényét. Mi szeretnénk megmenekülni és bejutni Isten új rendjébe, az új egek és az új föld létrejöttének idején. A 119. zsoltár vége felé, a 174. vers ezt fejezi ki, amikor ezt mondja: „Szabadításodra vágyom, URam [ÚV: Jehova], törvényedben gyönyörködöm” (Ö.f.) Ezért nem támogatjuk az emberi terveket és intézkedéseket, amelyek e törvényszegő, szeretet nélküli világ megmentését célozzák.

A prófécia szerint Jehova Tanúi világméretű üldözésre számíthatnak e haldokló rendszer utolsó napjaiban a jelképes sárkány, Sátán, az Ördög hajthatatlan uralma idején. A Jelenések 12:17 megmutatja, hogy mi az üldözés célja: „ A sárkány megharagudott az asszonyra [Jehova asszonyhoz hasonló szervezetére], és elment, hogy hadat viseljen magvának maradéka ellen [az újszülött Királyság maradék tagjai ellen], akik megtartják az Isten parancsait és akiknél megvan a Jézus melletti tanúskodás munkája.” Az üldözés főleg azoktól jön, akik el akarnak térni attól, amit Isten a sárkány látható rendszerének utolsó napjaira vonatkozóan megparancsolt itt a földön. Jehova megdorgálja az átkozottakat a Királyság üzenettel, amelyet Jehova Tanúi világszerte hirdetnek, miként a Zsoltárok 119:21. verse mondja: „Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól.” Mennyire másként van ez a hűségesek esetében, akiket a kevély üldözők szidalmaznak és gúnyolnak, akárcsak a zsoltárossal tették: „Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől” (Zsoltárok 119:51, Ö.f.).

Mivel látják, hogy Jehova Tanúi továbbra is összhangban vannak Jehova ez időre vonatkozó törvényével, a kevély üldözők megpróbálják elejteni a törvénytisztelő Tanúkat pontosan úgy, ahogy a zsoltáros esete szemlélteti, aki ezt mondja: „Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek” (Zsoltárok 119:85). A kevély ármánykodók megszégyenítése azt jelenti, hogy nem csupán a csaló, félrevezető módszereik kerülnek leleplezésre, hanem főleg azt, hogy Jehova mint az igaz Isten, igazolva lesz. A zsoltáros ezért minden rosszindulat nélkül így könyöröghetett: „Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem” (Zsoltárok 119:78). Jehova arról biztosít minket, hogy még az üldözés is a javunkat szolgálja, és hogy az üldözők valójában semmit sem érnek el galádságukkal. Jehova válaszol a Zsoltárok 119:122-ben megfogalmazott imára: „Vállalj kezességet szolgádért, hogy a kevélyek ne hatalmaskodjanak rajtam!” A tömeghalál veszélye fenyegette Jehova Tanúit Benito Mussolini és Hitler Adolf diktátori uralma idején, mégis szilárdan kitartottak és megmenekültek, mert sohasem feledkeztek meg Istenük törvényéről és parancsolatairól. A túlélők elmondhatják a Zsoltárok 119:60, 61. szavaival: „Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat. Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről.” A mindenható Isten képes elvágni vagy elszakítani az ellenség által Tanúi köré font korlátozó köteleket, és kellő időben kiszabadítani szolgáit, hogy elvégezhessék a munkát, amit a dolgok jelenlegi rendszerének végidején el kell végezniük az ő parancsa szerint.

A Zsoltárok 119:84, 86, 161. versei szerint a zsoltáros a saját honfitársaitól is sok üldözésben részesült. Jehova Tanúinak is sok üldözést kellett elszenvedniük a kereszténység országain belül és azokon kívül is, ahol jelenleg is sok helyen be van tiltva a ténykedésük. Az ellenségnek azonban nem sikerült elérnie az esztelen és jogtalan üldözés célját! Legnagyobb meglepetésére a Tanúk, akik „Jehova törvénye szerint élnek” és „megfogadják intelmeit”, örvendeznek azon, hogy szenvedhettek Jehova Istenért és az ő Krisztusáért. Arra emlékeznek, amit Jézus Krisztus mondott, amikor felsorolta a boldogságokat: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket, mint gonosz nevet az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Ime, nagy a ti jutalmatok a mennyben, mert ugyanezt tették atyáik a prófétákkal [a zsoltárost is beleértve]” (Zsoltárok 119:1, 2; Lukács 6:20, 22, 23. Ö.f.). Mivel osztoznak Jehova örömében, az ő üldözött Tanúi továbbra is ’magasztossá és dicsővé akarják tenni a törvényt’ (Ésaiás 42:21).

Kedves Jehova Tanuja, aki a 15:32-es hozzászólást írtad!

Én sem akarok kötözködni, nagyon kedvelem a Tanukat, de hasonló véleményen vagyok, mint a Kérdező.

Pár dolgot mindenképp kiemelnék. Te mondod: „Jehova Tanúi nem "próféták", így nem is lehetnek "hamis próféták"! Sohasem állították magukról, hogy tévedhetetlenek lennének, vagy esetleg Istentől ihletettek a Biblia fordítói munka, illetve a Szentírás értelmezése során! Ők mindig elismerték, ha tévedtek, emlékeztetnélek arra, hogy az apostoloknak is voltak téves nézeteik, várakozásaik melyeket idővel ki lehetett, sőt kellett igazítani”

Ha ez így van, akkor mi jogon jelenti ki bárki, hogy bármilyen módszerrel ki lehetne számolni az „idők végét”, amikor még maga Jézus sem tudja?! (Nem említve, hogy mi maga a módszer… a Nagy Piramis méretei és valami agyament ürge módszere (Miller?) a XIX. századból – Egyiptom a bűn jelképe a Bibliában, vagyis akkor hogy is lehet bármit erre a szimbólumra építeni (lásd még Russel sírját…)?! Apropó szimbólum, ha a karácsonyfa bűnös, pogány dolog, akkor a piramis?!!).

Mi jogon mondja bárki, hogy ma már nem működik a Szent Szellem (vagyis, ha jól emlékszem egy írásból, akkor pontosabban 1936 óta), vagyis sem csodák sem jelek nem lehetnek (bizonyos mértékig egyetértek ezzel, de nem ezért, hanem mert Isten megmondta Jézus által, de ez más tészta, egy másik topikot érdemelne).

Mi jogon állítja bárki, hogy a „Hű és bölcs rabszolgaosztály” az Őrtorony Társulat Vezető Testülete vagy éppen a vének, akik benne vannak a 144 ezerben, vagy hogy csak ők lehetnek „felkentek”, és csak ők jogosultak ma az Úrvacsorára. Nekem is nagyon tapasztalt Jehova Tanui érveltek ezzel (megkockáztatom, hogy maguk is vének, csak nem mondják…- egyébként már a harmadik bagázs, aki nálunk jár, a többiek „nem bírtak velünk”…) Felkentek… mire? Nem próféták, talán max tanítók… de mit is tanítanak? Közvetlenül Istentől kapott tanítást, vagy megírt érveket az „Érveljetek” c könyvből és egyéb régi kiadványokból, amikre keresztbe-kasul hivatkoznak állandóan? Isten nemcsak a hamis prófétákat, hanem a hamis tanítókat is megítéli majd...

Szintén kinek van joga állítani, hogy bizonyos dolgok vagy események egyértelműen a próféciák beteljesedései, főleg, ha nincs Istentől kapott közvetlen ihletésük, ahogy Te mondod…?! Azért mert volt már világháború, több a földrengés és katasztrófa, mint eddig bármikor, ez még nem a teljes beteljesedés, hanem csak a jelek, amikre figyelnünk kell. A Biblia szerint még ennél borzalmasabb dolgok várhatók, ha az Antikrisztus megjelenik.

Nagyon veszélyesnek látok az egyházak részéről és a Jehova Tanui részéről is, bármilyen kijelentést, akár arra vonatkozólag, hogy egyes események csak szimbólumok (hamis nyugalom), vagy éppen félni való jelek, és így meg így kell értelmezni őket, így meg így kell cselekedni, hogy „túléld”, stb. (hamis bizonyosság és jelértelmezés). Isten megígérte, hogy „azokban a napokban ki fog tölteni a Szelleméből mindenkire” és prófételni fognak, és álmokat látni, stb. Ez jövő idő, ma is vannak ilyen emberek, csak ők általában nem találják meg a helyüket, mert nem „passzolnak bele” semmilyen skatulyába, amit az egyházak, szervezetek rájuk erőltetni igyekeznek.

Hagyjuk már meg Istennek, hogy beteljesítse a próféciákat és olyan módszert, jelt, akármit használjon, amit akar! Kik vagyunk mi „porszemek”, hogy bármilyen következtetést vonjunk le, vagy limitáljuk Isten személyét és tevékenységét?!

Az "apostolok téves nézetei" azért érdekelnének, meg az is, hogy ki és hogyan kellett, hogy kiigazítsa őket... Emlékezetem szerint a kiigazítás mindig Istentől érkezett a Szent Szellem által, vagy tévedek?! Mi is akkor a helyzet az Istentől ihletéssel?

1Péter 1:10-12- E megmentés felől szorgalmasan tudakozódtak és gondosan kutattak a próféták, akik a nektek szánt ki nem érdemelt kedvességről prófétáltak.  Egyre csak azt vizsgálták, hogy mely sajátos időszakra, illetve miféle időszakra mutat a bennük levő szellem Krisztusra nézve, amikor az előre tanúskodott a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségekről.  Kinyilatkoztatták nekik, hogy nem önmaguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amik most be lettek jelentve nektek azok által, akik hirdették nektek a jó hírt égből elküldött szent szellemmel. Ezekbe angyalok kívánnak beletekinteni.

Galácia2:11-14- Amikor azonban Kéfás Antiókiába jött, szemtől szemben ellenálltam neki, mivel elítélés alá esett.  Mert mielőtt egyesek Jakabtól odaérkeztek, szokása volt együtt enni a nemzetekből valókkal; mikor pedig odaérkeztek, kezdett visszahúzódni és elkülönülni, mivel félt a körülmetéltek osztályához tartozóktól.  A többi zsidó is csatlakozott hozzá ebben az alakoskodásban, úgyhogy még Barnabás is velük sodródott alakoskodásukban.  De én, amikor láttam, hogy nem járnak egyenesen a jó hír igazsága szerint, ezt mondtam Kéfásnak mindnyájuk előtt: „Ha te zsidó létedre úgy élsz, mint a nemzetek, és nem úgy, mint a zsidók, hogyan van az, hogy a nemzetekből valókat zsidó gyakorlat szerinti életre kényszeríted?”

(Galácia 3:27) Mert mindnyájan, akik megkeresztelkedtetek Krisztusba, felöltöttétek Krisztust.

(Róma 13:14) hanem öltsétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a test kívánságainak ne tervezzetek előre.

(Efézus 4:24) és fel kell öltenetek az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban.

(Jelenések 1:5) és Jézus Krisztustól, aki „a Hű Tanú”, „az elsőszülött a halottak közül” és „a föld királyainak Uralkodója”! Aki szeret minket, és aki saját vére által feloldott bennünket bűneink alól

A Jelenések könyvének első fejezete Jehovát „az Alfaként és az Omegaként” mutatja be, „a ki van és a ki vala és a ki eljövendő, a Mindenható”. A Fiát, Jézus Krisztust pedig „a hű tanúbizonyságnak, a halottak közül az elsőszülöttnek, és a föld királyai fejedelmének” mutatja be. Ezenkívül úgy beszél Jézusról, mint „a ki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által” (Jelenések 1:5, 8). A Jelenések könyve tehát már az elejétől kezdve alapvető, életmentő igazságokat ismertet. „ Akik a földön laknak”, nem fogják élvezni a hozzájuk eljuttatott örömhír áldásait, hacsak el nem ismerik Jehova szuverenitását, nem vetik hitüket Jézus kiontott vérébe, és nem hiszik, hogy Jehova feltámasztotta Krisztust, aki most Isten kinevezett Uralkodója a föld felett (Zsoltárok 2:6–8).

Jussanak eszünkbe Jézus szavai: „ha a házigazda tudta volna, melyik őrszolgálatkor jön a tolvaj, ébren maradt volna, és nem engedte volna, hogy betörjenek a házába. Emiatt ti is legyetek készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem gondolnátok” (Máté 24:43, 44).

Jézus gondolatai nagyon hasonlítanak ahhoz, amit Mikeás, Sofóniás és Habakuk írt. Jézus azonban nem az ókor emberéhez szólt, hanem a követőihez, mihozzánk. Sok odaadó keresztény meg is fogadta a tanácsát, „készen” állt, és kitartóan várakozott. János apostol jó példa volt erre. Ő ott volt, amikor az Olajfák hegyén négyen a világrendszer befejezéséről kérdezték Jézust (Máté 24:3; Márk 13:3, 4). Ez i. sz. 33-ban történt, de János előtt nem volt ott egy időegyenes, amelyből megállapíthatta volna, hogy mikor következnek be a megjövendölt események. Most gondolatban ugorjunk vagy 60 évet. János már idős ember, de még nem fáradt bele a várakozásba. Ellenkezőleg, Jézus azon kijelentésére, hogy „igen, hamar eljövök”, így válaszolt: „Ámen! Jöjj el, Uram Jézus.” János nem bánta meg azt, ahogyan leélte az életét. Meg volt róla győződve, hogy amikor Jehova végrehajtja az ítéletét, mindenkit megjutalmaz majd a cselekedetei szerint (Jelenések 22:12, 20). Bármikor kerüljön is sor az ítéletre, János „készen” akart állni az Úr Jézus tanácsával összhangban. Te is így érzel?

Dátumokrol irtam már!!!!ÍTT-Aki engem látott, látta az Atyát is. " Mit jelentenek Jézus ezen szavai?KÉRLEK IT NÉZD MEG. A régen élt igaz imádókhoz hasonlóan mi is bizonyosak lehetünk abban, hogy Isten ígéretei éppen idejében, az általa meghatározott időben fognak teljesedni (Józsué 23:14). Mikeás próféta bölcsen tette, hogy várakozott megmentése Istenére. Az időegyenesen láthatjuk, hogy amikor ő élt, már milyen kevés idő volt hátra Szamária leigázásáig. De mit mondhatunk magunkról és a mi időnkről? Ha visszatekintünk az életünkre, nyilvánvaló-e, hogy bölcs döntéseket hoztunk, mondjuk a szakmai előmenetelt, az életmódunkat és a teljes idejű szolgálatot illetően? Igaz, nem tudjuk „azt a napot és azt az órát” (Máté 24:36–42). Ám nem kétséges, hogy bölcsen járunk el, ha Mikeáshoz hasonlóan gondolkodunk, és ennek megfelelően éljük az életünket. Amikor majd Mikeás életet nyer a helyreállított földi paradicsomban, örömmel fog értesülni róla, hogy hasznot merítettünk prófétai üzenetéből és hűséges példájából. Mi leszünk az élő bizonyíték arra, hogy Jehova a megmentés Istene.

MILYEN EGY JÓ BARÁT?

Alapelv: „Minden időben szeret az igaz társ, és testvérül születik a nyomorúság idejére” (Példabeszédek 17:17)

Néhány kérdés, melyet feltehetsz magadnak:

▪ Vajon a barátaim Jehova és Jézus barátai is? (János 15:14, 16; Jakab 2:23)

▪ Segítenek a barátaim, hogy jó szokásokat fejlesszek ki? (1Korintusz 15:33)

▪ Szeretnek annyira a barátaim, hogy helyreigazítsanak, ha szükséges? (Zsoltárok 141:5; Példabeszédek 27:6)

▪ Mit árulnak el a szavaim és a tetteim arról, hogy én milyen barát vagyok? (Példabeszédek 12:18; 18:24; 1János 3:16–18)

Egyértelmű hát, hogy senki sincs köztünk, aki ne szorulna tanácsra.

: „Ragaszkodj a fegyelmezéshez, ne hagyd el; óvd, mert ez a te életed” (Példabeszédek 4:13).

Sátán szelleme, a rá jellemző lázadó, vitatkozó magatartás tölti be ma a világot. A Biblia ezért úgy utal Sátánra, mint aki „a levegő hatalmának uralkodója”, és megemlíti a tőle jövő szellemet, „amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik” (Efézus 2:2). Napjainkban sokan teljesen függetlenek akarnak lenni mások hatalmától. Sajnos a függetlenség szelleme még a keresztény gyülekezet némelyik tagját is megfertőzi. Például egy vén jó szándékú tanácsokat adhat az erkölcstelen vagy erőszakos szórakozás veszélyeivel kapcsolatban, de egyesek talán elutasítják ezeket, vagy akár zokon is veszik. Mindannyiunknak meg kell fogadnunk a Példabeszédek 19:20 szavait: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el a fegyelmezést, hogy bölcs lehess a jövőben.”

Az ókori Izraelben égető szükség volt a szervezettségre. Mózes egymaga nem tudta irányítani azt a több milliós tömeget, amely a veszélyekkel teli pusztában vándorolt. Mit tett? „Kiválasztott egész Izraelből derék férfiakat, és vezetőkké tette őket a nép felett ezrek elöljáróiként, százak elöljáróiként, ötvenek elöljáróiként és tízek elöljáróiként” (2Mózes 18:25).

Ma a keresztény gyülekezetben ugyanilyen szükség van a szervezettségre. Ezért van a könyvtanulmányozási csoportnak felvigyázója, a gyülekezetnek vénjei, több gyülekezetnek együttesen körzetfelvigyázója, több körzetnek együttesen kerületfelvigyázója, az országnak pedig országos bizottsága vagy fiókbizottsága. Ennek a szervezettségnek köszönhetően minden férfi, aki pásztor, osztatlan figyelmet tud szentelni Jehova juhainak, melyek a gondjaira lettek bízva. Ezek a pásztorok számadással tartoznak Jehovának és Krisztusnak (Cselekedetek 20:28).

Ez a szervezeti elrendezés megkívánja, hogy mindannyian engedelmeskedjünk, és vessük alá magunkat az irányításnak. Sohasem szeretnénk, hogy olyan legyen a hozzáállásunk, mint Diotrefészé, aki nem tisztelte azokat, akik vállalták a vezetést akkoriban (3János 9, 10).

(Zsid 13:17) Engedelmeskedjetek azoknak, akik vállalják köztetek a vezetést, és vessétek alá magatokat nekik, mert ők a ti lelketek felett őrködnek, mint akik számot fognak adni; hogy ezt örömmel tegyék, és ne sóhajtozva, mert az károtokra lenne.

A hit segítségével láthatjuk, amint Jehova irányítja földi szervezetét. Így nem nézzük kritikus szemmel azokat, akik felelősséget hordoznak a gyülekezetben. Péter apostol és Jézus féltestvére, Júdás mindketten intőn írtak olyanokról, akik annyira nem voltak szellemi gondolkodásúak, hogy becsmérlően beszéltek a keresztények között vezető szerepet betöltő férfiakról (2Péter 2:9–12; Júdás 8). Vajon ezek a gáncsoskodó személyek akkor is így beszéltek volna Jehova jelenlétében, ha Jehova fizikailag látható lett volna nekik? Aligha! De mivel Isten láthatatlan, ezek a testi gondolkodású emberek nem vették figyelembe, hogy számot kell adniuk Istennek.

Igaz, a keresztény gyülekezet tökéletlen emberekből tevődik össze. Akik vénként szolgálnak, néha követnek el olyan hibákat, amelyek személyesen minket is érintenek. Ennek ellenére Jehova felhasználja ezeket a férfiakat a nyája pásztoraiként (1Péter 5:1, 2). A szellemi gondolkodású férfiak és nők felismerik, hogy Jehova egyebek között a vének által vezeti a népét. Ezért mint keresztények, nem tanúsítunk bíráló és panaszkodó szellemet, inkább tiszteletet mutatunk Isten teokratikus elrendezései iránt. Ha engedelmeskedünk azoknak, akik vállalják közöttünk a vezetést, azzal azt fejezzük ki, hogy látjuk a Láthatatlant (Zsid 13:17).

Persze Isten Szava nem sorol fel minden elrendezést, illetve eljárást, amely szükséges a gyülekezet működéséhez. A Biblia mégis ezt mondja: „minden illendően és elrendezés szerint történjék” (1Korintusz 14:40). A Vezető Testület engedelmeskedik ennek az utasításnak azáltal, hogy hasznos eljárásokat vezet be és hasznos irányelveket ad, melyek biztosítják a gyülekezet gördülékeny és rendezett működését. A felelős keresztény férfiak készségesen ezen elrendezések szerint járnak el, így példát mutatnak az engedelmesség terén. Ezenkívül ’ésszerűek, és készek engedelmeskedni’ azoknak, akiknek feladatuk a felvigyázás (Jakab 3:17). Micsoda áldás, hogy olyan hívők vannak minden egyes könyvtanulmányozási csoportban, gyülekezetben, körzetben, kerületben és országban, akiket egység és rendezettség jellemez, és akik jó fényt vetnek a boldog Istenre (1Korintusz 14:33; 1Timóteusz 1:11).

A szerénység az elbizakodottság ellentéte. Aki szerény, az józanul méri fel képességeit és tulajdon értékét, és nincs benne gőg, sem önteltség. A szerény ember nem büszke, nem dicsekvő és nem becsvágyó, hanem mindig tudatában van a korlátainak. Ezért tiszteletben tartja, és kellően figyelembe veszi mások érzéseit és nézeteit.

Pál kiemelkedő személyiség volt a korai keresztények között, és ez érthető is. Szolgálata során több ezer kilométert tett meg szárazföldön és vízen, és számos gyülekezetet alapított meg. Jehova ezenkívül látomásokkal áldotta meg Pált, valamint azzal az ajándékkal, hogy képes volt idegen nyelveken szólni (1Korinthus 14:18; 2Korinthus 12:1–5). Ihletést is adott Pálnak, hogy megírjon 14 levelet, amelyek most a Keresztény Görög Iratok részét képezik. Nyilvánvalóan elmondhatjuk, hogy Pál az összes többi apostolnál többet fáradozott (1Korinthus 15:10).

Mivel Pál elöl járt a keresztényi tevékenységben, némelyek talán azt várnák, hogy a figyelem középpontjában tetszelegjen, sőt kérkedjen a hatalmával. De ő nem így tett, mert szerény volt. Azt mondta magáról, hogy ő „a legkisebb az apostolok között”, majd hozzátette: „nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát” (1Korinthus 15:9). Pál, aki korábban a keresztények üldözője volt, sosem felejtette el, hogy csakis ki nem érdemelt kedvesség által kerülhetett egyáltalán kapcsolatba Istennel, nem beszélve a különleges szolgálati kiváltságairól (János 6:44; Efézus 2:8). Ezért nem érezte úgy, hogy a szolgálatban elért kimagasló eredményei mások fölé emelnék őt (1Korinthus 9:16).

Pál szerénysége különösen jól megmutatkozott abban, ahogyan a korinthusi keresztényekkel viselkedett. Néhányukra bizonyára nagy hatással voltak azok, akiket kiemelkedő felvigyázóknak tartottak, például Apollós, Kéfás és maga Pál (1Korinthus 1:11–15). Pál mégsem kérte, hogy a korinthusiak dicsérjék, és nem is használta ki, hogy csodálták őt. Amikor elment hozzájuk, nem „nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel” jelent meg. Ehelyett Pál inkább ezt mondta magáról és a társairól: „Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait” (1Korinthus 2:1–5; 4:1).

Pál még akkor is szerénységet tanúsított, amikor határozott tanácsot és útmutatást kellett adnia. Bár hivatkozhatott volna apostoli tekintélyének súlyára, ő inkább „Istennek irgalmasságára” és „a szeretetért” kérlelte keresztény hittársait (Róma 12:1, 2; Filemon 8, 9). Miért tette ezt? Azért, mert komolyan gondolta, hogy ’munkatársa’ a testvéreinek, és nem ’uralkodik a hitükön’ (2Korinthus 1:24). Nem fér hozzá kétség, hogy Pált a szerénysége miatt volt annyira könnyű megszeretniük az első századi keresztény gyülekezeteknek (Cselekedetek 20:36–38).

Jézus, a szerénység legnagyobb példája

A szerénységben Jézus Krisztus mutatta a legjobb példát. Bár Jézus meghitt kapcsolatnak örvendett Atyjával, nem vonakodott elismerni, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nem az ő hatáskörébe tartoznak (János 1:14). Amikor például Jakab és János anyja azt kérte, hogy a fiai Jézus mellett ülhessenek a királyságában, Jézus ezt mondta: „az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni” (Máté 20:20–23). Egy másik alkalommal Jézus nyíltan elismerte: „Én semmit sem cselekedhetem magamtól . . .  nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem” (János 5:30; 14:28; Filippi 2:5, 6).

Jézus minden tekintetben felette állt a tökéletlen embereknek, és páratlan hatalmat kapott Atyjától, Jehovától. Mégis szerényen viselkedett a követőivel. Nem próbálta lenyűgözni őket tudásának a fitogtatásával. Figyelmes és könyörületes volt, figyelembe vette az emberi szükségleteiket (Máté 15:32; 26:40, 41; Márk 6:31). Így tökéletes létére sem volt maximalista. Soha nem várt el többet a tanítványaitól, mint amit adni tudtak, és soha nem tett rájuk több terhet, mint amit el tudtak viselni (János 16:12). Nem csoda, hogy olyan sokan felüdítőnek találták a társaságát! (Máté 11:29).

A keresztények azonban Jézust utánozva igyekeznek szerények lenni. Nem túl büszkék ahhoz, hogy felelősségeket bízzanak olyanokra, akik képesek viselni azokat. Nem is gőgösek annyira, hogy vonakodnának elfogadni az irányítást azoktól, akik fel vannak hatalmazva a vezetésre. Együttműködő szellemben hozzájárulnak, hogy a gyülekezetben minden „ékesen és jó renddel” történjen (1Korinthus 14:40).

A szerénység továbbá arra ösztönöz minket, hogy ésszerű elvárásokat támasszunk másokkal szemben, és vegyük figyelembe más emberek szükségleteit (Filippi 4:5, NW). Talán vannak olyan képességeink és erős oldalaink, amelyek másoknak nincsenek. De ha szerények vagyunk, nem fogjuk elvárni másoktól, hogy mindig úgy tegyenek, ahogy mi szeretnénk. Tudjuk, hogy mindenkinek megvannak a maga korlátai, ezért szerényen elnézzük mások hiányosságait. Péter így írt: „Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez” (1Péter 4:8).

a bölcsesség bizony a szerényeknél lakik. Mit tehetsz akkor, ha rájössz, hogy hajlasz a szerénytelenségre és az elbizakodottságra? Ne csüggedj el! Inkább kövesd Dávid példáját. Ő így imádkozott: „A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam” (Zsoltárok 19:14, Úf)

„a szerényeknél a bölcsesség lakik” (Példabeszédek 11:2, K. f.).

(1Péter 1:3) Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, mert nagy irgalmassága szerint új születést adott nekünk élő reménységre Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által,

(2Korintusz 1:3) Áldott legyen Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, a gyöngéd irgalmasságok Atyja és minden vigasztalás Istene,

5Móz 12:3,4-Romboljátok le oltáraikat, zúzzátok szét szent oszlopaikat, égessétek el szent rúdjaikat tűzben, isteneik faragott képmásait vágjátok ki, és irtsátok ki még a nevüket is arról a helyről.

 De ne így tegyetek Jehovával, a ti Istenetekkel,  hanem azt a helyet keressétek fel és oda menjetek, amelyet kiválaszt Jehova, a ti Istenetek, valamennyi törzsetek közül, hogy odahelyezze, s ott lakozzon a neve.

ne irtsátok ki Jehova nevét......talán használjátok 1János2:15-21-15- Ne szeressétek a világot, se a világban levő dolgokat. Ha valaki a világot szereti, nincs meg benne az Atya szeretete; 16 mert mindaz, ami a világban van — a test kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása —, nem az Atyától származik, hanem a világtól származik. 17 Azonkívül a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

18 Kisgyermekeim, az utolsó óra ez, és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, úgy már most is sok antikrisztus támadt; ebből a tényből ismerjük fel, hogy az utolsó óra ez. 19 Közülünk mentek ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradnak. Ámde kimentek, hogy felszínre kerüljön, hogy nem mindenki közülünk való. 20 Nektek pedig felkenetésetek van a szenttől; mindnyájatoknak van ismeretetek. 21 Nem azért írok nektek, mintha nem ismernétek az igazságot, hanem azért, mert ismeritek, és mert semmi hazugság nem származik az igazságból.

2János 7-97 Mert sok ámító ment ki a világba, olyanok, akik nem vallják Jézus Krisztus testben való eljövetelét. Ez az ámító és az antikrisztus.

8 Vigyázzatok magatokra, hogy ne veszítsétek el azokat, amiknek a létrehozásáért munkálkodtunk, hanem teljes jutalmat kapjatok. 9 Aki előretolakszik, és nem marad meg a Krisztus tanításában, annál egynél sincs ott Isten. Aki viszont megmarad ebben a tanításban, annál ott van az Atya is, és a Fiú is.

(1János 2:22) Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus; az, aki tagadja az Atyát és a Fiút.

én nem tagadom sem az Atyát sem a Fiút-az Atya Jehova és Fiú-Jézus Krisztus az Isten fia!!!!!!!!!! János 20:31- Ezek azonban azért lettek leírva, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és hogy mivel hisztek, életetek legyen a neve által.

János 3:14-15-És ahogy Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell hogy felemeljék az Emberfiát is,  hogy mindenkinek, aki hisz benne, örök élete legyen.

(János 3:16) Mert az Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen.

’Az egyszülött Fiú’

Jézus nem egyszerűen „Isten fia”, ahogyan Sátán utalt rá, amikor megkísértette (Máté 4:3, 6). Jézust joggal nevezik „Isten egyszülött Fiának” (Ján 3:16, 18). Az „egyszülöttnek” fordított görög kifejezést így határozzák meg: ’egyetlen’ vagy ’egyedüli, egyedülálló, egyedi a maga nemében’. Jehovának több száz millió szellemfia van. De akkor milyen értelemben „egyedülálló . . . a maga nemében” Jézus?

Jézus abban az értelemben egyedülálló, hogy ő az egyetlen, akit közvetlenül az Atyja teremtett. Ő az elsőszülött Fiú. Tulajdonképpen ő „az egész teremtés elsőszülötte” (Kol 1:15). Ő „az Isten teremtésének kezdete” (Jel 3:14). Az egyszülött Fiúnak a teremtésben betöltött szerepe szintén egyedülálló. Nem ő volt a Teremtő, de Jehova minden más megteremtéséhez felhasználta őt mint közvetítőt vagy eszközt. (Olvassátok fel: János 1:3.) Pál apostol ezt írta: „számunkra valójában egy Isten van, az Atya, akiből van minden, és mi őérte; és egy Úr van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi őáltala” (1Kor 8:6).

Néhány cím, mely Jézusnak az Isten szándékában betöltött egyedülálló szerepére utal

▪ Az egyszülött Fiú (Ján 1:3). Jézus az egyetlen, akit közvetlenül az Atyja teremtett.

▪ A Szó (Ján 1:14). Jehova a Fiát használja fel Szószólóként, hogy tudnivalókat és útmutatásokat közöljön más teremtményekkel.

▪ Az Ámen (Jel 3:14). Az, hogy Jézus bűn nélkül élt itt a földön, és hogy áldozati halált halt, megerősítette Jehova Isten minden ígéretét, és lehetővé tette azok beteljesedését.

▪ Az új szövetség Közvetítője (1Tim 2:5, 6). Jogi Közvetítőként Jézus lehetővé tette egy új nemzetnek, ’az Isten Izraelének’ a megszületését, amely olyan keresztényekből áll, akik ’királyi papságot’ fognak alkotni az égben (Gal 6:16; 1Pét 2:9).

▪ A Főpap (Zsid 7:27, 28). Jézus volt az egyetlen ember, aki abban a helyzetben volt, hogy tökéletes áldozatot tudott felajánlani, melyet nem kellett többé megismételni. Ő képes megtisztítani minket a bűntől, és megszabadítani annak következményétől, a haláltól.

▪ A megígért Mag (1Móz 3:15). Csak egyetlen ember, Jézus Krisztus a megjövendölt mag elsődleges része. Mindenki más, aki később Ábrahám magvának másodlagos része lett, ’Krisztushoz tartozik’ (Gal 3:29).

János 1:14.- Miért nevezik Jézust ’a Szónak’, vagyis Logosznak? Ez a cím azt a tevékenységet jelöli, amelyet Jézus a többi értelmes teremtmény létrehozása óta végez. Jehova a Fiát használta fel arra, hogy tudnivalókat és útmutatásokat közöljön más szellemfiakkal, sőt még akkor is ezt a Fiút használta fel, amikor a földön élő emberekkel ismertette az üzenetét. Az a tény, hogy Jézus a Szó, vagyis Isten Szószólója, kitűnik abból is, amit Krisztus mondott a zsidó hallgatóinak: „Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki cselekedni kívánja az Ő akaratát, tudni fogja a tanításról, hogy az Istentől van-e, vagy csak magamtól szólok” (Ján 7:16, 17). Jézus még most, az égi dicsőségbe való visszatérése után is „az Isten Szava” (Jel 19:11, 13, 16).

Gondolj bele, mi mindent foglal magában ez a cím. Bár Jehova összes teremtménye közül Jézus a legbölcsebb, ő mégsem a saját bölcsességére támaszkodik. Azt mondja, amire az Atyja oktatja. Mindig Jehovára irányítja a figyelmet, nem pedig magára (Ján 12:50). Milyen nagyszerű példát állít elénk! Mi is megkaptuk azt a nagyon értékes kiváltságot, hogy ’hirdethetjük a jó dolgok jó hírét’ (Róma 10:15). Ha értékeljük Jézusnak az alázatosságban mutatott példáját, az arra fog indítani minket, hogy mi se a magunk gondolatait szóljuk. Amikor a Szentírásban rejlő életmentő üzenetet adjuk át másoknak, nem szeretnénk ’túlmenni azokon, amik írva vannak’ (1Kor 4:6).

„Az Ámen”

Jelenések 3:14.- Miért nevezik Jézust ’az Ámennek’? Az „ámen” kifejezés egy héber szó. Azt jelenti, hogy ’úgy legyen’ vagy ’biztosan’. A héber alapszó, melyből ez a kifejezés származik, azt jelenti, hogy ’hűséges’ vagy ’megbízható’. A Biblia ugyanezzel a szóval utal Jehova hűségére is (5Móz 7:9; Ézs 49:7). De milyen értelemben egyedülálló Jézus, ha ’az Ámenként’ utalunk rá? Figyeld meg, hogyan válaszol erre a 2Korintusz 1:19, 20: „az Isten Fia, Krisztus Jézus, akit . . . prédikáltunk közöttetek, nem lett »igen« és mégis »nem«, hanem az »igen« »igen« lett az ő esetében. Mert bármennyi ígérete van is Istennek, ezek őáltala lettek »igenné«. Így tehát az »ámen« is őáltala mondatik az Istennek dicsőségül”.

Jézus „az Ámen” Isten minden ígéretére. Az, hogy bűn nélkül élt itt a földön, és hogy áldozati halált halt, megerősítette Jehova Isten minden ígéretét, és lehetővé tette azok beteljesedését. Továbbá azzal, hogy hűséges maradt, hamisnak bizonyította Sátán állítását, mely Jób könyvében lett feljegyezve, vagyis hogy Istent a szolgái megtagadják, ha nélkülözéssel, szenvedéssel és próbákkal kerülnek szembe (Jób 1:6–12; 2:2–7). Erre a vádra Isten összes teremtménye közül az elsőszülött Fiú, Jézus tudta a legmeggyőzőbb választ adni, és ő tudott a legékesebben tanúskodni az Atyja mellett a fontosabbik vitakérdésben, vagyis hogy Jehova a világmindenség jogos Szuverénje.

Hogyan utánozhatjuk Jézust az ő különleges, ’Ámenként’ betöltött szerepében? Úgy, ha hűségesek maradunk Jehovához, és kiállunk amellett, hogy ő a világmindenség Szuverénje. Így eleget teszünk a Példabeszédek 27:11-ben feljegyzett kérésnek: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem.”

Péld 12:1-3-Aki szereti a fegyelmezést, szereti az ismeretet, aki viszont gyűlöli a feddést, az oktalan.

 A jó ember elnyeri Jehova helyeslését, az ármánykodó embert azonban Ő gonosznak nyilvánítja.

 Egyetlen ember sem szilárdul meg gonoszság által, az igazságosak gyökérzete viszont megingathatatlan.

Az előttem szóló rendkívül terjedelmes és részletes kommentjére azt szeretném mondani, hogy a jószándékod értékelem, sok mindenre van bennne információ, de hatalmas agyag, egyszerre nagyon nehezen emészthető! Kevesebb, ebben az esetben is több lehetett volna szerintem. Nem beszélve arról, hogy egyszerre sok témával nem érdemes foglalkozni, mert csak zűrzavar lesz belőle.

Nemsokára, ma este válaszolok a még meg nem válaszolt fontos kérdésekre.