Ha Isten olyan jóságos, akkor miért nem tudatta velünk, hogy miért szenvedünk vagy ha nem fognánk fel akkor miért teremtett olyan lényeket akik szenvednek és ráadásul nem is fogják fel hogy miért szenvednek?

"Tehát a Biblia sem állítja, hogy Isten egyszerűen egy jóságos öreg Mikulás bácsi lenne."

Én sem írtam, hogy csak az lenne. DE azt állítja, hogy végtelenül jóságos és jobban szereti az embereket mint a saját szüleik.

Ezek pedig láthatóan nem igazak.

"Nem gondolom, hogy a mai erkölcs felette állna az ókori erkölcsnek.

Akkoriban szigorúbbak voltak a büntetések, de nem mondanám, hogy igazságtalanabbak voltak."

A Bibliában foglaltak között vannak olyanok amik igazságtalanok, az áldozatott (is) büntetik, erkölcstelenek, sorolhatnánk még.

Ettől függetlenül persze lehetnek benne olyanok is amik manapság is elfogadhatóak. De ha egy mindenek felett álló , (többek között) tökéletes és végtelen jóságos Istennek köze lett volna a Bibliához akkor nem ilyen törvényeket hozott volna, ahogy nem így járt volna el a Bibliában, ahogy nem ilyen világban élnénk. (milliomodszorra is, igen Istennek lehetnek egyéb jellemzői is de azok nem írhatják felül a többi kivétel ha ellentmondás jön létre amelyik esetben vagy nem létezik a leírt akármi vagy pedig értelmetlen/téves a jellemzése ami Isten esetében szintén azt jelentené, hogy Isten nem létezik maximum egy valamilyen isten)

Visszatérve Dina megerőszakolásának történetére. Az apja úgy döntött, házasodjon össze a férfivel, ezt én bölcs döntésnek nevezem. Dina szempontjából abszolút igazságtalannak tűnik, de ha mindent figyelembe veszünk, mégis bölcs. Meggyalázták a nőt, ezzel lemoshatatlan bélyeg került rá. Nem tudott volna máshoz hozzámenni. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy egyedül eltartja magát és kész.

Az erőszakolón nem mertek először bosszút állni, mert a másik nép elbánt volna velük, azok erősebbek voltak.

Bármennyire bölcs döntés is volt, végül mégis bosszút álltak Dina testvérei, nem tudták ezt elfogadni.

Isten meghagyta az embernek a lehetőséget, hogy a saját önző rövidtávú érdeke szerint cselekedjen. Ezt valóban nem tudjuk, a Biblia nem árulja el, miért épp ilyen szintű szabad akaratot kaptunk Istentől. Nem többet és nem kevesebbet. Valamiért a drámaiságából eredően így van elegendő tétje az életnek. Ez ad valódi értéket az életnek, hogy tudjuk milyen könnyen el lehet benne bukni, és látjuk micsoda magasságok és mélységek vannak emberi sorsokban.

"Valamiért a drámaiságából eredően így van elegendő tétje az életnek. Ez ad valódi értéket az életnek, hogy tudjuk milyen könnyen el lehet benne bukni, és látjuk micsoda magasságok és mélységek vannak emberi sorsokban."

Pusztán feltételezés, hogy ezt ne tudta, volna elérni Isten anélkül, hogy embereknek szenvedniük kellett volna.

Azt már leírtam, hogy a szabad akarat miért csak egy gyenge kifogás a világban lévő bűnre és szenvedésre a 73. válaszomban amit utána 76.-ban a másik válaszoló megpróbált nagyon gyengén kiforgatni.

Tehát a szabad akarattal teli, bűn és szenvedés nélküli világot is megtudott volna teremteni.

Azt pedig, hogy legyen értelme szintén megtudta volna oldani. Ebből kifolyólag értelmetlen a világban lévő rossz és szenvedés.

De akkor Isten melyik tulajdonsága írta felül a jóságát, hogy fölösleges szenvedéssel teli világot teremtett?

Vagy mi teszi ezt a szenvedést és rosszat nem fölöslegessé?

#103:

Alapvető lelki törvényszerűségeket, szükségszerűségeket vonsz kétségbe. Mondván, hogy ezt máshogy is meg tudná Isten oldani, mert mindenható. De azt persze nem tudod megmondani hogyan, mert nem Te vagy mindenható.

Dacos tagadásod arra a feltételezésre épül, hogy az életünk célja nem lehet más, mint a vidám, örömteli, gondtalan, komoly tét nélküli létezés.

Az a helyzet, hogy az ember semmit nem tud értékelni, ha nem érzi, hogy elveszítheti. Szüksége van próbatételekre. Ez egy olyan alap törvényszerűség, ami helyett valójában elképzelni semmi mást nem tudunk.

Csak álmodozni.

Miért ilyen az ember? Ezt azért nem tudjuk, mert nem ismerjük a világunk célját. A jóság a Biblia értelmezésében annyit jelent, hogy a célnak megfelelő.

Mindenképpen jobban megéri a saját kis életünk és Isten viszonyát vizsgálni, mint az egész világ rendjét, célját próbálni megérteni és kritizálni.

Ebben egyébként több vallás is egyetért: Ne akarjuk az egész világ terhét a vállunkra venni, hanem koncentráljunk arra, ami rajtunk múlik, és a közvetlen környezetünkre. Az anyagi és testi körülményeinktől függetlenül elérhető a lelki béke. Ez pedig hatalmas dolog, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll.

"Alapvető lelki törvényszerűségeket, szükségszerűségeket vonsz kétségbe. Mondván, hogy ezt máshogy is meg tudná Isten oldani, mert mindenható. "

Két dolgot vontam kétségbe.

- Szabad akarat = rossz létezik a világban

Ezt leírtam miért és a válaszban benne van az is, hogy hogyan lehetett volna rossz nélkülire csinálni.

- Az életnek a szenvedés add értelmet.

Ezt pusztán a mostani világ működése alapján találtad ki. De Isten tudna másmilyen működésű világot is teremteni ahol más add értelmet az életnek.

"Dacos tagadásod arra a feltételezésre épül, hogy az életünk célja nem lehet más, mint a vidám, örömteli, gondtalan, komoly tét nélküli létezés."

A nem dacos tagadásom arra épül, hogy nem hoztál megfelelő ellen érvet.

Az élet célját pedig Isten létezése esetén ő határozza meg. Ami független lehet a szenvedéstől és vidámságtól, de tulajdonságaiból kifolyólag nem lehet olyan amihez szenvedésre lenne szükség.

"Az a helyzet, hogy az ember semmit nem tud értékelni, ha nem érzi, hogy elveszítheti. "

Bizonyítsad, hogy ezt nem lehetett volna másképpen és akkor vissza térhetünk rá.

A probléma, hogy Istennek gond nélkül kell tudnia teremteni-e olyan világot, ahol például az emberek legjobb szórakozása az, hogy lefűrészelik a saját lábukat és élvezik is azt. Ha csak úgy tudod értékelni a dolgokat ha emlékeztetnek rá, hogy elveszítheted akkor az csak azért lehet, mert ilyenre akart teremteni. De ez a leírásod alapján azt feltételezi, hogy Isten az emberek szenvedését akarja mert miért másért teremteni olyan világot aminek szükségszerű velejárója a szenvedés.

Ettől függetlenül persze ez a szenvedés fölösleges marad mert csak azért van rá szükség mert ilyen világot alkotott, holott teremthetett volna olyan világot(/embert) ahol szenvedés nélkül is értékelni tudjuk azt amink van. Megint csak a fölösleges szenvedést akart az emberekhez lyukadtunk ki.