Lehetséges olyan lény létezése, akiben egyesül a szabad akarat és a bűntelenség? Elég lenne, ha VALÓBAN saját képére teremtett volna minket Isten?

Ez tudod, hogy miért nem igaz?

Mert a sátán, ha nyíltan az emberek elé állna, akkor nagyjából a harmaduk lenne a híve.

Az angyaloknál ez történt.

TEHÁT a mostani sunyi akcióival ennél SOKKAL TÖBB embert szerez meg!

Legalább az emberek fele a pokolra kerül!

...és ez egy optimista vélemény volt.

Ez tudod, hogy miért nem igaz?

Mert feltételes móddal kezded (állna), aztán viszont úgy folytatod, mintha tényekről beszélnél (szerez meg, pokolra kerül), holott a tényeket nem ismerjük.

"Nem. A katolikusok senkiről(!) sem tanítják, hogy elkárhozott. Van pokol. De lehet, hogy üres. "

Tehát azt mondod, hogy például Ted Bundy ott van a mennyországban, boldogan?

"Az az örömhír, hogy Isten elküldte a fiát, Jézust, hogy megváltsa a világot, így ha bűnösök vagyunk is, üdvözülhetünk. És nyilván nem tett volna ilyet Isten, ha gonosz lenne. Ha gonosz lenne, élvezné, hogy mindenki rövid úton elkárhozik és kész."

- Azt írtad pusztán, hogy üdvözülhetünk. Ez még koránt sem garancia arra, hogy ne lenne a mennyország az üres.

- Isten elküldte a fiát.... De mit csinált addig amíg nem küldte el?

- Miért alakította úgy a helyzetet, hogy elkelljen küldenie a fiát?

- Mi korlátozta a hatalmát abban, hogy csak a fia elküldése legyen a megoldás? Az annyira szerető miért nem tudott olyan megoldást találni ahol nem kell senkinek sem szenvednie ehhez?

- Miért jóságos az, ha valaki készít egy betegséget amit elterjeszt az emberek között majd aztán valahány embert meggyógyít az ellenszerrel?

(betegség - elkárhozás, gyógyszer - üdvözülésre való lehetőség)

Mert Istennek nem telet volna semmibe, hogy Ádámék bűne ne terjedjen tovább senkire. Ő maga intézte úgy, hogy tovább terjedjen ezáltal létrehozva a "betegséget".

"holott a tényeket nem ismerjük"

Tehát nem olvastad a Bibliát.

Azt a részt, ahol az angyalokból a sátán hívei, a démonok lesznek.

"Azt a részt, ahol az angyalokból a sátán hívei, a démonok lesznek"

Az melyik része?

"Azt írtad pusztán, hogy üdvözülhetünk. Ez még koránt sem garancia arra, hogy ne lenne a mennyország az üres."

A katolikus tanításról beszélek, és aszerint a mennyország nem üres, hiszen vannak, akiket szentekként tisztelnek a katolikusok, vagyis akikről úgy gondolják, hogy a mennyben vannak.

"Miért alakította úgy a helyzetet, hogy elkelljen küldenie a fiát?"

Nem Isten alakította úgy a helyzetet, hanem az ember, aki a szabad akaratával inkább a tudás fájának gyümölcsét választotta, mint a paradicsomi boldogságot. Ha az ember nem mondott volna ellent Istennek, nem lennének betegségek meg semmi rossz a világban: olyan lenne a világ most is, mint az Édenben volt.

"Mi korlátozta a hatalmát abban, hogy csak a fia elküldése legyen a megoldás? Az annyira szerető miért nem tudott olyan megoldást találni ahol nem kell senkinek sem szenvednie ehhez?"

Eleve plyan világot teremtett, mondom, ahol nem is lett volna szükség megoldásra, hiszen nem volt gond egy szál se. De olyan lényeket mi értelme lett volna teremtenie, akiknek nem ad szabad akaratot? Nem valami bábjátékot akart eljátszani, hanem embert akart teremteni. Szeretetből. Milyen szeretet lett volna az, ha szabad akaratot nem ad? Ha szereted a gyerekedet, akkor te is adsz neki szabad választási lehetőségeket még akkor is, ha tudod, hogy nem fog mindig jól dönteni, nem? Ha szereted, ez a része nem maradhat ki. De ha tényleg szereted, és látod, hogy hülyeséget csinált, akkor nem hagyod magára, hanem úgy alakítod a dolgokat, hogy a körülményekhez képest még mindig a lehető legjobb legyen neki. Isten is ilyen. Nem csak megteremtette a világot, aztán hátradőlt, hanem most is szeret és figyel ránk, meghallgatja a kéréseinket - de nem mindet teljesíti, főleg nem azonnal, hanem úgy alakítja a dolgokat, hogy nekünk (nem pillanatnyilag, hanem az üdvösségünk szempontjából!) a legjobb legyen, de mindezt anélkül, hogy közben sértené a szabad akaratunkat. Mert így akarja. Mert nem akarja megsérteni, vagy visszavenni a szabad akaratunkat. Mert az olyan lenne, mintha egyszercsak bezárnád a gyerekedet egy szobába, hogy na most akkor itt éld le az életed hátralevő részét, ha olyan hülye voltál eddig, hogy már egy csomó rossz döntést meghoztál.

"Miért jóságos az, ha valaki készít egy betegséget amit elterjeszt az emberek között

... (betegség - elkárhozás...)"

Szerinted elterjesztette az elkárhozást, tehát egyre inkább tele a pokol - a katolikusok szerint viszont lehet, hogy üres.

"majd aztán valahány embert meggyógyít az ellenszerrel?"

Minden embert hív az üdvösségre. Mindenki igent mondhat rá szabad akaratából. Aki soha életében nem hallott Istenről vagy a katolikus tanításról, az is: a halála előtti pillanatokban, amikor nem tudjuk, hogy mi történik pontosan, de a katolikus tanítás szerint mivel Isten hatalma végtelen, még akkor is képes üdvözíteni azt, aki akarja, hogy üdvözítse őt, és igen, ki tudja deríteni, hogy ki akarja meg ki nem, és senkire sem erőszakolja rá magát, mert a szeretet nem erőszakos: aki nemet mond rá, mehet a kárhozatba, mert van kárhozat - de remélhetőleg senki, egyáltalán senki, a legnagyobb sorozatgyilkosok sem választják azt Isten helyett. (Szerinted egy sorozatgyilkos normális, egészséges ember, nem pedig egy szánalomra méltó, megváltásra szoruló szerencsétlen valaki? Neki, aki a legjobban rászorul a kegyelemre, pont neki ne kegyelmezne meg Isten? Dehogynem.)

"Mert Istennek nem telet volna semmibe, hogy Ádámék bűne ne terjedjen tovább senkire."

A keresztség lemossa, eltörli Ádám bűnét. De még ha valaki megkereszteletlenül hal is meg, akkor is igaz rá az, amit az előző bekezdésben írtam: Isten bárkit képes és akar is üdvözíteni, nem csak azt, akit megkereszteltek életében. Az egyetlen, ami visszatartja attól, hogy üdvözítsen, az maga a szeretete: az, hogy tiszteletben tartja a szabad akaratunkat.

"Nem Isten alakította úgy a helyzetet, hanem az ember"

Tehát az ember erősebb, mint a végtelen és előrelátó isten.

Te kit nézel hülyének?

A szabad akarat csak kifogás egy végtelen istennel szemben.

"A szabad akarat csak kifogás egy végtelen istennel szemben."

Jó. Akkor vegyünk egy embert, aki képes rá, hogy teremtsen egy másik embert. Ez eléggé a szülő-gyerek kapcsolat, nem?

Vegyünk két szülőt. Az egyik szereti a gyerekét, a másik nem.

Az egyik hagyja, hogy a gyereke szabadon eldöntse, hogy mi legyen a foglalkozása, a másik előírja neki és lehetetlenné teszi, hogy a gyerek bármi mást csináljon, mint amit ő előír neki.

Az szereti a gyerekét, aki előírja neki, vagy az, amelyik hagyja, hogy a gyerek válasszon szabadon?

A mellébeszélést nem kedvelem.

Vegyünk kettő, VÉGTELEN hatalmú szülőt.

AZ egyik szabad akaratot biztosít a gyerekének.

Mindkettőnél egészen pontosan az fog történni, amit ő akar, csak az egyiknél a gyerek (is) szabadon dönt.

De egy végtelen hatalmú szülőnek ez semmiféle problémát nem okoz.

Annyira azzal vagy elfoglalva, hogy végtelen, mégsem tudod feltételezni, hogy végtelenül szeret. Pedig ez a lényeg.

"Mindkettőnél egészen pontosan az fog történni, amit ő akar, csak az egyiknél a gyerek (is) szabadon dönt. De egy végtelen hatalmú szülőnek ez semmiféle problémát nem okoz."

Ha a szülő azt akarja, hogy a gyerek élete egyetlen esküvőjén fehérben legyen, a gyerek viszont azt, hogy pirosban, akkor hogy tud egyszerre egészen pontosan az történni, amit a szülő akar, meg az is, amit a gyerek?